Nevetségesnek tartják a kormányzati negyed felépítésének határidejét

A Kell-e kormányzati negyed című rendezvényen Cselovszki Zoltán városépítész elmondta, hogy abban a fejlesztési tervben, amelynek készítésében részt vett, szerepelt egy kormányzati negyed megépítésének a lehetősége, de a kormány által elfogadott helyszín - a Nyugati pályaudvar mögötti terület - akkor fel sem merült.

Rámutatott, hogy amennyiben a belvárosból elkerül a több mint 30 kormányzati hivatal, az több más városfunkciót is érinthet, növelheti a lakosság létszámát, befolyásolhatja a kereskedelem fejlődését, az egész belváros fejlődését.

Tarthatatlan határidő

Cselovszki Zoltán szerint, aki a Fidesz Budapest-programjának egyik kidolgozója és a Fidesz által létrehozott Új Budapest Központ alapító igazgatója, az új kormányzati negyed felépítésére kitűzött 2009 májusi határidő tarthatatlan, a projekt nincs előkészítve, adatokkal, hatástanulmányokkal megtámogatva, s így egy nemzetközi pályázatot sem lehet kiírni rá.

Granasztói György történész a mai magyarországi körülmények között - mint mondta - erkölcstelennek tartja egy kormányzati negyed felépítését.

Felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősége van a történetiségnek, annak, hogy egy-egy kormányzati funkció bizonyos épülethez, környékhez kötődik.

Korábban fel sem merült

Granasztói emlékeztetett arra, hogy a kormányzati negyedek a külföldi tapasztalatok szerint befelé fordulóak, erre Berlin és Brüsszel példáját hozta fel.

Arról is beszélt, hogy a kormányzati épületek többsége műemlék jellegű, de nem mindegyik élvez védettséget. Ennek - mint mondta - az az oka, hogy korábban fel sem merült, hogy onnan a minisztérium egyszer elköltözhet.

Rámutatott, hogy a több mint 30 épületet kizárt dolog egyszerre eladni, így ezek egy része biztos, hogy le fog pusztulni az évek során.

Ebből tömik be a lyukakat?

Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság volt vezérigazgató-helyettese nevetségesnek mondta a kitűzött határidőt.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzati épületek a 3.500 milliárdos kincstári vagyon részei. Hangsúlyozta: a kincstári vagyon a nemzet vagyona, ezt csak olyan szervezet adhatja el, amelyik az egész népet képviseli.

Hangot adott annak a félelmének, hogy az épületek eladásából befolyó pénz, mintegy 70-100 milliárd forint, kikerül a kincstári vagyonból, s a költségvetés "lyukainak" betömésére fogják használni.

Rámutatott, hogy a jelenlegi szabályok lehetővé teszik, hogy az új kormányzati negyed felépítésébe magántőkét vonjanak be PPP konstrukcióban, a bérleti díjak megfizetéséről viszont minden évben a parlamentnek kell dönteni, hiszen ez szerepel a költségvetésben. Feltette a kérdést, mi van akkor, ha egy évben a parlament nem szavazza meg ezt a kiadást.

Ellene van a reformtörekvéseknek

Csaba László közgazdász elmondta, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai helyzetben a megszorítások idején sem lehet leállítani a fejlesztéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben kormányzati negyed épül, akkor valamilyen más fejlesztésnek háttérbe kell szorulnia.

A kérdés csak az, hogy ez mi lesz, hiszen egy ilyen helyzet ellene van a kormány reformtörekvéseinek is - jegyezte meg.