A Medián a Népszabadságban közölt felmérése alapján csak egy biztos, a magyarok elutasítják, hogy a Fidesz pénteken utcai demonstrációra mozgósította híveit. A megkérdezettek relatív többsége, 42 százaléka felesleges színjátéknak tartja a bizalmi szavazást, és csak 27 százalék gondolja a legjobb megoldásnak, ha a Gyurcsány-kormány folytathatná.
100-150 „Mezőgazdasági járművel behajtani tilos” KRESZ-táblát helyeznek el a hét végéig a belvárosban és a főváros több nagy forgalmú főútján, erősítette meg az Info rádió értesülését a főpolgármesteri hivatal sajtóosztálya. Ilyen táblák tiltják majd a traktorral behajtást többek között a Nagykörúton, a Margit körúton, a Dózsa György úton, az Andrássy úton vagy a rakpartokon. Tovább nehezíti a Budapesten tüntetni szándékozó gazdák dolgát, hogy a közgyűlés csütörtökön arról döntött, hogy a nem parkolási céllal közterületen elhelyezett járművekre közterület-használati engedélyt kell kérni.
Öt embert 4-4 nap, egyet pedig 3 nap elzárással sújtott a Pesti Központi Kerületi Bíróság csütörtökön az október 23-i zavargások miatt. A szabálysértési eljárások alá vontak valamennyien az Alkotmány utca és Bajcsy-Zsilinszky utca sarkánál követtek el a rendzavarást. Az elzárások mellett a bíróság egy férfival szemben az eljárást áttette a hatáskörileg illetékes XVII. kerületi Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályára.
A Fővárosi Bíróság korábbi tájékoztatásai alapján az újabb döntésekkel már tizenhétre nőtt azoknak a száma, akikre szabálysértési eljárásban elzárást vagy pénzbüntetést szabtak ki, illetve egy embert figyelmeztetésben részesítettek. (MTI)
A Kossuth téren, a földművelésügyi minisztériummal szembeni kordonnál csütörtökön kora este körülbelül 150 ember előtt a hétfőn megszüntetett tüntetéskor is szerepet vállaló, úgynevezett Forradalmi Nemzeti Bizottmány társelnöke kijelentette: ez spontán szerveződő tüntetés, amely addig tart, amíg a gazdatüntetés részvevői meg nem érkeznek.
Sámsodi-Kiss Károly az MTI helyszínen tartózkodó tudósítójának beszámolója szerint azt is kijelentette: "ha felszólítanak minket, akkor elhagyjuk a teret, de addig békésen tovább fogunk demonstrálni". A Kossuth téren délelőtt óta egyre többen gyülekeznek a kordonnál, egyelőre közlekednek a villamosok, de a rendőrök megkérték az embereket, hogy ne tartózkodjanak a síneken.
Egyre többen tartanak spontán beszédeket, a megafonnal kihangosított szónoklatokban megjelent az elmúlt hetekben a Kossuth téri tüntetők által hangoztatott követelés, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő mondjon le.
A Kossuth téren, a földművelésügyi minisztériummal szembeni kordonnál csütörtökön kora este körülbelül 150 ember előtt a hétfőn megszüntetett tüntetéskor is szerepet vállaló, úgynevezett Forradalmi Nemzeti Bizottmány társelnöke kijelentette: ez spontán szerveződő tüntetés, amely addig tart, amíg a gazdatüntetés részvevői meg nem érkeznek.
Sámsodi-Kiss Károly az MTI helyszínen tartózkodó tudósítójának beszámolója szerint azt is kijelentette: "ha felszólítanak minket, akkor elhagyjuk a teret, de addig békésen tovább fogunk demonstrálni". A Kossuth téren délelőtt óta egyre többen gyülekeznek a kordonnál, egyelőre közlekednek a villamosok, de a rendőrök megkérték az embereket, hogy ne tartózkodjanak a síneken. A kordonnál egyesek, az 50 évvel ezelőtti sortűz áldozataira emlékezve, virágokat és mécseseket helyeztek el, de a vasrácsokon politikai tartalmú felhívások is megjelentek.
Egyre többen tartanak spontán beszédeket, a megafonnal kihangosított szónoklatokban megjelent az elmúlt hetekben a Kossuth téri tüntetők által hangoztatott követelés, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő mondjon le.
