Eredeti tőkefelhalmozás Erzsébetvárosban
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Pegazus-botrány: az újságírók lehallgatása, Trump és Orbán telefonbeszélgetése – ezeket kérdeztük a Kormányinfón - Alig lépett színre újra Szájer József, máris piacra dobják a portékáját
- Szijjártó Péter: Minden szinten folyamatos a magyar–szlovák párbeszéd a nyelvtörvény ügyében
- Felfüggesztett börtönre ítéltek két férfit, akik bulizó fiatalokra támadtak Óbudán
- „Kutyából nem lesz szalonna” – Várhelyi Olivér miatt ment neki a DK a Tisza Pártnak
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Miért olyan értékes a pesti zsidó negyed?
A Belső-Erzsébetvárosban a Károly körút-Dohány utca, a Klauzál utca, a Csányi utca és a Király utca által határolt terület építészetileg és kulturálisan is egységes negyed, és ilyen kevés van Budapesten. Ha ingatlanos szemmel nézed, ez a belváros, tehát itt minden egyes négyzetméter értékes lehet.
Értékes? