Fél-háromnegyed évet csúszhat a 4-es metró Kelenföld és a Keleti pályaudvar közötti szakaszának megépítése, ha csak hónapok múlva lesz vasúthatósági engedély.
Protestáló operettország vagyunk, ahol ezer tiltakozó aláírást bármire össze lehet szedni vagy az elmúlt években meg nem valósult vagy leállt beruházások tényleg aránytalanul nagy kárt okoznának?
Az 1,3 milliárd forintos költségtúllépés felelősét keresik.
Akár már szeptemberben kiírhatják a 4-es metró építéséhez szükséges közbeszerzési pályázatokat, miután a Fővárosi Bíróság elutasította a lakószervezetek keresetét, ami az Etele tér-Baross tér közötti metróvonalra kiadott környezetvédelmi engedélyt támadta meg. Az építkezés 2005 második felében kezdődhet.
Elutasította a felperes a 4-es metró környezetvédelmi engedélyét (kve) megtámadó keresetét a Fővárosi Bíróság a metróper keddi, soron kívüli tárgyalásán.
Ez a 4-es metró építésének megkezdése szempontjából azt jelenti - tájékoztatta az Indexet Pandula József a DBR Metró Projekt főmérnöke -, hogy ha a jelenleg másod fokú döntés előtt álló vasúthatósági engedélyt (vhe) nem támadják meg a bíróságon (amire a mostani ítélet után kevés az esély), a Fővárosi Közgyűlés akár már júliusban kiadhatja a beruházási alapokiratot, ami az építkezéshez szükséges közbeszerzési pályázatok kiírásához kell.
A kve-re váró vhe-t napokon belül kiadhatják, ebben az esetben a tendereket szeptemberben írhatják ki, így a metróalagút építése 2005 második felében kezdődhetne el.
Még lesz lehetőségük
A bírói indoklás szerint a környezetvédelmi engedély alapos, több szakmai véleménnyel alátámasztott , ráadásul további környezetvédelmi hatásvizsgálatokról rendelkezik, vagyis a jövőben is lesz lehetősége további eljárásokat kérni a pert indító lakószervezeteknek.
Az Erzsébetvárosi Társasházak Közösségének Érdekvédelmi Egyesülete (ETKE), a Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége (LAKSZ) és a Társasházak Lakóközösségének Érdekvédelmi Szervezete (Kekec) januárban indított pert, indítványozva, hogy vizsgálják felül a metró tavaly kiadott környezetvédelmi engedélyét. A márciusban kezdődött pert a bíróság október 15-re napolta el, másnap azonban a Fővárosi Bíróság elnöke - társadalmi érdekre hivatkozva - soron kívüli eljárást rendelt el, így ma folytatódhatott a tárgyalás. A beruházókat perlő civil szervezet állítja, hogy a lakóközösség beleegyezése nélkül nem lehet metrót építeni a lakóépületek alatt.
Támadnak a lakók
A lakószervezetek a környezetvédelmi engedélyről szóló döntést már első fokon megtámadták, fellebbezést nyújtottak be ellene 2003 nyarán. A másodfokú, lényegében változatlan környezetvédelmi engedélyről szóló határozatot 2003 novemberében adta ki a Környezetvédelmi Főfelügyelőség, amit - jogerős döntésről lévén szó -, peres úton támadtak meg a lakószervezetek.
A lakószervezetek az engedély alapjául szolgáló környezetvédelmi hatástanulmány kidolgozásával nem voltak megelégedve, és további méréseket, vizsgálatokat tartottak szükségesnek. A lakószervezetek azt állítják, hogy a ház alatti föld az ő tulajdonuk, ezért hozzájárásuk nélkül nem lehet dönteni.
Demszky boldog
Demszky Gábor főpolgármester a jogállamiság és a józan ész győzelmének nevezte, hogy a Fővárosi Bíróság kedden elutasította a 4-es metró környezetvédelmi engedélyének megsemmisítésére irányuló civil keresetet. A döntés a budapestiek és a magyar választók többségének akaratát is tükrözi - jelentette ki a Főpolgármesteri Hivatalban tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján.
A főpolgármester azt mondta, szükség esetén rendkívüli közgyűlést hív össze, akár a nyár közepén, a szabadságolások ellenére is, hogy a Fővárosi Közgyűlés azonnal napirendre tűzhesse a beruházás első szakaszának engedélyokiratát. Az engedélyokirat kiadása után hirdethetik meg az első versenytárgyalásokat, amire Demszky Gábor reményei szerint már szeptemberben sor kerül.
