Amelyik egyetemre nem jelentkeznek, az bezárhatja kapuit

Egyes egyetemek bezárásának nem a kormány lesz az oka - hívta fel előre a figyelmet Tatai-Tóth András. A szocialista politikus ezért tartott sajtótájékoztatót, mert a kormány szerdán az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatók számából meghatározta az egyes intézmények úgynevezett kapacitásszámát.

Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évek jelentkezési adatai alapján minden egyetemen meghatározták, hány elsőéves diákot lehet felvenni az államilag finanszírozott és költségtérítéses képzésre. A végleges számot és eloszlást majd a jelentkező hallgatók száma és felvételi eredménye határozza meg.

A lábukkal szavaznak

A népszerű és jó egyetemekre valószínűleg sokan jelentkeznek majd első helyen, így ott a teljes keretet államilag finanszírozott diákokkal töltik fel. Ez az intézmény így már nem hirdethet meg költségtérítéses helyeket.

A kevésbé népszerű helyeken viszont kevés állam által támogatott képzési hely lesz, így ott főként "fizetős" diákokkal tudják feltölteni a keretet (helyesebb "többet fizetős" diákokat emlegetni, hiszen 2008-tól az államilag finanszírozott képzésre járó diákoknak is kell fizetni tandíjat, azaz fejlesztési részhozzájárulást, kivéve a legjobban tanuló 15 százaléknak).

Az új szabályozással előfordulhat az is, hogy lesz olyan egyetem vagy kar, ahová már nem jut államilag finanszírozott diák: ez az intézmény vagy képes lesz magát fenntartani költségtérítéses képzésekből, vagy előbb-utóbb bezárja kapuit.

Azok az intézmények, amelyekbe nem jelentkezik hallgató, nem tudnak államilag finanszírozott hallgatókat felvenni. Így a diákok döntik el az egyes intézmények sorsát - mutatott rá Tatai-Tóth András.

Túl sok a bölcsész

A kormány (részben demográfiai okokból) jelentősen csökkentette az állam által finanszírozott helyek számát is: idén még 62500 diák tanításához járult hozzá az állam, jövőre már csak 56 ezeréhez. A természettudományos és műszaki képzésre több diákot vesznek fel, jelentősen csökken viszont a helyek száma a bölcsészképzésben, a pedagógusképzésben, az agrár és jogi karokon.

Tavaly hatezer bölcsészt vettek fel államilag finanszírozott képzésre, jövőre azonban már csak 4800-at fognak - említett egy példát Tatai-Tóth András. Jövőre az összes bölcsészkarra jelentkezőt rangsorolják, így ha tízezren jelentkeznek, akkor 4800-at vesznek fel az állam által finanszírozott helyekre (a többiek "többet fizetős" képzésre mehetnek).

A kormány nemcsak azt akarja meghatározni, ki tanulhat tovább, hanem azt is, mit tanulhat egy diák - mondta Ágh Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője. Az ellenzéki képviselő szerint a tandíj bevezetése, az államilag finanszírozott férőhelyek csökkentése azt jelenti, hogy mostantól kezdve csak a gazdag szülők gyermekei tudnak továbbtanulni.

A Fidesz szerint azáltal, hogy a kormányzat ilyen drasztikus mértékben csökkenti a keretszámokat, a szabad pályaválasztást veszélyezteti.