Az október 23-ai rendőri fellépés céljait tekintve igazolt és törvényes volt - jelentette ki Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere az InfoRádió Aréna című műsorában. Demszky Gábor hangsúlyozta: "ha a rendőrség a legkeményebb eszközökkel lép fel, hogy a főútvonal járható legyen, akkor ezt az eljárást támogatom".
Mivel a rendőrök "bennünket védenek, ezért ebben az ügyben erkölcsileg, politikailag, mindenhogyan az oldalukon állok" - fűzte hozzá. A műsorvezetőnek arra a felvetésére, mely szerint a rendőrség olyan eszközöket is alkalmazott október 23-án, amelyek az állománynál nincsenek rendszeresítve, azt mondta, hogy írásbeli jelentést még nem kapott a rendőri intézkedésekről. Ugyanakkor hozzátette: ha az elkészül, elemezni, értékelni fogja.
A rendőrök csütörtök este kilenc órakor kiszorítottak a Parlament és a földművelésügyi minisztérium közötti területről mintegy száz tüntetőt. Csaknem ugyanannyian léptek akcióba a rendőrök, mint a demonstrálók. Egy autóból többször is felszólították a tüntetőket, hogy vonuljanak el a Kossuth Lajos térről a Vértanúk tere irányába, de a demonstrálók ennek nem tettek eleget. Ezt követően a rohamsisakos, pajzsos rendőrök oszlopot alkotva szorították ki őket a térről. Néhány perccel az akció előtt a rendőrök többeket igazoltattak. Jelenleg az összes tüntető a Vértanúk terén van, s azt kiabálják: "visszajövünk, szép volt fiúk!". (MTI)
Rohamsisakos rendőrök csütörtökön este fél tízkor a budapesti Vértanúk teréről is eltávolították a Kossuth térről oda szorított tüntetőket. Az igen határozottan fellépő rohamsisakos rendőrsor megindult a Vértanúk terén lévő, addigra mindössze 20-30 tüntető felé, akik hangosbeszélőn arra kérték a rendőri akció vezetőjét, menjen oda hozzájuk, s indokolja meg, milyen jogszabály alapján szorítják ki a demonstrálókat a Vértanúk teréről is.
Válasz azonban nem érkezett, ehelyett, néhány perccel később, fél tíz körül a rendőrök falat alkotva szorították ki a térről a demonstrálókat. Sokan a metró felé rohantak, mások a Nádor utca irányába. Öt rendőr kivált a sorfalból, s a földre tepert egy őket nem provokáló, zászlót tartó fiatalembert, elvették tőle a zászlót, s magukkal vitték. (MTI)
Nem lehet a Nádor utcából a Kossuth térre kihajtani - tudósított a Hír tv. Az utca végét a rendőrség lezárta, alighanem azért, hogy megakadályozza a tüntetők visszatérését a Parlament elé.
A jogszabályoknak megfelelően, a törvényességi előírásokat betartva számolta fel a rendőrség csütörtökön este a Kossuth téri demonstrációt - nyilatkozta az MTI-nek a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője. Az akciót Jármy Tibor azzal indokolta, hogy először ugyan kegyeleti megemlékezésnek indult a kordonokkal körbezárt rész előtt a csoportosulás, de a földművelésügyi minisztérium előtt álló mintegy száz ember hangoskodott, jelszavakat skandált. Ezért a rendőrség felszólította az egybegyűlteket távozásra, de mivel a csoport nem távozott, a rendőrség kiszorította a tüntetőket a Kossuth térről.
Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója azt látta, hogy a rendőrök durván, agresszívan lépnek fel a békés tüntetőkkel szemben, akik kormányellenes jelszavakat skandáltak. Jármy Tibor erre a felvetésre is azt válaszolta, hogy "a rendőrség a törvényi kereteket betartva, a jogszabályok szerint járt el". (MTI)
A rendőrség csütörtök este röviddel tíz óra után rövid időre elvonult a budapesti Kossuth térnek a földművelésügyi minisztérium előtti szakaszáról, de fél 11-kor két rendőrautó és egy rendőrségi mikrobusz ismét megjelent, amikor a környező utcákból visszaszivárgott 30-40 tüntető a tér köré vont kordon mellé. Előzőleg a rohamsisakos rendőrök szorítottak ki körülbelül száz tüntetőt a Parlament előtti kordon és a minisztérium közötti területről, majd a Vértanúk terére átszorított, időközben 20-30-ra apadt tömeget is távozásra kényszerítette.
