Elindult az ellenzéki pártok aláírásgyűjtése a 3-as metró akadálymentesítéséért

A 3-as metró akadálymentesítéséről szóló népszavazás kezdeményezője, az MSZP fővárosi képviselője, Horváth Csaba az aláírásgyűjtéshez csatlakozott pártok (DK, Együtt, LMP, Momentum, Párbeszéd, MLP és Moma) képviselőivel együtt tartott sajtótájékoztatót hétfőt reggel.

Horváth Csaba elmondta, a kerekesszékesekért, nehezen közlekedőkért, a kismamákért és az idősekért vetette fel a referendumot.

Tarlós István főpolgármester ugyanis túl arrogáns ahhoz, hogy beismerje, az akadálymentesítés egy fontos ügy, és túl gyáva ahhoz, hogy a kormánnyal harcoljon a budapestiek érdekében.

Horváth szerint a fővárosiak átlagosan napi 20 milliárd forintos adóbefizetéseik után megérdemlik a teljes akadálymentesítést.

Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője szerint Tarlósnak ki kellene állnia a kormánnyal szemben, kikövetelve az ahhoz szükséges 20 milliárd forintot. Az ellenzéki politikus az akadálymentesítés fontosságának új szempontjaként említette, hogy

a 3-as metró a város egyik legbiztonságosabb óvóhelye egy esetleges katasztrófa esetén, amelynek elérését mindenkinek lehetővé kell tenni.

Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke kijelentette, a főpolgármester állításával szemben egy sikeres népszavazásnak lesz valódi eredménye, a most tervezett részleges helyett ugyanis teljes értékű akadálymemtesítés valósulhat meg. Szabadai Viktor, a Liberálisok álláspontját ismertetve közölte, friss közvélemény-kutatásuk alapján a budapestiek 92 százaléka támogatja a teljes akadálymentesítést még akkor is, ha az többletköltségekkel jár.

Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselője úgy fogalmazott: „Nem szabad elhinni azt a bullshitet, hogy egy 330 milliárd forintos költségvetésben nem lehet – akár több évre nyúlóan – 20 milliárd forintos kötelezettségvállalást tenni.” Galgóczi Péter, a Momentum Dabas járási országgyűlési képviselőjelöltje kerekesszékből szólva elmondta, az akadálymentesítés nem luxusberuházás, hanem olyan befektetés, ami segíthet csökkenteni a mozgássérültek körében 87 százalékos munkanélküliséget.

V. Naszály Máta, a Párbeszéd elnökségi tagja közölte: elfogadhatatlan, hogy a főpolgármester még mindig nem érti, miért kell lehetővé tenni mindenkinek a szabad közlekedés lehetőségét.

A népszavazás január 30-án ért révbe, miután a Kúria elutasította azt a beadványt, amely a Fővárosi Választási Bizottság által már korábban hitelesített, a 3-as metró teljes akadálymentesítésére vonatkozó kezdeményezés ellehetetlenítését célozta. Amennyiben az ellenzéki pártoknak március 6-ig sikerül összegyűjteniük a szükséges 138 ezer aláírást, akkor kiírják a népszavazást. A kérdés így szól majd: 

akarja-e Ön, hogy a 2017-2020 között történő budapesti M3-as metróvonal felújításával egyidejűleg valósuljon meg ezen metróvonal valamennyi megállójának teljes értékű akadálymentesítése, az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározottak szerint?

Tarlós István főpolgármester hétfő reggel ATV Start című műsorában azt mondta, szerinte félrevezető a szocialisták népszavazási kezdeményezése, mert a referendum eredményessége esetén sem következne az, hogy minden állomáson liftet kell építeni. Tarlós szerint ráadásul az akadálymentesítést az MSZP-től függetlenül hónapok óta szervezik és végzik.

Mint kifejtette, a Kúria azt mondta ki, hogy a kérdésről lehet népszavazást rendezni, de a végzésben levezette: lehet ugyan népszavazás, de a törvény az akadálymentesítést egzakt módon nem fogalmazza meg, annak számos módozata lehetséges, amelyben a törvény mérlegelési jogot ad a Fővárosi Közgyűlésnek.

Tehát, hogy ha ez a népszavazás sikeres és eredményes lesz, abból egyáltalán nem következik, hogy liftet kell építeni

– mondta Tarlós István, megjegyezve, a népszavazás megtartása egyébként két lift árába kerülne.

A főpolgármester szerint a törvény sem azt mondja ki, hogy az akadálymentesítést mindenütt lifttel kell megoldani, hanem ennek számos módja van. Van egy olyan szerkezet, amelyet párhuzamosan a haladási iránnyal fel lehet szerelni a mozgólépcsőre, és ebbe a szerkezetbe bele tudnak ülni a mozgássérültek. Ez ötödébe kerül, mint a lift – állította Tarlós.