Teréz
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Halott disznó a szelektívben

2007.08.06. 15:44
Gyakran felmerül a kérdés, miközben a lakásban műanyag- vagy papírkupacokat kerülgetünk, hogy érdemes-e energiát ölni a palackok összepréselésébe, majd a szelektív hulladékgyűjtő szigetekhez való elvándorlásba. Hiszen benne van a pakliban, hogy végül úgyis az egészet összeöntik. A budapestiek ennek ellenére egyre környezettudatosabbak, és hogy a lelkesedés határtalan lehessen, útra keltünk, és követtük a hulladék útját. Megtudtuk, hogy a szemétégetőben tényleg büdös van, és hogy volt, aki döglött disznót dobott a műanyag palackok közé.

Lesben álltunk egy hétfői hajnalon egy budapesti hulladékgyűjtő sziget mellett, hogy megfigyeljük, mi történik a szelektíven gyűjtött hulladékkal. Ugyanis évek óta az a legenda kering, hogy a lakosság gondos szemétgyűjtése fölösleges, a feldolgozás egy pontján úgyis összeöntik a különböző típusú hulladékokat.

Először a műanyagokat gyűjtő jármű futott be, kiürítette a sárga konténert, majd ment tovább, mi meg utána. A következő szigetnél is a sárga konténert ürítette, majd ez többször megismétlődött. Hétfőn viszik el a papírt is, így miután megbizonyosodtunk, hogy a műanyagok sorsa rendben van, ismét várakozásba kezdtünk. Rövidesen befutott a papírszállító autó is. A sofőr különösen alapos volt, még a földre szóródott cetliket is összegyűjtötte, és nem csak egy szigetnél. A műanyagos autónál tapasztalt jelenethez hasonlóan a papírt szállító járműbe kizárólag a kék konténert ürítették.

Halott disznó a szelektív hulladékban

Utunkat a Fővárosi Hulladékhasznosító Művekben folytattuk, itt arra voltunk kíváncsiak, hogy a feldolgozás stádiumában mi történik a már külön járművekre pakolt, szelektíven gyűjtött hulladékkal. A rákospalotai hulladékégető elvileg a háztartási hulladékot hivatott megsemmisíteni, mi azonban ezt a saját szemünkkel is látni akartuk.

Látogatásunkat csak az utolsó pillanatban jeleztük, hogy a hétköznapi munkamenetbe tudjunk belecsöppeni. Idegenvezetőnk Sámson László főtechnológus volt, aki részletesen bemutatta, és elmagyarázta a kommunális hulladék útját a beérkezés pillanatától egészen az utolsó fázisig.

Daruval kavarják a szemetet

A Mélyfúró utcai hulladékégetőbe érkező kukásautók egy méretes depóba ürítik a háztartási hulladékot, a depó tartalmának felügyelete egy darus feladata, egy 5 tonnás markolóval rendezgeti a beszórt vegyes szemetet. Az ő felelőssége az is, hogy a beszórt kupacokat úgy keverje össze, hogy a négy kazánba homogén összetételű hulladék kerüljön, az összekeverést színek alapján végzi. A kazánokban így ugyanolyan hőfokon, 1100 fokon égetik a szemetet. A méretes csarnokba öntött szemét valóban szemét volt, nem láttunk közte olyan kupacokat, amelyek a szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló konténerekből kerülhettek bele.

A kazánok napi 24 órában működnek, egy óra alatt egy kazán 15 tonna háztartási hulladék elégetésére képes. 100 kiló szemétből így 1 kiló vas, 23 kiló salak és 6 kiló maradékanyag képződik. A vasat ezután kohósítják, a salak megy a dunakeszi szemétlerakóba, ahol takaróanyagként hasznosítják. A szelektíven gyűjtött hulladékból csak az utóválogatásból kimaradt, hasznosításra alkalmatlan szemét érkezik ide.

A budapestiek ügyesen gyűjtenek

Miután megnyugodtunk, hogy a hulladékégetőben kizárólag kommunális hulladékot dolgoznak fel, ellátogattunk a szelektíven összegyűjtött budapesti hulladék feldolgozásának színhelyére. A főváros 600 hulladékgyűjtő szigetéről és 14 hulladékudvarából a Fegroup Invest Zrt. Jászberényi úti, illetve Sírkert utcai telephelyére szállítják a szelektíven gyűjtött hulladékot, ahonnan, mint kiderült, elsősorban külföldre kerül a feldolgozásra alkalmas, megtisztított hulladék, mivel Magyarországon egyelőre nem megoldott a teljes mennyiség újrahasznosítása. Demény Mihály, a Feparec Kft. ügyvezető igazgatója bemutatta a feldolgozás különböző stádiumait, és elmesélte, hogy utána mi lesz a sorsuk a különböző típusú hulladékoknak.

A telephelyeken típustól függően különböző technológiákkal működő válogatósorokon megy végig a hulladék. Ennek az a célja, hogy kiszűrjék a belekerült idegen anyagokat. Ezek mennyisége itt nem éri el a 10 százalékot. Ausztriában és Németországban egyébként ez a szám bőven tíz százalék fölött van. A két telephelyre a hét minden napján érkezik hulladék a fővárosból.

