Új Magyarországról beszélt Gyurcsány

A tavaszi ülésszak nyitónapján napirend előtti, évértékelő felszólalását Új Magyarország, új politika címmel kezdte a kormányfő.

"Összekötnek bennünket az értéket"

"Az elmúlt két évben hagyománnyá vált, hogy a miniszterelnök az ország házában beszédet mond az ország helyzetéről. Alig hiszem, hogy akadna bárki, aki ne tudná megkülönbözteti egymástól a konzervatívot, a szabadelvűt és a szociáldemokratát" - kezdte beszédét Gyurcsány. "Mi a közös bennünk? Hazafiak, demokraták, európaiak vagyunk" - mondta. "Hazafiak vagyunk, hívei vagyunk a nemzeti érdek bátor képviseletének, a magyar kultúra gyarapításának, és annak, hogy Magyarországon többen szülessenek, mint amennyien eltávoznak közülünk. Európaiak vagyunk, az antikvitás, a zsidó-keresztény kultúra örökösei. Teret adunk a tehetségesnek, a szorgalmasnak, de nem hagyjuk magára a gyengét. Ezek az értékek nem elválasztanak, hanem összekötnek bennünket".

"Csinálunk egy jobb Magyarországot!"

Gyurcsány szerint az okos közéleti vitát mintha felváltotta volna a kommunikációs gügyögés. "A politikát lassan leváltja a politikai kommunkiáció, a kritikát felváltotta a rágalom, a riválisból ellenség lett, a szövetségesből csatlós. Múltunk emlékei dermesztő erővel tartanak fogságban bennünket, és kár a körülményekre hagyatkozni, mert azok mi magunk vagyunk" - fogalmazott. A kormányfő fontosnak tartotta, hogy "merjünk nemet mondani féligazságainkra és velünk élő hazugságainkra". "Hosszú a lista: nem igaz, hogy a verseny és a szolidaritás kizárja egymást, a magántulajdon rossz, a köztulajdon meg jó. Nem igaz, hogy Trianon utáni nemzet lelki megnyugvásához csak a közjogi út vezet. Nem igaz, hogy a hithez, a vallásokhoz, az egyházakhoz fűzödő viszony nem lehet részese a demokratikus vitáknak. Nem igaz, hogy a kollektív felejtés erősebb a kollektív emlékezetnél" - mondta.

"Rajtunk múlik, hogy merre megyünk tovább. Ezt az országot nem csak képviselők, politikusok vezetik, az ország sorsa milliók kezében van. Azt kérem tőlük, hogy váltsunk irányt, váltsunk sebességet, csináljunk egy jobb Magyarországot" - ajánlotta a kormányfő.

"Ideje van az őszinte beszédnek"

"Kormányom négy hónapja irányítja az országot. 2002-ben szociális és politikai békét, közbiztonságot, létbiztonságot és jogbiztonságot ígértünk. Megítélni, hogy ebből mit teljesítettünk, majd a választók fogják. Az eredmények biztatóak és tanulságosak" - mondta Gyurcsány Ferenc, és felsorolta a közalkalmazottak, a nyugdíjasok megemelt jövedelmeit, a lakásprogram előnyeit, az adók csökkentését és az autópályák építését. A kormányfő szerint, aki nem látja a pozitív változásokat, az menjen oda hozzá és mutassa meg az ő számításait.

"Soha annyi autópálya nem épült, mint ma" - mondta a kormányfő, akinek bejelentését az ellenzéki padsorokból nagy nevetés fogadta.

(A kormány február elején döntött arról, hogy egy új típusú konstrukcióban, a költségvetést látszólag alig terhelő hitel-felvételellel folytatja az autópályaépítéseket. A döntést szerint az Állami Autópályakezelő Rt. vesz fel piaci hiteleket és koordinálja az építkezéseket, a hitelek törlesztése pedig részben az autópályadíjakból, részben pedig a költségvetés által az ÁAK Rt-nek fizetett úgynevezett rendelkezésre állási díjból történik. Kóka János gazdasági miniszter korábbi tájékoztatása szerint 2006-ig 431 kilométer gyorsforgalmi út épül meg, és további 400 kilométer építéséhez kezdenek hozzá. Ennek költsége az idén 300 milliárd forint, és 2007 végéig további 300 milliárd forintot igényel.)

