További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Ami Angyalföldnek a Béke tér, Kőbányának a Liget tér, Újpestnek a metróvégállomás és környéke, az Zuglónak a... Mi is? A 110 ezer lakosú XIV. kerületnek nincs igazi központja.
A lengyel Echo Investment 150 millió euróból (negyvenmilliárd forint) építi fel az új zuglói városközpontot a kerület mértani középpontján, a Bosnyák téren. A három év alatt megvalósuló beruházásban üzletközpontot, új polgármesteri hivatalt, háromcsillagos szállodát, irodaházakat építenek.
Nem egy Hyde Park
A városközpontnak kinézett terület valójában a Bosnyák tér mögött, a Csömöri, a Mosztár, a Bosnyák és a Rákospatak utca által határolt részen fekszik. Valamikor bolgárkertészet működött itt, majd a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején a zuglóiak társadalmi munkában - kommunista szombatnak nevezték ezt akkoriban - feltöltötték a területet, és sport- és szabadidőparkot hoztak létre. Itt lesz az új városközpont.
"Ha szép lesz, akkor a környék és az állampolgár is örülni fog" - mondja Ábrahám András a sport- és szabadidőközpont igazgatója, aki egyelőre nem tudja, hogy az itt dolgozókat hogyan érinti majd az átszervezés.
A sporttelep nem egy Hyde Park, inkább kopár - egy önkormányzati ember egyenesen vadnyugatinak nevezte -, de mégiscsak viszonylag nagy, összefüggő zöld terület, olyan, amilyenből a fővárosban kevés van. "Budapest egyik legnagyobb környezetvédelmi gondja a kirívóan kedvezőtlen zöldfelületi aránynak köszönhető - írja a Fővárosi Önkormányzat 2000-es, a zöldszervezetek által sokat idézett kiadványában (Adatok Budapest környezeti állapotáról, felelős kiadó Demszky Gábor). - Sok más tényező mellett a zöldfelületek hiánya is hozzájárul a város kedvezőtlen levegőminőségének kialakulásához. Az irányelv teljesülése Budapest egészét tekintve mintegy 50%-os, vagyis kb. ugyanannyi közcélú zöldterület hiányzik, mint amennyi jelenleg van."
A zöldek nem tiltakoznak
A zöldszervezetek ilyenkor szinte szokásosnak mondható tiltakozása most mégis elmaradt. Hivatalosan nem nyilatkozó aktivisták szerint egy ilyen ügyből szinte biztos, hogy csak vesztesként kerülhetnének ki, sőt elfogadják, hogy a kerület tényleg gazdagodik a városközponttal. Inkább a "kármentesítésre" összpontosítanak, vagyis igyekeznek a képviselőtestülettel és a beruházóval együttműködve kompromisszumos javaslatokat tenni, szakmai hátteret biztosítani.
"Lehet, hogy Budapesten az európai nagyvárosokhoz képest is nagyon kevés a zöldterület, Zugló azonban kicsit más - mondja Killik Jenő a XIV. kerület fejlesztéséért felelős tanácsnok. - Sok fát nem akarunk kivágni, ha mégis kivágunk, akkor ültetünk helyettük másikat." A kerület zöldrendelete szerint a kivágott fák helyett öt-tíz éves, előnevelt fákat kell ültetni.
Üzlet az MTK-val
A szabadidőparkban, közel harminc évvel ezelőtt, tanuszodát építettek a kerületi gyerekeknek. Az elmúlt években, mivel nem felelt meg az ÁNTSZ és más hatóságok előírásainak, súlyos tízmilliókért felújították, most viszont az egészet ledózerolják, mert útban van az új városközpontnak. Az egészben a legabszurdabb, hogy a príma állapotú uszodát néhány száz méterrel odébb felépítik. Hogy is van ez?
