Az autókereskedők járnak jól a hálapénzzel
További Belföld cikkek
-
Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre - Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
„Nem nehéz kiszúrni a kórházi parkolókban a szülészek és a nőgyógyászok autóit, ezek általában csillogó Audik, BMW-k és Mercedesek” - kezdődik az Economist Magyarországról szóló összeállítása, ami a hálapénz intézményét mutatja be. A szülés az egyik legnépszerűbb szakirány a medikus hallgatók körében, mivel a hálapénzre épülő sajátos rendszer az egyik legnagyobb bevételi forrást jelenti az orvosok számára.
A cikk kitér arra, hogy a magyar orvosok keresete töredéke nyugati kollégáik fizetésének, átlagban 120 ezer forintot visznek haza, aminek oka az ötvenes évekre vezethető vissza. Akkoriban a diplomások alacsony munkabéreket kaptak egyrészt rosszindulatból, másrészt, hogy a megélhetésük megteremtésével legyenek elfoglalva, és ne a politikai ellenvéleményük hangoztatásával.
Alacsony a születések száma
A magyar politikusok gyakran kifogásolják, hogy az országban túl alacsony a születések száma. Míg Magyarországon 1000 emberre 9,7 újszülött jut évente, ez a szám az Egyesült Államokban 14. Az Economist szerint az arány javulna, ha a szülőknek nem lennének akkora költségeik. Az árakat részletezik is: 7000 forint a havi nőgyógyászati kontrollvizsgálat, egy szülésért átlagban 80 ezer forint hálapénzt kell fizetni, ami több mint a minimumbér, a szülésznő pedig 10 ezer forint hálapénzben részesül.
A lap hangsúlyozza, hogy emellett az ellátottak fizetik a társadalombiztosítást, a kórházi alkalmazottak pedig megkapják az államtól hivatalos fizetésüket. A kiemelten jó ellátás még így sem garantált, hiszen előfordul, hogy míg a kismama a szülőszobában jajgat, az orvos a szomszédban nyomkodja számítógépét, számol be saját tapasztalatairól az Economist budapesti tudósítója.
A hálapénz intézménye, ami a gyakorlatban a korrupció egy formája, megosztja a magyar társadalmat, még az orvosok sincsenek azonos állásponton. Van, aki megalázónak tartja, mások a megélhetést látják benne, ugyanakkor nem minden orvos jut azonos eséllyel a borítékban átnyújtott bankjegyekhez.
Jogellenes volt a halapenz.hu
Az Economist felidézi, hogy 2004-ben elindult a halapenz.hu, ahol az orvosok neve mellett szerepeltek a kórház adatai, valamint a terhesgondozás és a szülés levezetésének ára. Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman végül jogellenesnek nyilvánította az oldalt, így a szolgáltatás megszűnt.
A cikkben megemlékeznek az egészségügy jellemzésekor gyakran emlegetett példáról, hogy a magyar kórházakban nincs vécépapír, melynek egyik oka a nagy számú orvos-beteg találkozások miatti költségekből adódik. Az Európai Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adatai szerint Magyarországon járnak az emberek a legtöbbet orvoshoz. Míg egy átlag magyar évente 12,6 alkalommal megy orvoshoz, addig egy brit 5,1-szer, egy amerikai 3,8-szor.
A magyaroknak nem kell a reform
Erre vezethető vissza a kormány azon lépése, hogy bevezette a 300 forintos vizitdíjat, ami érdemben segítené elő a hálapénz megszűnését, az intézkedés mégis óriási felháborodást okozott. Sólyom László köztársasági elnök végül visszadobta a kormány reformjavaslatát, amit a parlament is elfogadott már, és ami magánbiztosítókat engedett volna be az egészségügyi rendszerbe. A törvényjavaslat most kisebb módosításokra vár.
Az Economist végül megjegyzi, hogy az egészségügy több évtizedes állami felügyelete és annak hiányosságai után a magyarok többsége még mindig nincs felkészülve a radikális változásokra. „Budapest luxusautó-kereskedőinek egyelőre nem kell bezárniuk” – állapítja meg a lap.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
