Az útdíj kiütheti a dugódíjat
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Az útdíj kiterjesztése az M0-s autópályára és a bevezető gyorsforgalmi utakra új helyzetet eredményezett: Tarlós István maga jelentette ki nemrég, hogy a matricás rendszer miatt át kell gondolni a dugódíj koncepcióját. Elébe mentünk.
Megkerestük a főpolgármestert, hogy értette szavait, ám csak annyit tudtunk meg, hogy a dugódíj bevezetése 2016-ig nincs napirenden, az útdíj rendszere pedig már a jövő héten módosul, ezért egyelőre nem tud sokat mondani. A keddi Népszabadságban Tarlós úgy nyilatkozott, ugyan a dugódíj bevezetését most egy parlamenti döntés tiltja, azt azonban − hacsak nem akarjuk visszafizetni a 4-es metróra kapott uniós támogatást − be kell vezetni. A bevezetés reális időpontja pedig 2016 vége.
A dugódíj bevezetése három réteget érintene kellemetlenül a jelenlegi helyzetben.
- Azokat az autósokat, akiknek az útdíj miatt most fizetni kell, ők kapnának még egy terhet a nyakukba (dupla szívás).
- Azokat a főleg külvárosi és agglomerációs autósokat is, akik eddig az M0-st használták a dugómentes és gyors közlekedés érdekében, főleg az észak-déli és a keleti-észak-nyugati tengelyen, mert ők most még a város útjait használva ingyen meg tudják oldani az eljutást a célhoz, de a dugódíj kiszorítja majd őket (szimpla szívás).
- Végül azokat az autósokat, akik eleve is érintettek volnának: akik a külső városrészekből a centrumba tartanak (alap szívás).
Az évi 5000 (havi 417 forintot) jelentő útdíj (megyei matrica) miatt már most nagy a feszültség. A majdani dugódíj mértéke ennél jóval irritálóbb: akár napi 500 forintos is lehet. Elképzelhető, mekkora indulatokat szülne a bevezetése.
A főváros vezetés előtt alapvetően négyféle lehetőség áll, ha át akarja gondolni, mit tegyen a 2016-ra tervezett dugódíjjal:
- lemond róla, vagy elhalasztja bizonytalan ideig
- bevezeti, de szűkebb zónában (például a nagykörúton vagy a kiskörúton belül)
- bevezeti, egy tágabb zónában (például a Hungária körúton belül – eredetileg ez volt az elképzelés, körülbelül 500 forintos díjjal)
- bevezeti, de két zónában (egy kisebb és egy nagyobb díjjal)
A legkonfliktusmentesebb megoldás nyilván az első verzió lenne. Csakhogy, ahogy Tarlós István mondani szokta, a dugódíj bevezetése mellett Demszky Gábor elkötelezte magát a 4-es metró uniós támogatási szerződésében, ha ebből most visszalépnének, vissza kell fizetni 180 milliárd forintos uniós támogatást.
A szerződés vonatkozó, 3.6. A projekt intézkedése című bekezdésében viszont csak annyi áll, hogy összhangban a Budapesti Közlekedésfejlesztési Tervvel
úgynevezett hozzáférési díj (vagy dugódíj) kerül bevezetésre a főváros belső, legforgalmasabb területein, legkésőbb a 2007-2013-as programozási időszak végéig.
A céldátum meghosszabbítását 2016-ig sikerült elérni, viszont a dugódíj bevezetésének alapfeltételei közül (új Duna-hidak, Körvasúti körút, P+R parkolók, új metró) csak egy teljesült maradéktalanul, így az összhang valahogy nincs meg. Nem tudni, hogy az unió hogyan reagálna egy további halasztási kérelemre, de nehéz elhinni, hogy rögtön egy 180 milliárdos elvonással.
A halasztással problémás annak az alapelvnek a sérülése is, hogy a dugódíjnak, mint forgalomszabályozó eszköznek, a belváros forgalmának csökkentését kellene elérni „a főváros belső, legforgalmasabb területein”. Az utolsó dugódíj-koncepció eléggé elszállt ettől az alapverziótól, hiszen a teljes Hungária körúton belüli térségre kiterjedt, aminek sok részére nehezen fogható rá, hogy „a főváros belső, legforgalmasabb területe”. (Vélhetően a kalkulált milliárdos éves bevétel, és a 40 milliárdosra becsült kiépítési költség mielőbbi megtérülése miatt nőtt nagyra a zóna területe.)
Éppen ezért egy szűkebb (nagykörúton vagy kiskörúton belüli) területen bevezetett dugódíj a következő kevésbé konfliktusos megoldás. Hiszen a főváros teljesíti a szerződésben vállaltakat, az érintett autósok köre kisebb, sokan könnyebben meg is értik az intézkedés létjogosultságát is. Viszont a bevétel jóval kisebb lesz egyfelől, másfelől az autók kisebb része a nagykörúton, nagyobb része pedig a Hungária körúton fog gyorsan megkötő elegyet alkotni.
Visszajöhetnek azok az M0-s előtti idők, amikor a Hungárián moccanni alig lehetett. A dugódíj ugyanis bentről, az útdíj meg kintről, a körgyűrűről szorítja majd az autósokat a középső sávba. Ráadásul továbbra nehéz elképzelni, hol tudnák letenni az autósok a kocsikat a díjhatár közelében.
A brutálmetál opció
Az igazán brutális változat az eredeti tág zónás (a Hungárián belüli) dugódíj lenne. Szinte az összes (tranzit és központba tartó) autóst érintené, a ki- és beszorító hatás fokozottan koncentrálná a kocsikat a Hungária körútra. Garantált a nagy felháborodás, szinte mindegy is, milyen alacsony vagy magas díjnál. Ezt csak akkor léphetné meg logikusan a főváros, ha ki lenne építve a Körvasútsori körút az albertfalvai és pesterzsébeti Duna-hídtól az Aquincumi hídig, sok nagy P+R parkolóval, de ebből még semmi sincs.
Ennek a brutális verziónak egy csak éppenhogy könnyített változata két- vagy többzónás díjrendszer, hiszen az autósok nagy csoportjainak ugyanúgy, igaz valamivel kevesebbet, de fizetni kellene. A változatokat tovább tagolja az az elképzelés, hogy egy szűkebb zónában a belvárosban lakóknak is fizetni kellene, ha átlépik a zónahatárt, a tágabb zónával ugyanakkor mentesülnének a fizetés alól.
Hozzá kell tenni, hogy az M0-s elkerülő szerepe főleg a külföldi, vagy a hazai átmenő forgalom szempontjából megmarad mindenképpen, hiszen ezek a járművek autópályáról autópályára mennek tovább, érvényes pályamatricával – amivel a körgyűrűt nyugodtan használhatják.
Mi végre akkor a dugódíj?
A dugódíj bevezetésének az európai példák alapján kettős forgalomszabályzó célja van. Az egyik, hogy még a centrum előtt átterelje a befelé igyekvő autósokat a tömegközlekedésre. Ez a cél a következő két évben csak megfeszített parkolóépítéssel képzelhető el, ráadásul az egyes BKV-járatoknál kezelni kell hirtelen megugró igényt is.
A másik, hogy a centrumon csak áthaladni akaró autósokat elterelje egy vagy több alternatív, jobban terhelhető útvonalra. Ilyen útvonal egy volt Budapesten, az M0-s, a többi már vagy nem terhelhető, vagy nem létezik. A fenti feltételek nélkül a dugódíj bevezetése csak egy újabb autósadó lesz.