Tények és hazugságok Budapestről I.

Budapest a fizetésképtelenség közelében van

Részben igaz. Az önkormányzatok egy része - Budapest is - szeret szegénységéről panaszkodni abban a reményben, hogy nagyobbra nyílnak az állam pénzcsatornái, de a fizetésképtelenségnek még az említésétől is óvakodnak. Budapest eddig tudta rendezni számláit, de hogy nincs kizárva egy fizetési válság, arról kormánypárti képviselők is beszámoltak a júniusi közgyűlésen, nem sokkal a tavaszi választások után.

Júniusban a költségvetési egyensúly helyrebillentésére hétmilliárd forint értékű fővárosi vagyon (részvények és üzletrészek) eladását határozták el. A privatizációból származó, a '90-es évek második felében összegyűlt 420 milliárdos fővárosi vagyon ma már csupán 20-25 milliárd forintra tehető. Az aranytartalék megcsappanása veszélyezteti a város hitelfelvételi lehetőségeit, és fizetésképtelenséget is okozhat, bár a város vezetése szerint a 2006-os költségvetés - az energiaáremelések és a megszorítások ellenére is - tartható. A korábbi gyakorlattal ellentétben viszont, a főváros már aligha bízhat abban, hogy az állami költségvetésből segítik ki.

Budapest rákfenéje a túl sok kerületi önkormányzat

Igaz. Budapestnek 24 polgármestere van, és a nagyfokú decentralizáltság lassítja, vagy éppen torzítja a város fejlődését. A rendszerváltáskor a politikacsinálók az önkormányzati törvény megalkotásakor úgy gondolták, biztonságosabb a hatalom megosztása, ezért kiszélesítették az önkormányzatok hatáskörét. Mivel a kerületek saját költségvetésük és saját választópolgáraik vannak, szinte természetes, hogy Budapest akarata nehezen érvényesül. A kerületek szinte kontroll nélkül hozhatnak saját rendeleteket, eladhatnak ingatlanokat anélkül, hogy a Budapest egészében gondolkodó fővárosi vezetés közbeszólhatna (lásd Észak-Csepel eladását), sőt a fővárosi szabályozásra is fittyet hányhatnak (példa erre a túlzsúfoltra, túl magasra épített Marina-part lakópark). Szinte lehetetlenné vált a kerületek határain túlnyúló főutak építése is (M0-ás keleti szektora, a Körvasút sor).

A budapesti közigazgatás reformját minden párt sürgeti, sőt a koalíció egyik választási ígérete volt, hogy belevágnak az átalakításba, de a nyárra ígért reform elbukott. A háttérben a koalíció vitája állt: az MSZP-s vezetésű kerületek 6-7 nagy kerületet képzeltek, polgármesterekkel, illetve egy főpolgármesterrel, míg a liberálisok kitartottak volna - az egyébként Budapesten kívül máshol is alkalmazott - egy polgármester, egy város elvnél.

Sosem készül el a 4-es metró

Nem igaz, de tény, hogy már 38 éve szeretné Budapest megépíteni. Az is tény, hogy Demszky Gábor már 1998-ban megígérte a metróépítés megkezdését, de csak hétéves csúszással - 2005 második felében - indult be a projekt kivitelezési része. Legutóbb 2010-re ígérték az Etele tér és a Baross tér közötti szakasz elkészültét, a Bosnyák térig vezető négymegállónyi toldást 2011-re adnák át.

Orbán Viktor miatt nem épült meg a 4-es metró

Nem igaz. Demszky Gábor főpolgármester még ma is szereti azzal magyarázni a 4-es metró megépülésének késlekedését, hogy az 1998-ban hivatalba lépő Orbán-kormány nem írta alá a fővárossal a 4-es metró finanszírozásáról szóló törvényt, amit a Horn-kabinet 1997-ben megígért.