A 4-es metró-kronológia
1992. szeptember 10. - A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a kormánnyal közösen nemzetközi tendert hirdet a Dél-Buda-Rákospalota között, ún. 4-es metróvonal építésére. 1996. november 11. - Elkészül a 4-es metróvonal megvalósíthatósági tanulmánya, mely szerint a metró nem a Kálvin, hanem a Baross térig közlekedne, november 28-án a Fővárosi Közgyűlés támogatja az elképzelést. 1997. február 20. - A Horn-kormány döntése szerint Budapest negyedik metróvonala (7,3 kilométer, 10 megállóhely) 1998 második felétől 2003-ig a Kelenföldi pályaudvar és a Keleti pályaudvar között épül meg. A 140-160 milliárd forintos beruházás 40 százalékát a főváros, 60 százalékát pedig a kormány fedezi. 1998. április 6. - A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyja a metró első szakaszának (1996-os árakon) 120 milliárdba kerülő finanszírozási tervét. Április 9-én aláírják a metróvonal felépítéséhez szükséges hitel- és állami garanciaszerződéseket. Az EIB 200 millió ECU kölcsönt nyújt a beruházáshoz, az összköltségekből 72,9 milliárd forintot fedeznének hitelből. Az állam 23 milliárd forinttal, a főváros a belterületi földek után járó 15,3 milliárddal járul hozzá a kiadásokhoz. Az állam a teljes hitelkeretre garanciát vállal. 1998. október - Elkészülnek az engedélyezési tervek. 1998. november 5. - Az Orbán-kormány magasnak ítéli a 160 milliárd forintra becsült építési költséget, ezért úgy dönt, hogy a beruházásban nem vesz részt. December 3-án a Fővárosi Önkormányzat a 4-es metróról szóló szerződés felmondása miatt keresetet nyújt be a magyar állam, a kormány ellen. 1999. június 22. - A Fővárosi Bíróság jogerősen helybenhagyja a Pesti Központi Kerületi Bíróság 1999. április 6-i ítéletét, mely szerint a kormány jogellenesen mondta fel 1998 novemberében a metró költségeinek fedezéséről kötött szerződést. Az Orbán-kormány megerősíti: nem vesz részt a 4-es metró megépítésében. 2000. március 7. - A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumán megkezdődik a második metróper, melyben a Fővárosi Önkormányzat felperesként a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal Etele tér-Baross tér közötti első szakaszának megépítésére vonatkozó megállapodás teljesítését perli, arra kérve a bíróságot: kötelezze a magyar államot a szerződés utólagos teljesítésére, valamint a késedelmes teljesítés miatti kártérítésre. Ez összesen mintegy 83 milliárd forintos követelést jelent. 2000. április 11. - A Legfelsőbb Bíróság részben helyt ad az első metróperben alperes magyar állam felülvizsgálati kérelmének, és az ebben az eljárásban született első-, illetve másodfokú ítéletek indoklásában mellőz bizonyos részleteket. 2000. augusztus 31. - A Fővárosi Közgyűlés hozzájárulását adja a 4-es metró négy mélyállomása építésének megkezdéséhez és a felettük lévő utak, terek felújításához. 2001. április 6. - A Legfelsőbb Bíróság a második metró-perben kihirdetett jogerős ítéletével elutasítja a Fővárosi Önkormányzat keresetét, így a magyar államnak nem kell megfizetnie a 100 milliárd forint nagyságrendű követelést. A Legfelsőbb Bíróság öttagú tanácsának december 12-én kihirdetett felülvizsgálati döntése értelmében továbbra sem kell fizetnie az államnak. 2003. május 14. - A kormány és a főváros megállapodik, hogy a 4-es metróvonal első szakasza az Etele tér és a Keleti pályaudvar között 10 állomással épül meg, egyúttal megkezdik a Bosnyák térig tartó második szakasz 4 állomása megépítésének előkészítését is. 2003. június 12. - A Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésén, a városvezetéssel együtt voksoló Fidesz-MKDSZ és MDF szavazataival, a MIÉP-esek eltérő álláspontja mellett elfogadja a kormány 4-es metróról szóló májusi határozatának végrehajtását szolgáló javaslatokat. Az állammal közös beruházásban épülő első szakasz 2002-es áron, áfa nélkül mintegy 195 milliárd forintra tervezett költségének 30 százalékát a főváros biztosítja. 2003. június 23. - A parlament elfogadja a metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló törvényt, mely szerint a központi költségvetés 154 milliárd forint támogatást nyújt a fővárosnak a metróvonal megépítéséhez a Kelenföldi és a Keleti pályaudvarok között. 2003. november 27. - Demszky Gábor főpolgármester bejelenti: a főváros az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőségtől megkapta a 4-es metró környezetvédelmi engedélyét. 2004. január 14. A kormány véglegesen és visszavonhatatlanul jóváhagyja a 4-es metró állami finanszírozási szerződését. A szerződés többek között leszögezi, hogy a metróépítés beruházója, a beruházás tulajdonosa és üzemeltetője a BKV Rt. lesz. A cég a beruházás során felmerülő engedélyköteles tevékenységét csak a szükséges engedélyek birtokában kezdheti meg. A beruházás tervezett költsége 195 milliárd forint, amelyből az állam 154 milliárdot vállal magára. 2004. január 15. A fővárosi közgyűlés elfogadja a 4-es metróról az állammal, a kincstárral és a BKV Rt-vel kötendő szerződéseket. 2004. január 19. László Csaba pénzügyminiszter és Demszky Gábor főpolgármester Budapesten aláírta a 4-es metró építésének közös finanszírozásáról szóló 194 milliárd forintos szerződést. A főpolgármester egyúttal megállapodást írt alá a BKV vezérigazgatójával a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar közötti metróvonal kincstári finanszírozásáról és a beruházói feladatokról. 2004. május 26. A kormány döntött a 4-es metró tervezett vonalának meghosszabbításáról, a Bosnyák térig.