A kerület megállapodott az állammal, hogy a szabadidőparkot a Rákospatak utca túloldalán található MTK sporttelepére költözteti. (Az MTK-pálya az állami tulajdonú Sportfólió Kht-é.) Futópályát, futballpályát, valamint sport- és szabadidőközpontot építenek, ahol akár nemzetközi kézilabdameccseket és koncerteket is lehet rendezni.
Ide épül az új, a jelenleginél nagyobb kapacitású és korszerűbb uszoda, amit a tervek szerint már nemcsak gyerekek használhatnak, hanem belépődíjért bárki más is. A területért cserébe az önkormányzat MTK-s szakosztályok támogatását vállalta át, például biztosítja a kék-fehér ifistáknak a futballpálya használatát, működteti a vívószakosztályt.
Nem felejtik el?
Az más kérdés, hogy mi a garancia arra, hogy a költséges uszoda felépítése - a magyar szokások szerint - nem felejtődik-e el? "Megállapodtunk a beruházókkal, hogy az uszodát csak az utolsó etapban bontják el, addigra fel tudjuk építeni az MTK-sporttelepen az új uszodát - mondja Killik Jenő. - Ha minden kötél szakad, vagyis mégsem készül el időre az új uszoda, akkor addig a BVSC-uszodába járhatnak a gyerekek."
Az új sport- és szabadidőközpont két-hárommilliárdos beruházási költségét az önkormányzat és nem a lengyel befektető viseli, csak az uszoda 5-800 millió forint lenne. A BVSC már csak azért is szükségmegoldás lenne, mert így az önkormányzatnak kellene bérelnie az uszodát, és megoldania a gyerekek utaztatását.
Négy vagy százötven év?
Killik szerint az a "hátsó szándék" is vezette őket a városközpont kialakításával, hogy a kerületek esetleges összevonásával létrejövő regionális központoknál Zuglót ne lehessen csak úgy egy másik kerülethez csapni, a befektetők viszont inkább a négyes metróra haraptak. (Egyik beszélgetőtársunk ezt úgy fogalmazta meg, hogy "mindegy, hogy négy vagy százötven év múlva, egyszer úgyis a Bosnyák térre ér a négyes metró".)
A több évtizedes terv szerint már évek óta járnia kellene a metrónak, méghozzá nem is csak a Bosnyák térig, hanem Rákospalotáig. A mostani állás szerint 2009 decemberében kellene átadni a Baross térig tartó első szakaszt - már most négy hónapos csúszásban vannak az építők -, a Bosnyák térig tartó másodikat egy évre rá.
Steril piactól félnek
A metróból az emberek ott jönnek majd fel, ahol most a fővárosi önkormányzat kezelésében álló Bosnyák téri piac van. A lengyel beruházók legszívesebben elbontanák a piacot, mert annak a városközpontra néző északkeleti homlokzatát nem tartják szalonképesnek. Egy új, háromszintes piacot építenének, ami azonban a Fővárosi Önkormányzat Csarnok- és Piacigazgatóságának (CSAPI) nem felelne meg.
"Az a feladatunk, hogy valamilyen formájában őrizzük meg ennek a piacnak a jó értelemben vett zsibvásár jellegét - mondja Dénes Ákos, a CSAPI igazgatója. - A steril környezettel a piac elveszítené a varázsát, és megnőne az üzemelési költség is. A felújított Fehérvári úti csarnoknál például nagyon sokba kerül a rengeteg lift és a mozgólépcsők fenntartása, működtetése."
A zuglói önkormányzat mellett befektetők is érdeklődnek a piac iránt - a bevásárlóközpont és a piac állítólag nem venne el egymástól vásárlót, csak erősítenék egymást -, vagyis a milliárdokat nem az önkormányzatoknak kell előteremteniük.
Az más kérdés, hogy mihez kezdenek az új piac építéséig az árusok, de ezen ráér még gondolkodni. Az új városközpontot leghamarabb az év végén kezdik el építeni, és végső formáját akkorra nyeri el, amikorra a Bosnyák térre ér a négyes metró. Az eddigi tapasztalatok alapján nem árt rögzíteni a dátumot: 2010 decembere.