Összevonják a László és az István kórházat

Ellenszavazat nélkül, nyolc tartózkodás mellett, tehát részben a Fidesz támogatásával szavazta meg a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön a Szent István Kórház és a Szent László Kórház összevonását. Pesti Imre a Fidesz nevében azért támogatta a javaslatot, mert az összevonással még mindig a lehető legtöbb menthető meg a két kórház eddig felhalmozott értékeiből.

141 állás szüntethető meg

Az összevonás eredményeképpen 141 betöltött állás megszüntethető, és több mint 300 millió forint éves működési költség csökkenése várható. A László Kórház önálló intézményként 2007. június 30-án szűnik meg, jogutódja a Szent István Kórház és Rendelőintézet lesz.

Nem került a Fővárosi Közgyűlés elé a szakképzési rendszer átalakítása. Ezt a döntést régóta halogatja az önkormányzat, miközben az iskolák sorra tiltakoztak korábban ellene. Mint megtudtuk, a halogatás oka rendkívül egyszerű: nincs meg a többsége a városházi koalíciónak ahhoz, hogy megszavazza az előterjesztést. Hiszen korábban éppen Tarlós István Fidesz-frakcióvezető javaslatára halasztották el a döntést.

Patthelyzet a közgyűlésben

Ráadásul Molnár Gyula időközben, február 17-én visszaadta listás mandátumát, így az MSZP korábbi budapesti elnökének helyét még nem foglalta el utódja. Ezáltal a 34:33-as elméleti koalíciós többség 33:33-ra módosult a Fővárosi Közgyűlésben, átmenetileg. Így most csütörtökön - néhány napirendi pont kivételével, amikor egy MDF-es városatya a koalícióval szavazott - szinte csak olyan döntések születtek, amelyekhez a Fidesz is hozzájárult.

Az ellenzék erejét mutatja, hogy a közgyűlés végén Demszky Gábor egyik előterjesztését, a "Jelentést a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról" című napirendet leszavazta a testület, mert nem volt meg a koalíciós többség. Demszky az ülés után az Index kérdésére elmondta, hogy a leszavazott ügyeket ismét a testület elé viszik.

Az Újbudára visszavonuló Molnár információink szerint megtartja XI. kerületi polgármesteri posztját és egyéni országgyűlési képviselői mandátumát, miután előbb lemondott a fővárosi szocialista frakcióvezetői posztról, majd nem jelöltette magát újra budapesti MSZP-elnöknek, s helyette Burány Sándort választották meg.

Szakképzés: az MDF ellenzéki ebben az ügyben

A most meg sem tárgyalt szakképzési reformról megtudtuk, azok az iskolák járnak majd jól, amelyek megegyeztek a megszüntetés utáni jogutódlásról. Az ilyen intézményekben dolgozó tanárok állása nagyobb eséllyel marad meg, mivel a kompromisszumkészebb iskolák még időben megszervezhették munkatársaik jövőbeni állásait.

A szakképzési reformot várhatóan március elsején tárgyalja majd a Fővárosi Közgyűlés, alighanem a költségvetéssel egyidejűleg, amikor már az MSZP-frakció létszáma is teljes lesz.

A szakképzési reformban egyébként nem számíthat az MSZP-SZDSZ koalíció az MDF támogató voksaira, mert a fórumosok korábban már bejelentették, hogy nem szavazzák meg ezt az előterjesztést, sőt, egy héttel korábban Tarlós István kezdeményezését fogadták el, aki a döntés egy évvel való elhalasztását javasolta.

A BKV 32 milliárdra vár az államkincstárból

Döntött a Fővárosi Közgyűlés arról is, hogy a helyi közforgalmú közlekedés támogatására 32 milliárd forint összegben nyújtja be kérelmét a Magyar Államkincstárhoz. Az előzetes számítások szerint Budapest összesen 32 milliárd forint támogatásra számíthat e forrásból. A Városházától úgy tudjuk, az országosan rendelkezésre álló 35 milliárdból adnak Budapestnek idén ugyanannyi pénzt mint tavaly. Korábban ez az összeg csak tízmilliárd körüli volt.

A támogatás iránti kérelmet egy tárcaközi bizottság javaslata alapján a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter bírálja el május 15-ig.

Az előterjesztés vitájában Fónagy János (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, komoly gondot jelent az, hogy a normatív támogatás nominális összege nem változott az előző évhez képest, azaz reálértéken 10 százalékkal kevesebb normatív támogatást kap a tömegközlekedésre Budapest, mint az előző évben.

Tiba nem válaszolhat Demszky helyett

A Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal szerint törvénysértő a Fővárosi Önkormányzat SZMSZ-módosítása, amelynek értelmében a főpolgármesterhez intézett interpellációra és kérdésre való válaszadással a főpolgármester a helyetteseit és a főjegyzőt is megbízhatja.

A fideszes városatya, György István, akinek beadványára a közigazgatási hivatal az említett határozatot hozta, az Indexnek csütörtökön elmondta, hogy a főpolgármester-helyettesek továbbra is felelhetnek a Demszky Gáborhoz intézett kérdésekre és interpellációkra, ám Tiba Zsolt főjegyzőt nem bízhatja meg a főpolgármester maga helyett.

A közigazgatási hivatal indoklása szerint a főjegyző független, pártatlan köztisztviselőként látja el hivatali feladatait, a főpolgármester-helyettes pedig - a főpolgármesterhez hasonlóan - a képviselő-testület tagja. És bár a jegyzőt is lehet interpellálni, tőle is lehet kérdezni, de ez nem jelenti azt, hogy ezek az interpellációk és az interpellált személyek egymással felcserélhetők lennének.

Budapest is csatlakozott a halálbüntetést ellenző akcióhoz

A Fővárosi Közgyűlés csütörtökön úgy döntött, csatlakozik a Róma által meghirdetett "Európai városok polgármestereinek felhívása a halálbüntetés ellen" elnevezésű kezdeményezéshez, amelyet Demszky Gábor terjesztett elő.

Vita alakult ki, amikor a KDNP-frakció vezetője, Bagdy Gábor a Schöpf-Merei Ágost kórházzal hozta összefüggésbe az előterjesztést. Ő azt akarta, hogy a szülészeti és anyavédelmi központ bezárása ellen lépjen fel a főpolgármester, ha a halálbüntetést ennyire ellenzi.

A kormánypárti képviselők felszólalásaikban azt hangsúlyozták: az eredeti kezdeményezést nem lehet összekapcsolni a magzatvédelemmel. A képviselők végül elfogadták Bagdy Gábor javaslatát és az eredeti előterjesztést is.