"Miből futotta minderre?" - tette fel a kérdést Gyurcsány, aki szerint a fedezetet részben gyarapodó nemzeti jövedelmünk, részben pedig hitelek jelentik. "Hol van a hitel? - kérdezik egyesek" - folytatta Gyurcsány, aki egyből meg is válaszolta saját kérdését: milliónyi magyar állampolgár zsebében, az autópálya aszfaltjában. Emlékeztetett, hogy mindezt csökkenő adók mellett érte el a kormány. A kormányfő rámutatott, a fejlesztések fedezésére három lehetőség van: vagy csökkentjük a jövedelmeket, vagy növeljük az adókat, vagy elfogadjuk, hogy kiadásainkat hitelből fedezzük. Nincs más út" - közölte.

"Én döntöttem"

Gyurcsán elmondta, az elmúlt években követett politika alapján ma két kritikával állnak szemben: választási ígéreteik egy részét nem teljesítették, az ország általános gazdasági állapota nem biztató.

(Az elmúlt években Magyarországot több mutatót tekintve is hátrébb sorolták a nemzetközi versenyképességi listákon, ugyanakkor a gazdaság általános állapotát tekintve a szakértők egyetértenek abban, hogy a fejlődés töretlen. A látszólagos ellentmondás egyik magyarázata, hogy több, korábban rosszul teljesítő és jelentősen lemaradt ország egy alacsonyabb szintről látványos fejlődés produkált az utóbbi években. Magyarország további fejlődéséghez gazdasági elemzők ugyanakkor elengedhetetlennek tartják az adóreform mellett egyebek között az oktatás, az infrastruktúra fejlesztését célzó intézkedések meghozatalát, a kis- és középvállalkozások támogatási rendszerének jobb koordinálását, a mezőgazdasági kisbirtokszerkezet átalakítását.)

"Vannak olyan ígéreteink, amiket nem tudunk teljesíteni" - jelentette ki a kormányfő, majd közölte, hogy a szívgyógyszereket nem tudják ingyen adni, az ápolónői hűségdíjakat nem tudják kifizetni, és nem lesz ingyenes jogosítvány sem az érettségizőknek. "Ha megtennénk, elviselhetetlen költségvetési terheket rónánk magunkra" - mondta Gyurcsány.

A miniszterelnök felidézte "az igaztalan vádakat", amelyek szerint ha Medgyessy Péter kormányra kerül, 50 százalékkal fogja megemelni a gázárakat. "Erre egyszerű, talán túlságosan is egyszerű válasz született: nem lesz gázáremelés" - idézte fel, majd hozzátette, hogy a Medgyessy kormánya tartotta ezt, tartotta ezt addig, ameddig az a gazdasági egyensúlynak nem lett rovására. "Egy évig tartotta ezt, amikor már nem lehetett tartani, muszáj volt emelni. Vessünk véget a féligazságok romboló eszményének!" - ajánlotta a kormányfő.

Gyurcsány szerint a magyar gazdaság 2001-től lassult, 2003-ban ez megfordult, ma 4 százalékos a növekedés. "A forint - egyesek szerint - nagyon erős. A számok mégsem adnak okot elégedetlenségre" - közölte. "Van még tennivaló, tudjuk és tesszük a dolgunkat, és megyünk tovább a konvergencia által kijelölt úton.

(Az euróbevezetés 2010-es céldátuma a gazdasági mutatók alapján tarható lenne, azonban 2002 óta a magyar kormány rendre alulmúlja saját prognózisait az államháztartási hiány vonatkozásában. Ez megingatta a külföldi elemzők és Brüsszel bizalmát is, aminek köszönhetően a külföldi várakozások alapján az idei év végére már minden visegrádi ország közelebb lesz az eurócsatlakozás feltételeinek teljesítéséhez, mint Magyarország.)