Ezt követően a környező utcákban rendőrautók cirkáltak, s minden járókelőt igazoltattak. Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítójának beszámolója szerint egy öt fős csoportot körbe vettek a rendőrök, mindenkinek kipakoltatták a táskáját és a zsebeit. Egy személyt a rendőrök megbilincseltek, és el is vittek magukkal. Ezután megindult a járműforgalom a minisztérium előtt, s a gyalogosok is ismét birtokba vehették az épület előtti járdát.
Tíz tüntető maradt csütörtökön éjjel fél tizenkettőkor a budapesti Kossuth téren. A földművelésügyi minisztérium épülete előtt parkoló rendőrségi mikrobusz és két rendőrautó elhagyta a teret, bár időnként egy-egy rendőrautó elhalad az épület előtt - jelentette az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója.
A Kossuth téri tüntetések után a talaj- és növénycserét várhatóan csak tavasszal végzi el a Fővárosi Kertészeti Rt., írja a Magyar Hírlap. A húszmillió forintos munkát kockázatos lenne most, a közelgő csapadékos és hideg idő beköszönte előtt elkezdeni.
A Vári Lakosok Egyesülete levélben kéri Gergényi Péter rendőrfőkapitányt, a Budapesti-Rendőr-főkapitányság vezetőjét, hogy tiltsa meg a Budai Várban szombatra tervezett elmaradt nemzetgyűlés megtartását. Véleményük szerint a demonstráció zavarná a Budai Vár lakóinak nyugalmát és nem látják biztosítottnak a műemléki környezet értékeinek megőrzését.
Egy orosz hetilap szerint a magyar jobboldaliak nem engednek, amíg célt nem érnek, vagy kemény ellenállásba nem ütköznek honfitársaik milliói részéről.
Az elmúlt hetek (tüntetései) megerősítették, hogy a magyarok jó része nem áll készen a kormány által meghirdetett komoly kiadáscsökkentésre és adónövelésre, noha ez csak előjátéka a nyugdíjrendszer, az oktatás és az egészségügy megreformálásának, jegyezte meg a Moszkovszkije Novosztyi pénteken megjelent számában.
"A jobboldaliak, kihasználva az állambácsiban támaszukat vesztő polgárok zavarát, szinte teljes győzelmet arattak az önkormányzati választáson, és átfogó támadásba mentek át. Boxerekkel, baseball ütőkkel, gyújtókoktélokkal" - írta az orosz hetilap, amely egyébként a független, liberális szemlélettől a Kreml-barátság felé halad szerkesztéspolitikájában. (MTI)Vaskor László MDF-es képviselő "mellényomott", vagyis véletlenül szavazta meg a közterület-használat szabályairól szóló rendeletmódosítást a Fővárosi Közgyűlésben, mondta Katona Kálmán, a párt közgyűlési frakciójának tagja pénteken a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában.
A módosítás értelmében a jövőben nemcsak a kulturális, hanem a politikai rendezvényeknél is a főváros szakbizottságának engedélyére lesz szükség a színpad, a hangosító és kivetítő berendezések, valamint járműveknek nem parkolási jellegű, hanem olyan közúti elhelyezéséhez, mint ami a jövő heti gazdatüntetés miatt várható. (MTI)
Rendõri kötelékben Magyarországon 1989 óta nem volt karhatalmi gyakorlat. Csak a szerencsén múlott, hogy nem szereztek meg egy lõfegyvert sem a tüntetõk, "pedig volt rá sanszuk az elején".
Egy kórház az adatvédelmi biztoshoz fordult, mert a rendőrség az október 23-i tüntetéseken megsérült emberek adataira volt kíváncsi. Péterfalvi Attila szerint a rendőrség kérésének teljesítése sértené a betegek alkotmányos jogát személyes és különleges adataik védelméhez.
