150 ezer köbméter föld a Római partra

Szerdai ülésén dönt a fővárosi önkormányzat arról, hogy a Római part árvízvédelemre biztosított 500 millió forintos kormányzati támogatást gyorsan felhasználva feltölti a Római part egy kilométeres szakaszát. A helyi civilek környezetrombolást kiáltanak arra, ami a főváros szerint "folyamhidraulika szempontú mederkorrekció".

A Római parti gát építésének első lépéseként tekinthető az az előterjesztés, amit szerdai közgyűlésén tárgyal a főváros. A terv lényege, hogy "csak az elköltött támogatás a biztos támogatás" elvén a központi költségvetésben erre a célra elkülönített 500 millió forintból feltöltik a Római part 3 kilométeres árvízveszélyes szakaszának északi egy kilométeres szakaszát.

A délebbre fekvő, két kilométer hosszú, lakott szakaszt a terv szerint mobilgát védi majd, aminek a pontos formájáról jövő év januárjában dönt a főváros.

A feltöltést úgy képzelik el, hogy a part mellett, 30 méter széles sávban 150 ezer köbmétert hordanak a Duna mellé, így megemelve a part magasságát a kellő szintre.

A Rómaifürdő Telepegyesület szerint azonban ez az elképzelésen a partszakasz jellegét alapvetően, kedvezőtlenül változtatja meg, nem más, mint környezetrombolás. Az egyesület hiányolja a területre a kerületi szabályozási tervet, valamint az előzetes környezetvédelmi hatástanulmányt.

A szervezet szerint tisztázatlan a 3,1 km-es partszakaszra tervezett gát várható bekerülési költsége. Az előterjesztés mellékletében eldugva szereplő 2,6 milliárd forint szerintük megalapozatlan, komolytalanul kicsi összeg, mert a Szentendrén épülő, 0,33 km hosszú mobilgát is 1,1 milliárd forintba kerül.

A főpolgármesteri hivatal sajtóosztálya szerint a feltöltés semmiképpen sem környezetrombolás, a mederkorrekció folyamhidraulikai szempontból éppen hogy kedvező hatású. A feltöltéssel megszüntethető az itt kialakult visszaáramlás, az úgynevezett limány-hatás, amely miatt a partszakasz az év nagy részében iszappal borított volt, a feltöltés után pedig parkosítható lesz.

Szabályozási terv ugyan még tényleg nincs, de a fővárosi önkormányzat a jelenlegi tervezési szakaszban is folyamatosan egyeztet Óbuda-Békásmegyer önkormányzatával. A környezeti hatástanulmány pedig a vízjogi létesítési engedélyezési terv egyik munkarésze lesz a főváros szerint.

A sajtóosztály leszögezte, hogy mivel a tervezés jelenleg is tart, ezért egyelőre még nincs minden részletre kiterjedő költségbecslés. A szentendrei védmű egészen más paraméterekkel épül, ezért annak költségei csak részben hasonlíthatóak össze a Római parti védmű költségeivel. Ami összehasonlítható, az a mobil szerkezet, amelynek költségei Szentendre esetében 115 millió forintot jelentenek. Ez az összeg – arányaiban – összhangban van a Római partra tervezettel, válaszolta a költségarány firtatására a főpolgármesteri hivatal..

Mint arról beszámoltunk, a Rómaifürdő Telepegyesület már régebb óta vitában áll a fővárosssal a tervezett gáttal kapcsolatban. Álláspontjuk lényege, hogy a Nánási út-Királyok útja vonalán jelenleg is áll az árvízvédelmi fővonal, azaz a főgát, amit csak rendbe kellene hozni. A főváros álláspontja szerint erre az útvonalra nehézkes és drága lenne szabványos főgátat építeni, ezért jobb lesz a Duna-parton, a part menti telkek kerítésvonalában felállított mobilgát.

Somfai Ágnes, a fővárosi LMP-frakció témát figyelemmel kísérő tagja szerint árulkodó, hogy az árvízvédelem mellett most már az értékvédelmen, a hullámterekbe épül házak védelme is hangsúlyt kap a tervekben. Szomorúnak tartja, hogy a magánérdekeket közpénzből védi a főváros, méghozzá úgy, hogy az érintett ingatlantulajdonosoknak hozzá se kell járulni a költségekhez. Azt is beszédesnek tartja, hogy a feltöltést, ami során most egy művi partszakasz alakul ki, egy hullámtéri ingatlantulajdonos találta ki korábban, az ő terve válik valóra közpénzből.

A helyi vállalkozásoknak jól jön az új gát

Az Egyesület a Római Partért alelnöke, Egri Gábor (a nevéhez köthető cég a veszélyeztetett területen fekvő óriástelken az elmúlt években szállodát épített) üdvözli a feltöltést és a mobilgátat, mert véleményük szerint így megszűnhet az árvízek utáni közegészségügyi veszély. Egy, a budapestiek igényeit kiszolgáló és a 21. századi elvárásoknak megfelelő rekreációra, kikapcsolódásra alkalmas partszakasz jöhet létre, a mintegy 70 hektáron közel 45 milliárd forint értékű ingatlanvagyonnal rendelkező partszakaszon működő, kb. 1000 embert foglalkoztató és így jelentős adófizetői potenciált jelentő vállalkozások tovább bővíthetik tevékenységüket, a beépítetlen ingatlanokon pedig új munkahelyeket és adófizető forrásokat lehet teremteni, áll az egyesület közleményében.