Korábban tíz fokot is bírt a Városligeti Műjégpálya

Habár az év utolsó napjai valóban szokatlanul melegek voltak, arra, hogy a Városligeti Műjégpálya a szezon közepén több napra bezárjon, a rendszeváltás óta nem volt példa – legalábbis a híreket 1988-ig visszamenőleg őrző MTI archívuma szerint.

A Városligeti Műjégpályát december 30-án vastagon ellepte a víz, ezért másnap bezártak, és csak január 2-án nyitottak újra. Közleményükben a „decemberi hosszantartó szokatlan melegre” hivatkoztak, ami ugyan valóban fennállt, de a legmagasabb napi hőmérséklet nem volt extrém magas: az Európai Meteorológiai Szolgálat archívuma szerint december 30-án 8 és 9, szilveszterkor pedig 4 és 5 fok között volt a napi maximum.

Ennél magasabb volt a hőmérséklet 2007. január 6-án, amikor egy gyorskorcsolya országos bajnokságot halasztottak el a meleg miatt:

Sajnos olyan meleg van, hogy a Városligeti Műjégpálya egy részén megolvadt a jég, így nem tudtunk volna szabványos 400 méteres pályát kialakítani. Ezért a verseny elhalasztása mellett döntöttünk

– mondta akkor a sportszövetség szakágvezető-helyettese, 10 fokban, de ekkor szó sem volt arról, hogy a látogatók sem csúszkálhatnak.

1996-ban olyannyira nem volt akadály a 10 fok, hogy ilyen hőmérséklet mellett nyitották a szezont november 5-én, habár Németh Lajos meteorológus szerint ez nem volt jó ötlet:

Németh Lajos meteorológus elmondta, hogy a hét második felére „normalizálódik” a hőmérséklet. A hét végén pedig a nappali hőmérséklet 10, az éjjeli pedig 0 Celsius fok körül alakul majd. Ezért szerinte nem igazán ideális az időpont a jégpályanyitásra.

2003-ban az őszi szünetre való tekintettel minden addiginál korábban, október 19-én nyitották a szezont, igaz, akkor valamivel hidegebb volt, mint 2013 végén: 6-7 fokig ment fel a hőmérséklet, és csak a pálya egy részét nyitották meg. A Városligeti Műjégpálya Facebook-oldalán egy magát a műjégpálya – egyébként  közel 4,7 milliárd forintos – felújításán évekig dolgozó szakemberként bemutató férfi kommentje szerint az új, „alulméretezett” hűtési rendszer már ennyit sem bírna. Erre azonban az üzemeltetőnél nem tudtunk rákérdezni, mivel a pénteken esedékes közleményükig nem nyilatkoznak. A kritikának viszont láthatóan nem örülnek: a Facebookon több kommentelő arra panaszkodik, hogy törölték korábbi hozzászólásait.

Csúcspont, majd gyors hanyatlás

A leghosszabb szezon valószínűleg a 2004-2005-ös lehetett: már október 22-én lehetett csúszni (ekkor 12! fok volt), a hivatalosan szezonzárásnak beharangozott február 28. után öt nappal pedig bejelentették, hogy a nagy hideg miatt tovább lehet korizni, de a hűtést lekapcsolják. Így annak ellenére is csak március 6-ig bírta a pálya, hogy akkor még mindig fagypont körüli hőmérséklet volt.

Az ezt követő években viszont rendre előkerültek a hűtési rendszer öregedésével kapcsolatos problémák: 2007-ben még csak a gyorskorcsolya ob-t kellett elhalasztani, 2008-ban viszont már csak november 21-én kezdődött a szezon, és annak lezárását is február közepére hozták. 2009-ben már egy jelentősen lecsökkentett méretű pályát nyitottak meg, amin nem lehetett a szabályoknak megfelelően versenyeket rendezni, február közepén pedig be is zárt a pálya, ezért az akkori bajnokságot a következő idény elejére halasztották.

2010-ben pedig már elkezdődött a közbeszerzési eljárási vitákkal tarkított, több mint két évet csúszó felújítás, az új műjégen 2011 decemberében lehetett először korizni.

Kispóroltak valamit?

Egy a 444-nek névtelenül nyilatkozó szakértő szerint a 4,7 milliárdos keretből mindössze 500 milliót fordítottak a hűtési rendszer korszerűsítésére, ami irreálisan kevés, ennek körülbelül a kétszereséből lehetett volna jól működő rendszert építeni. A szakember szerint a probléma az lehet, hogy az eredetileg kilencezer négyzetméteres felületet tovább növelték a hokipályával együtt több mint 15 ezer négyzetméterre, amit már nem bírnak el a gépek.

Ugyanakkor ezt csak a teljes csőrendszer felszedésével és cseréjével lehetne orvosolni. A kivitelezést egykor vállaló Hérosz Zrt.-t hiába keresték, mert a cég már felszámolás alatt áll.