Nyílt levélben tiltakozott Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánynál a Magyar Polgári Média Egyesület, mert a rendőrség emberei nem engedtek közterületen forgatni két tévéstábot; a nyílt levelet a BRFK hivatalvezetője pénteken vette át. Hős Gábor, a Magyar Polgári Média Egyesület vezetője a Rendőrségi Igazgatási Központ előtt azzal indokolta az újságíróknak a nyílt levél megírását, hogy csütörtökön két rendőr a VIII. kerületben megakadályozta, hogy a lengyel közszolgálati televízió és a Hír TV munkatársai forgassanak. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy a budapesti főkapitány rendelete szerint nem lehet Budapest területén, közterületen forgatni a főkapitány engedélye nélkül.
Kiegészítette az október 23-i utcai zavargások után kiadott és többek interpretációja szerint a "rendősség fellépését dicsérő" közleményét a Magyar Helsinki Bizottság:
"A sajtóban megjelent híradásokból, valamint a hozzánk érkezett levelekből az tűnik ki, hogy a Magyar Helsinki Bizottság október 24-i közleményét sokan félreértették. Álláspontunk szerint a be nem jelentett, valamint az erőszakosan fellépő tüntető csoportok rendőri feloszlatásának elrendelése, tehát az erre vonatkozó parancs kiadása volt jogszerű.
Ebből nem következik sem az, hogy a csoportosulások feloszlatása minden esetben indokolt volt, sem az, hogy a rendőri fellépés minden esetben megfelelt az arányosság törvényben előírt követelményének. A laikus szemlélő számára is nyilvánvaló, hogy voltak erőszakosan fellépő, köveket dobáló, gyújtogató, barikádot emelő csoportok, továbbá hogy voltak rendőrök, akik belerúgtak földön fekvő emberekbe, elkövetve ezzel a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményét.
Mint október 24-án kiadott közleményünkben is hangsúlyoztuk, mindezt csak kiterjedt, részrehajlás nélküli vizsgálat tisztázhatja. A rendőrségtől azt várjuk el, hogy segítse elő e vizsgálat lefolytatását, és ne próbálja leplezni a bűncselekmények elkövetésének tényét, illetve ne próbálja eltitkolni az elkövető rendőrök kilététét."
A tüntetők elleni esetleges túlzott rendőri erőszakkal kapcsolatos információkról érdeklődik Franco Frattini, az Európai Bizottság jogi és igazságügyi felelőse Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterhez írt levelében, erősítette meg az EU-biztos szóvivője az MTI-nek pénteken a Népszabadság című napilap aznapi értesülését.
A biztos a témáról a kormány rendelkezésére álló információk átadására kéri a magyar felet, hogy válaszolhasson a hozzá érkezett kérésekre, és különösen érdeklődik azon vizsgálatok eredményei iránt, amelyeket a magyar hatóságok indítanak az ügyben.
Magyarország politikai kettéosztottsága kezd kiterjedni Európára is, írta pénteken a pozsonyi Pravda és bírálja az Európai Néppárt elnökét, Wilfried Martenst, amiért a magyar forradalom évfordulóján, a Fidesz nagygyűlésén, tovább szította a "magyar politika üstje alatt izzó parazsat".
A cikkíró szerint a magyarországi demokrácia és stabilitás gondja a magyar társadalom drámai kettéosztottságában" van. Orbán esetében életre-halálra menő ellenségeskedésnek, nem pedig a demokratikus társadalomban szokványos hatalmi konkurenciaharcnak vagyunk a tanúi.
Levélben kért segítséget az Európai Néppárt frakcióvezetőjétől Eörsi Mátyás, az európai ügyek bizottságának szabad demokrata elnöke Orbán Viktor Strasbourgban elmondott beszédének értelmezéséhez.
A távirati irodához pénteken eljuttatott angol nyelvű levelében Eörsi Mátyás - rövid bemutatkozás után - a Fidesz elnökének, Orbán Viktornak a hivatalos honlapján olvasható rövid beszámolót idézte, amely szerint a Fidesz elnöke október 24-én Strasbourgban, az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán elmondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak világossá kell tennie, nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak.
Nem lesz pénteken döntés a gazdademonstrációról, mondta Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója. A rendőrséggel „ebben a formában” nem tárgyalnak tovább, mert „arcul csapták” őket. A rendőrség ugyanis hatáskör hiányában nem bírálta el demonstrációs engedélykérelmüket a Kossuth térre, ami Budai szerint gyakorlatilag tiltást jelent. A rendőrség mindezt azzal indokolta, hogy a Kossuth tér műveleti terület.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium megkapta az Európai Bizottság levelét, amelyben a szervezet a tüntetők elleni esetleges rendőri túlkapásokról érdeklődik a kormánynál, erősítették meg az MTI érdeklődésére a tárca sajtóosztályán pénteken.
