További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Részben helyt adott szerdán a Legfelsőbb Bíróság (LB) a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) felülvizsgálati kérelmének, amelyben a rendőrség a térfigyelő kamerákkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét kimondó jogerős bírósági ítéletet támadta. Az LB azonban megerősítette, a rendőrségnek azt meg kell mondania, hogy pontosan hol vannak kamerák.
Ki kell adni a szerződéseket is
Az LB kimondta azt is, hogy a rendőrségnek ki kell adnia a térfigyelő kamerák működésével összefüggésben kötött önkormányzati és más szervezetekkel kötött szerződéseket is.
A felülvizsgálat előzménye az a per volt, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnevezésű civil jogvédő szervezet indított a BRFK ellen. A TASZ azért fordult korábban bírósághoz, mert szerinte a térfigyelő kamerákra vonatkozó kérdéseire a rendőrség nem adott kimerítő választ.
A TASZ adatvédelmi kérdések mellett arra kért választ: hol helyeztek el kamerákat, és hány figyelmeztető tábla került ki a közterületekre.
Tavaly már született jogerős döntés
A perben tavaly novemberben született meg a jogerős döntés. Akkor a Fővárosi Bíróság ítéletében kimondta: a BRFK köteles nyilvánosságra hozni, hol helyezett el térfigyelő kamerákat, illetve azok működésére figyelmeztetve hol helyezett el tájékoztató táblákat. A Fővárosi Bíróság kimondta azt is, hogy a rendőrség 15 napon belül köteles átadni a kamerák működéséről készült hatástanulmányokat és a kerületi önkormányzatokkal kötött szerződéseket.
A jogerős döntést jogszabálysértésekre hivatkozva támadta meg a BRFK. A Legfelsőbb Bíróság szerdai tárgyalásán az alperes arra hivatkozott, hogy az adatszolgáltatást megtagadhatja a rendőrség, ha az bűnüldözési, bűnmegelőzési tevékenységet veszélyeztet.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletében kifejtette: a TASZ hat kérdéskörben fordult a BRFK-hoz. Ezek közül az egyik rendőrségi belső utasítások kiadására vonatkozott, ezt már a Fővárosi Bíróság is elutasította, az LB ezt nem vizsgálta.
Hová helyezik ki a kamerákat?
A TASZ a térfigyelő kamerák pontos helyére, az azokat jelző táblák számára és helyére, a térfigyelő kamerák működtetéséről kötött szerződések, statisztikák és hatástanulmányok kiadására, valamint a jövőbeni stratégiára kért adatokat a rendőrségtől.
A Legfelsőbb Bíróság ezek közül a kamerák számára, illetve az azokkal összefüggésben kötött szerződések kiadására vonatkozóan elutasította a felülvizsgálati kérelmet, vagyis ezeket az adatokat a rendőrségnek ki kell adnia.
A bíróság indoklásában kifejtette: a rendőrség adatmegtagadásának konkrétnak kell lennie. A BRFK-nak tehát meg kellett volna mondania, hogy adott helyszínen mire hivatkozva tagadja meg az adatszolgáltatást. A rendőrség azonban általánosan hivatkozott bűnmegelőzési, bűnüldözési célokra. Az LB döntése szerint ha a térfigyelő kamera elhelyezéséről a rendőrségnek térképe van, azt is ki kell adnia.
Három kérdésben hatályon kívül helyezték a korábbi ítéletet
A bíróság szerint a térfigyelő kamerákat közpénzből létesítik és működtetik, azért közérdek fűződik ahhoz, hogy az ehhez kapcsolódó szerződéseket az érdeklődők megismerhessék.
Az LB ugyanakkor három kérdéskörben hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletét. A térfigyelő kamerák közelében elhelyezett figyelmeztető táblák számára és helyére vonatkozó adatokról a bíróság kifejtette: a rendőrség a TASZ korábbi megkeresésére azt közölte, hogy a tájékoztató táblák gyakran a kamerák közvetlen közelében találhatók és ha a rendőrség nyilvánosságra hozza, hol vannak a kamerák, ez is kiderül, külön adatszolgáltatás nem szükséges.
A bíróság a bűnözési statisztikára, hatástanulmányokra vonatkozó adatszolgáltatási kéréssel kapcsolatban kifejtette: a rendőrség a TASZ megkeresésére kiadta a birtokában levő adatokat.
A tervek nem közérdekű adatok
A jövőbeni elképzelésekkel kapcsolatos adatokra az LB azt mondta: az elképzelések és tervek nem kiérlelt döntések, azok nem tartoznak a közérdekű adatok körébe.
Baltay Levente, a TASZ ügyvivője a bírósági döntést követően az MTI-nek azt mondta, hogy elégedettek az LB döntésével. Mint mondta, amint megkapják a térfigyelő kamerákra vonatkozó adatokat, azokat nyilvánosságra fogják hozni.