"Sokat költöttünk és megterheltük az államkasszát. De legyen világos az ellenzék beszéde: növeljük az állami kiadásokat vagy csökkentsük azokat? Kritikusainknak felelősen kell dönteniük. Én döntöttem, megfontolt lépésekkel a gazdasági növekedés fenntartását, az egyensúly megőrzését javaslom" - jelentette ki Gyurcsány.

Versenyképesség és igazságosság

Gyurcsány Ferenc szerint az előttünk álló hónapokban "négy nagy feladatunk van: legyen arányos a közteherviselés, alakítsuk át a felsőoktatást, vállaljuk nemzeti felelősségünket a határon túl élő honfitársainkért, alkossuk meg a következő évtized nemzeti fejlesztési programját. Munka, otthon és biztonság - akarja ezt a jobb- és a baloldal egyaránt".

A bejelentés szerint a kormány "egyetemeink és főiskoláink fejlesztésére 170 milliárd forintot fogunk fordítani, többet amit valaha a magyar felsőoktatás látott. (Nem új elem. Magyar Bálint oktatási miniszter őszi nyilatkozata szerint 2005 és 2007 között - magántőke bevonásával - 170 milliárd forintot szánnak épületfelújításra és kollégiumi férőhelyek kialakítására.)

Gyurcsány szerint a hagyományos magyar ipar egy része menthetetlenül leépül, de helyébe léphet a tudást előtérbe állító sikeres Magyarország. Szólt arról, a kormány célja, hogy Magyarország az európai államok oktatási színvonalát mérő PISA-jelentés szerint a jelenlegi 23. helyről az első 12 köré kerüljön. Gyurcsány ekkorra azt is szeretné elérni, hogy négy érettségizőből háromnak legalább egy nyelvvizsgája legyen.

Beszámolt arról is, hogy elkezdődött az adóreform a kétkulcsos szja bevezetésével, a bankoktól nagyobb hozzájárulást kértünk közös céljainkhoz, az a célunk, hogy az év közepére pontos terveink legyenek a tennivalókról, megfontolunk minden lépést, ami az arányos közteherviselést szolgálja. Amit tudunk még ebben az évben, illetve 2006 elején bevezetünk".

"A népszavazás üzenetét megértettük, mindenki boldogulhasson szülőföldjén, támogatjuk a határon túli magyar régiókat, közjogi tartalmat adunk a határon túli magyarság fogalmának, útlevelet adunk a határon túli magyaroknak. Mindezt úgy, hogy a párbeszéd marad a legfontosabb eszköz. Az egyoldalú nyilatkozatok helyett a sokoldalú egyeztetés hívei vagyunk" - jelentette ki Gyurcsány.

"A nemzeti fejlesztési programot nem lesz egyszerű megalkotni, mert ezer milliárdokról van szó" - tette hozzá a kormányfő. "Céljaink egyszerűek és világosak: legyen több munkahely, több jövedelem, éljünk egészségesebb és hosszabb életet, biztonságos körülmények között. Olyan programokat kell kitalálnunk, amelyekkel célt érünk. Minek van realitása a következő években? A legfontosabb az, hogy több embernek legyen munkája, és több legyen a jövedelme, ha jól csináljuk, 25 százalékkal többre fogja futni, mint ma, ehhez azonban működő oktatási rendszert kell csinálnunk.

Hét kiemelt terület

"Hét kiemelt fejlesztési irányt javaslok Magyarországnak: az informatikát és távközlést, a biotechnológia és egészségipart, az üzleti szolgáltató- és logisztikai központokat, a járműipart, a turizmust, a környezetipart és a szórakoztatóipart" - mondta a kormányfő. Mint mondta, a gazdaságfejlesztési program olyan ágazatokra, szektorokra koncentrál, amelyek a modern világ hajtóerejét adják, de mivel priritásokból sem lehet ezer, ezekből választani kell. Hozzáfűzte, a fejlesztések eredményeként 2013-ra 10 hellyel javítani szeretnénk Magyarország pozícióját a nemzetek versenyképességi sorrendjében.

