30 automata utcai vécét kapna ingyen a főváros, de a kerületek félnek tőle

Nagymértékben megugrana a közvécék száma Budapesten, ha a főváros élne a JCDecaux közterületi reklámcég javaslatával. A cég köztéri reklámfelületekért cserébe 30 darab korszerű, automatizált utcai illemhelyet helyezne el a főváros forgalmas, de e szempontból kevésbe eleresztett közterületein.

Mint Szelei Szilárd, a Városbútor Média Kft. (VBM Kft.) ügyvezetője elmondta, felmérték a budapesti közterületeket, és 76-78 köztéri vécét találtak, aminek jelentős része nem is működött. Ezért egy korábbi szerződés alapján javaslatot tettek a fővárosi önkormányzatnak arra, hogy köztéri reklámfelületekért cserébe 30 darab korszerű, automatizált utcai illemhelyet telepítenének, és arra, hova lenne célszerű ezeket elhelyezni (többek között például a Széll Kálmán téren, Deák téren, az Astorián, az Oktogonon, a Blaha Lujza téren, a Kálvin téren, vagy a Batthyány téren).

A JCDecaux tulajdonképpen egy 2006-os, 20 évre szóló szerződést aktiválna, amit VBM Városbútor és Média Kft. kötött a fővárosi önkormányzattal. Időközben ugyanis (2016-ban) a JCDecaux tulajdonosa a VBM tulajdonosa is lett. (A VBM Kft. 2012-ben a Wall AG 100%-os tulajdonába került, és miután a JCDecaux felvásárolta a Wall AG-t, 100%-os tulajdonosa lett a VBM Kft-nek.)

A szerződés utcabútorok telepítéséről, üzemeltetéséről és reklámcélokra történő hasznosításáról szól. A cég 30 darab korszerű, automatizált illemhelyet, 100 darab ülő- és parki padot, 100 darab kerékpárállványt, és 250 darab kukát telepítene valamint üzemeltetne, cserébe pedig 250 darab City Light Board és 250 darab City Light Poster reklámberendezést helyezhetne el és hasznosíthatna Budapest közterületein.

A magától kinyíló vécéajtó esete

Az egyeztetés azonban rettentően elhúzódik, mert több kerület is tart az új illemhelyektől, hogy például hajléktalanok költöznek bele. Szelei közölte, hogy automata illemhelyeik, amik több európai nagyvárosban (pl Stockholmban, Berlinben, Párizsban) is működnek, el vannak látva egy időzítővel, ami negyed óra elteltével kinyitja a köztéri vécé ajtaját. Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy 15 perc letelte után hirtelen sarkig tárul az ajtó, hanem csak a zár nyílik ki, lehetetlenné téve a bezárkózást. Emellett a toalettben mozgásérzékelő is van, így ha túl sokáig tartózkodik bent valaki, akkor a karbantartó személyzet kimegy a helyszínre, megvizsgálni, mi a probléma.

Szelei elmondta, hogy a legtöbb nagyvárosban ingyenesen működnek az illemhely-automatáik, és Budapesten sem kérnének érte pénzt, hacsak a főváros máshogy nem rendelkezik. Ha a főváros és a kerületek jóváhagynák a helyszíneket, akkor egy év elteltével telepíthetnék a legyártott illemhelyeket. Azért ennyi idő múltán, mert a gyártás mellett a közműszolgáltatókkal is egyeztetniük kell, és ki kell alakítani a betonalapot a közműbekötésekkel. 

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az 500 reklámberendezés éves bevétele és az illemhelyek telepítésének-üzemeltetésének költsége hogy aránylik egymáshoz, de csak azt a választ kaptuk, hogy a világon több városban is ez a modell működik, a bevétel és a költségek arányosítva vannak. 

Megkerestük a fővárosi önkormányzatot, hogy miért nem élnek a lehetőséggel. A válasz szerint az illemhelyek telepítési helyszínjavaslatairól a főpolgármesteri hivatal egyeztetéseket folytat a kerületi önkormányzatokkal. A kerületi telepítési helyszínjavaslatok és a társaság által az FCSM Zrt-vel egyeztetett helyszíneinek összevetése és kiválasztása jelenleg is zajlik. 

Mint elmondták, a főváros korábban többször is megadta a tulajdonosi hozzájárulást az „éves telepítési listához”, az illemhelyek telepítésére azonban nem került sor. A VBM szerint azért, mert a különböző közműengedélyek sosem érkeztek egyszerre egy időben, illetve a reklámhelyek telepítésére sem kaptak engedélyt, anélkül pedig nem működik az üzleti modell.

2016-ban megváltoztak a törvényi feltételek: a szerződés a településkép védelméről szóló törvény hatálya alá került. A szerződés felülvizsgálatáról értesítették a céget, és a tárgyalások folytatását kezdeményezték.

Mint arról beszámoltunk, nyáron az Alapvető Jogok Biztosa kimondta: a nyilvános illemhelyek hiánya sérti a méltóságot, a testi-lelki egészséghez való jogot, közegészségügyi és turisztikai problémát is okoz.  A Város Mindenkié Csoport pedig online aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy alátámasszák az ombudsman kérését a fővárosi önkormányzat és a Belügyminisztérium felé. 

Arról is írtunk, hogy egy reprezentatív kutatás szerint a megkérdezettek 85,5 százaléka szerint nincs elég nyilvános illemhely Budapesten, és 73,4 százalék szerint javulna a köztisztaság a városban a több közvécétől. A felmérés szerint a válaszadók 74,4 százaléka jobb megoldás híján már pisilt az utcán.