A minisztérium válaszolni fog a levélre, de egyelőre többet nem kívánnak közölni.
A tüntetőkkel szemben alkalmazott esetleges túlzott rendőri erőszakkal kapcsolatos információkról érdeklődik Franco Frattini, az Európai Bizottság jogi és igazságügyi felelőse Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterhez írt levelében, erősítette meg az EU-biztos szóvivője az MTI-nek Brüsszelben pénteken a Népszabadság című napilap információját.
Bár a rendőrség a Molotov-koktélokkal indokolja erőszakos fellépését, fogalmuk sincs arról, bárki is megsérült-e égő benzinespalackoktól.
Információink szerint november 4-ig biztosan műveleti terület marad a Kossuth tér. A parlament előtti területet október 23-án, hajnalban jelölték műveleti területté, amelyen demonstrációkat nem lehet tartani. Úgy tudjuk, koalíciós politikusok fejében felmerült, hogy a Parlament előtti területet – ami jelenleg a fővároshoz tartozik – az országgyűlés kezelésébe kellene adni, így a törvényhozás dönthetne az oda szóló területfoglalási engedélyek kiadásáról.
A Fővárosi Önkormányzattól az Index úgy értesült, hogy már több mint egy éve zajlanak tárgyalások a főváros és az Országgyűlés vezetése között a terület átadásáról. Logikus lenne városrendezési szempontból, ha a Parlament rendelkezhetne a közvetlen közelében lévő területekről - mondta informátorunk.
Tizenhat év után megszűnt a Főpolgármesteri Hivatal épületének "nyitott Városháza" jellege, az ügyfelek ugyanis ezután csak regisztrációval léphetnek be munkaidőben a hivatalba - tudta meg az MTI városházi forrásokból. Tiba Zsolt főjegyző elmondta, hogy részben a hetek óta tartó utcai zavargások miatt szigorították meg a Városháza épületének védelmét. A szabályozást a főjegyző ideiglenes jelleggel, egyelőre néhány hónapra rendelte el.
Tiba Zsolt a szigorított ellenőrzéssel magyarázta azt, hogy a Városháza folyosóján közterület-felügyelők járőröznek. Ugyancsak a szigorítás jele, hogy a főpolgármester irodája előtti folyosón csak a dolgozók és a képviselők közlekedhetnek egy újabb regisztrációs ellenőrzés nélkül. A MTI városházi értesülései szerint a közterület-felügyelők a TV-székház elleni atrocitás óta, több mint egy hónapja, éjjel-nappal járőrszolgálatot tartanak a hivatalban, naponta több mint tízen.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság tudomásul vette a szombatra, a budai Várba tervezett, "nemzetgyűlés" megtartását. Unger Pál a BRFK sajtóügyeletese elmondta: a rendezvényt a bejelentő a Dísz térre jelezte, ám az egyeztetéseket követően azt végül a Szent István szobornál tarthatják meg 19 óra és hajnal 2 óra között. A rendezvényről szóló bejelentést egy magánszemély tette a rendőrségre. Az MTI úgy tudja, Torockai László volt az, aki csütörtökön közölte, hogy "árnyékkormány" létrehozását tervezik, amelynek koncepcióját alkotmányozó nemzetgyűlés keretében szombaton ismertetnék a budai Várban.
A Vári Lakosok Egyesülete korábban levélben fordult Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányhoz, hogy tiltsa meg a budai Várban szombatra tervezett "nemzetgyűlés" megtartását. Kérésüket azzal indokolták, hogy szerintük a demonstráció zavarná a Vár lakóinak nyugalmát és nem látják biztosítottnak a műemléki környezet értékeinek megőrzését.
Elkerülhetetlennek tűnik a gyülekezési törvény módosítása, de egyelőre tisztázatlan ki szólhat bele, hogy mely pontokról van szó, és hogy ki szavazza meg.
Elvileg kamerák tucatjai pásztázzák azokat az utcákat, terket, ahol az elmúlt napokban, hetekben zavargások voltak. Ezekkel könnyű lenne az esetleges jogsértéseket bizonyítani, a történeteket rekonstruálni, de az opitikák szelektíven működnek.