• Hornék megígérték, de már az első, kétmilliárd forintos részletnek is csupán a tizedét szavazták meg.
• Nemcsak a jobboldali politikusok nem tartják túl jó ötletnek a 4-es metrót, de a szakma egy része sem.
• Az építkezések megkezdéséhez szükséges engedélyeket - a civilek tiltakozása miatt - csak a kormányváltás után, többéves késéssel, 2004-ben adták meg a projektnek.
• Bár 2004-ben a Medgyessy-kormány aláírta a metrótörvényt, amiben vállalata, hogy a 300 milliárdos projekt költségeinek 80 százalékát állja, a forrást még mindig nem teremtették elő. Eredetileg ugyanis az Európai Beruházási Banktól (EIB) vett volna fel cirka 180 milliárdos kölcsönt az állam, de az államháztartás állapota és a sok előkészítetlen EU-s projekt miatt újabban már arról hallani, a kormány az uniós fejlesztési pályázatok közé sorolná a dél-budai metrót. Ezt viszont a főváros nem szeretné, mert attól fél, hogy egyéb fővárosi beruházásokra nem jut uniós pénz.

A lakók inkább elköltöznek Budapestről

Nem igaz. A kilencvenes évek második felétől 2004-ig valóban többen költöztek el a fővárosból az agglomerációba, mint ahányan beköltöztek. A trend három éve megfordult. 2003-ban egy tucattal több beköltöző volt, tavaly már háromezerrel többen költöztek be Budapestre, mint ki onnan. Az éveken át valóban tömeges kiköltözés okaként az agglomerációban gomba módra szaporodó lakóparkok vonzását lehet említeni. A trend azért fordult meg, mert a kiköltöző családok rájöttek, hogy hiába a jó levegő és a zöld terület, ha nincs hozzá megfelelő infrastruktúra, a gyerekeknek színvonalas oktatási lehetőség.

Budapesten nem lehet szórakozni

Részben igaz. A magyar főváros utcáin éjszakánként nem hömpölyög a tömeg, nincs olyan fesztiválhangulat mint a dél-európai (Barcelona, Róma stb.) városokban, de ezt ugyanúgy számon lehet kérni Párizstól vagy Berlintől is. Sokkal nagyobb gond, hogy az egyes városrészeknek nem alakultak ki saját központjaik, ezért szinte minden szórakozási lehetőség a belvárosban és környékén összpontosul.

A legújabb kori csendrendeletek azt mutatják, hogy a kerületi vezetésnek fontosabb a lakók nyugalma (a zaj miatt tiltakozó lakók nincsenek feltétlenül többségben, olykor csak a hangos kisebbséget jelentik), mint a pezsgő város, ezért a legforgalmasabb szórakozóhelyek (a nagy diszkókat nem számítva) mind a zöldbe kényszerülnek, a Margitszigetre, a Petőfi híd budai hídfőjéhez, a Népszigetre.

A Dunába szarunk

Részben igaz. Kicsit leegyszerűsítve: a budaiak kevés kivétellel igen, a pestiek kevés kivétellel nem. Szennyvíz ugyan nem került tisztítás nélkül a Dunába, de hogy a szennyvízből valóban tiszta víz legyen, naponta félmillió köbméter szennyvízet kellene biológiailag tisztítani. Amíg Közép-Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása, a csepeli szennyvíztisztító és a hozzá tartozó főgyűjtőcsatorna nem épül meg, a budapestiek termelte szennyvíz 54 százaléka "a görgő és lebegő darabok kiszűrése" után, "nyersen" kerül a Dunába.

A dél- és észak-pesti szennyvíztisztító a Pesten, illetve Budának az Északi összekötő hídtól északra fekvő területein keletkező szennyvizet tisztítja, a megtermelt iszapot elégeti. A 62 milliárd forintból épülő csepeli szennyvíztisztítónak, a főcsatornának 2009-ra kell elkészülnie, utána egy évig próbaüzemben tesztelik majd. A maradék nyolcszázaléknyi szennyvizet a külső kerületek (XVI., XVII., XVIII., XXII., XXIII.) csatornázottságának javításával lehetne kezelni.