Alajos, Leila
20 °C
36 °C

Katasztrofális állapotban a budapesti metrókocsik

2012.10.08. 10:53

Egy, az Index birtokába került vizsgálati jelentés szerint az orosz metrókocsik 34-féle rosszul teljesítő alkatrésze közül 11 okozhat több áldozatot követelő, halálos kimenetelű katasztrófát, 15 kritikus állapotú pedig legfeljebb egy halálos áldozatot követelő halálos kimenetelű balesetet. A leggyakoribb hibákat laborkörülmények között imitálták és videóra vették a német TÜV Rheinland szakemberei.

Több évtizedes metrószerelvények járnak a fővárosi alagutakban, és a helyzeten nem sokat javít, hogy folyamatosan állnak forgalomba a kettes vonalon az új Alstom metrókocsik. A 3-as metróvonal idén 36 éves szerelvényeit már le kellett volna cserélni. A felújítást régóta tervezi a BKV és a főváros: 2004-ben például arról volt szó, hogy a 2010-es felújítással egyidőben meghosszabbítják a vonalat a Ferihegyi repülőtérig. A felújításról tavaly is szó esett, ám a 4-es metró problémái és forráshiány miatt lekerült a napirendről. A rekonstrukció egyébként 12 évig tartana, fenntartott forgalom mellett.

Tavaly tavasszal a metrótüzek után öt 43 éves és harmincnyolc 41 éves kocsit vontak ki a forgalomból, emiatt ritkábban jártak a metrók. 2011. április 19-én a 3-as metró vonalán gyulladt ki egy harmincöt éves, tervezett élettartamát öt évvel meghaladó jármű az Árpád hídi és a Forgách utcai megálló között. Kezdetben egy metrókocsi gyulladt ki, ám a lángok egy másikra is átterjedtek. A tűzoltók három BKV-dolgozót álarcban vittek a felszínre, a mentők megfigyelésre kórházba vitték őket. Néhány nappal később a piros metró vonalán, a Pillangó utcai megállónál füstölt egy szerelvény, mert valószínűleg beragadt a fékje. Április 28-án egy földalatti füstölt a Kodály köröndnél. Senki sem sérült meg.

Egy mostani dokumentum szerint az orosz metrókocsikban vizsgált 34-féle alkatrészből (kapcsolók, diódák, ellenállások, biztosítékok, akkumulátorok) 11 kapott katasztrofális, 15 pedig a kritikus minősítést a német TÜV Rheinland cégtől, ami július 30-án adta le erről szóló jelentését a BKV-nak. A katasztrofális minősítésű alkatrész hibája több áldozatot követelő, halálos kimenetelű, és több sérüléssel, illetve a környezetre nézve nagyfokú károkozással jár a cég besorolása szerint. A kritikus hiba legfeljebb egy halálos áldozatot követelő halálos kimenetelű, vagy több sérüléssel, a környezetre nézve jelentős károkozással jár. (A vizsgálat kockázatelemzése innen letölthető.)

A jelentész 16 esetben azonnali alkatrészjavítást vagy cserét javasol. A javítások költsége százmillió forintos nagyságrendű. A TÜV Rheinland szakemberei a kockázatosabb alkatrészek esetében imitálták a hibás működést, hogy kiderüljön, keletkezhet-e tűz.

A kísérletekről videófelvételt készítettek. A soros-párhuzamos átkapcsoló berendezés például némi szikrázás után lángra lobbant, a lángok kicsaptak a dobozból, és még az ott levő szakemberek is riadtan kiabáltak.

Soros párhuzamos egység imitációs vizsgálata

Az egyik menetzárlatos tekercs az imitációs vizsgálat közben robbanásszerű hang kíséretében kigyulladt:

Tekercs menetzárlat vizsgálat

A jelentés szerint az eredeti orosz konstrukció hiányosságai miatt tűzzel és füsttel járó események már eleve bekövetkezhetnek (a használati utasítás konkrétan említi is ezeket a jelenségeket és a megszüntetés módjait is).

A jelentés kiemeli, hogy egy esetleges tűz keletkezése után nagy valószínűséggel tömegkatasztrófához vezet, ha a szerelvény két állomás között az alagútban ragad, és több kedvezőtlen körülmény is fellép együttesen. Kedvező esetben a keletkezett tűzet tűzoltósági beavatkozás nélkül maga a metrószerelvény védelmi rendszere képes elfojtani.

A katasztrófa elkerülésére és valószínűségének csökkentésére haváriaterv készítését javasolja a jelentés.

A szakemberek szerint a metrószerelvények füstjelenségei továbbterjedő tűzre utalnak, bár az izzásba lévő kerülő szerkezeti részek a tűz továbbterjedése nélkül is füstjelenséget okoznak.

Az elemzésnek nem közvetlen része, de a jelentés utal olyan rendellenességekre is, amik a nem villamos berendezések hibás működéséből származnak, de a tűz továbbterjedéséhez, valamint a  füst mennyiségének a növeléséhez hozzájárulnak.Ide tartozik például nagy mennyiségű kenőzsír kicsorgása a járműre vagy a pályaszakaszra.

A számtalan kis költségű alkatrészcsere mellett a jelentés drágább lépéseket is javasol. Így például 80 millió forintba kerülne az egyszeri alagúttisztítás, a por-, olaj-, zsír-, vasporszennyeződések és a különféle szöszök eltávolítása.

A korszerűtlen hajtásrendszer több szempontból problémás: gyakran ez a tűz- és füstjelenségek kiindulóhelye a kocsialvázon. A gyakori hibák miatt a karbatartása drága, a sebességszabályozási rendszer erősen igénybe veszi a síneket, ezért a prágai rendszerhez hasonlóan itt is le kellene cserélni. Csakhogy ez kocsinként 50 millió forintba kerülne.

A kardáncsuklókból pedig konstrukciójuknál fogva olaj- és zsírszennyezés jut ki, ezért a jelentés szerint zárt megoldású tengelykapcsolót kellene beszerelni kocsinként 2,8 millió forintért.

A jelentést a BKV igazgatósága október 26-án tárgyalja.