Kitért arra, hogy "a következő évtized végére" a vidéki nagyvárosokat modern gyorsvasút fogja összekötni Budapesttel. A miniszterelnök kijelentette, hogy a Pécs-Budapest közti menetidőt másfél óra alá fogják csökkenteni. (Az Index által megkérdezett szakértő szerint a biztosítóberendezések teljes cseréje, átjárók megszüntetése, nyomvonal korrekció, kocsi- és mozdonycsere és a pálya teljes alépítménycseréje kell ahhoz, hogy a Pécs-Budapest vonat százhatvan kilométeres óránkénti sebességgel másfél óra alatt tegye meg a 228 kilométeres távot.)

Gyurcsány szerint nincsen sikeres Magyarország, sikeres Budapest nélkül. Elmondta, a kormány támogatja a fővárosi fejlesztéseket. "Létrehozzuk a fővárosi közmunkák tanácsát, felújítjuk az utakat, rendbetesszük a lakótelepeket, befejezzük a 4-es metrót, és elkezdjük az 5. vonal építését.

(A négyes metró megépítése mellett 2003 májusában döntött a kormány. Az akkori ígéretek szerint a metróalagút fúrását 2004 tavaszán meg kellett volna kezdeni a Kelenföldi Pályaudvarnál, az első szerelvény végiggördülését 2007 -2008-ra ígérték. Ma már az optimistább nyilatkozatok szerint sem indulhat meg 2009 végénél hamarabb a közlekedés. Az ötös metró - a szentendrei és a csepeli HÉV föld alatti összekötése - is egy régóta dédelgetett álom, de erre, szemben a négyes metróval, nem hoztak törvényt. Demszky Gábor főpolgármester és Gyurcsány Ferenc kormányfő a múlt héten jelentette be, hogy EU-s pénzekből 2007-2008-ban indulhat a beruházás.)

Gyurcsány bejelentette, regionális programokat indítanak: kiemelten a Balatont és a Tisza völgyét támogatják. Öt éven belül mindenhol lesz vezetékes ivóvíz, és szelektív hulladékkezelés, közölte. (Az önkormányzatokra van bízva, hogy mikorra valósítják meg a teljes szelektív hulladékgyűjtést. Budapesten a teljes körű szelektív hulladékgyűjtést - a közterület-fenntartó cég és az ÖKO-Pannon Kht. együttműködése szerint - 2010-re szeretnék kiépíteni. Egyes vidéki városokban ennél hamarabb, de később is véget érhetnek a fejlesztések.)

"Roma honfitársaink felemelése jelenti a legnagyobb figyelmet, ezernyi akadály tornyosul előttünk. Nemsokára minden ötödik kisiskolás roma lesz: oktatás, munkahely, lakás. Az apró lépések politikája nem folytatható. A romák felemelése a nemzeti fejlesztési terv legfontosabb terve lesz" - jelentette be Gyurcsány.

"Vége van a Kádár-rendszernek"

Vége van a Kádár-rendszernek, vége van a rendszerváltásnak, mondta Gyurcsány, aki szeritn a Kádár-rendszer egy hamis világ volt. "Ma is vannak még azok között is, akikről ezt 1989-ben nem gondoltuk volna, akik a kádárizmus illúziókon alapuló biztonságát kérik számon ma rajtunk" - mondta Gyurcsány Ferenc, és megjegyezte: "Ők a mozdulatlanság nyugalmát akarják. Én a változás kiszámíthatóságában hiszek".

A kormányfő zárszavában azt tanácsolta: "Nyissunk új lapot Magyarország történelemkönyvében, zárjuk le a rendszerváltást, zárjuk le az átmenet konfliktusait. Közös utunk van, közös a haza, közös a nemzet. Magyarországot a boldogulni kívánó, békében élni akaró embereket nem érdekli a magamutogató politizálás. Vissza kell adjuk a hitet, hogy a politika róluk szól.

"Új Magyarországot kell építenünk, egy versenyképes Magyarországot, új politikával, és ha kell új politikusokkal - ez a sikeres Magyarország programja. Én készen állok erre, a baloldal készen áll erre. Csatlakozzanak hozzánk, hogy nyugodtan nézhessünk gyermekeink szemébe! Értük és magunkért, Magyarországért és a köztársaságért" - mondta a miniszterelnök.