Műanyagból fekvőrendőr

A műanyag hulladékból az idegen anyagok eltávolítása mellett ebben a munkafolyamatban válogatják külön a PET-palackokat a háztartási vegyi áru flakonjaitól, műanyag fóliától. A PET-palackokat színük szerint szétválogatják, ledarálják, majd megmossák, ekkor kerülnek hasznosításra alkalmas állapotba. Az őrlemény 60-65 százalékát a Távol-Keleten értékesítik, a többit európai országokba adják el. Az átlátszó, színtelen palackokból például ruhákat gyártanak, de készülhet belőlük agrofólia vagy útalapba való geotextília. A flakonokat ezzel szemben Magyarországon dolgozzák fel, készülnek belőlük fekvőrendőrök és az út szélét jelző oszlopok is.

Logikusan a műanyagok kategóriájába tartoznának a tejfölöspoharak is, de mivel ezek kimosására még nincs megfelelő berendezés, egyelőre a szemétégetőben végzik. A polietilén és polipropilén "nejlon"-szatyrok viszont remekül feldolgozhatóak.

Tetra Pakból cipősdoboz

A fémből készült italosdobozok közül az idegen anyagok eltávolítása után egy mágneses szeparátor szedi ki a vashulladékot, a megmaradó alumíniumból használati tárgyak is készülnek, de jellemzően mindkét anyagot kohászati célokra használják. A vasat Olaszországban dolgozzák fel, az alumínium egy része Magyarországon marad, a többit Angliába szállítják.

A többrétegű italosdobozok hasznosítása nehéz feladat, a 80 százaléknyi papírlemezre kasírozott 20 százaléknyi műanyag és alufóliát csak bonyolult technológiával lehet szétválasztani. A Tetra Pak-hulladékot Ausztriába és Németországba szállítják, ahol elsősorban dobozok készítésére alkalmas karton készül belőlük.

Dícséret a XII. kerületnek

Az elektromos-elektronikus hulladék feldolgozása szintén bonyolultnak tűnhet, ez azonban nem igényel külön technológiát, csak aprólékos munkát: A hulladékudvarokon összegyűjtött elektromos cikkeket elemeikre szedik szét, és anyagfajtánként hasznosítják.

Az üveget szintén remekül vissza lehet forgatni a rendszerbe, hiszen üvegből csak üveg készülhet. Az üveget először szétválasztják az idegen anyagoktól, a Fegroup telepén átrakodják, aztán a felsőzsolcai vagy a tatabányai válogatóüzemekbe szállítják, ahol megtörténik a színek szerinti szétválogatás. Innen az üveg Csehországba kerül, és újra palackokat gyártanak belőle.

Demény Mihály a fővárosiak hulladékgyűjtési szokásait összegezve elmondta, hogy míg a nyolcvanas években csak szerény aktivitást lehetett érzékelni, a 2003-ben elindult szervezett szelektív gyűjtés meghozta eredményét. A lakosság egyre tudatosabban áll a környezetvédelemhez. Kiemelte a XII. kerületet, ahol még nincs ugyan elég hulladékgyűjtő sziget, de vagy száz társasház saját kezdeményezésre szelektíven gyűjti a hulladékot, amit a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. szállít el. Dicséretet kapott még a XIII. és a XIV. kerület, elmarasztalták ugyanakkor Csepelt, valamint a XV. és a XVII. kerületet.

Nem érdekük az összekeverés

Tapasztalatainkról megkérdeztük Nagy Tamást, a Hulladék-munkaszövetség alelnökét is, aki magyarázatot adott arra, hogy miért alakulhatott ki szelektíven gyűjtött szemét összeöntéséről a tévhit. Először is léteznek osztott szállítóterű gyűjtőjárművek, ezekbe egy daru emeli bele a különböző típusú hulladékot, ez azonban csak felülnézetből látható. Ha valaki az utcán állva ilyet lát, logikusan gondolhatja, hogy a konténerben minden összekeveredik, magyarázta Nagy Tamás.

További ok lehet, hogy mivel a járművek a hét minden napján róják az utakat, az emberek egyszerűen összekeverik a napokat, és az emlékezetükben csak az marad meg, hogy már megint ugyanaz az autó jött vissza, és vitte el a különböző konténerek tartalmát. Kiemelte azonban, hogy összeöntés valóban előfordulhat, de csak azokban az esetekben, mikor nagyon szennyezett a szelektíven gyűjtött hulladék, túl sok a belekeveredett idegen anyag. Ilyenkor egy konténer teljes tartalma a szemétégetőben végezheti.

Hozzátette azt is, hogy a szolgáltatónak az az érdeke, hogy minél több hasznosítható hulladékot tudjon értékesíteni. Nemcsak az ebből származó bevétel miatt, hanem azért, mert az értékesített hulladék mennyisége alapján kap állami támogatást, ami ráadásul több pénz, mint az eladásból származó bevétel.

Nagy Tamás hangsúlyozta, hogy akkor kell gyanút fogni, hogy összeöntik a különböző konténerek tartalmát, ha az adott településen nincs hulladék-előkezelés, válogatás nélkül ugyanis a szelektíven gyűjtött hulladék alkalmatlan a feldolgozásra.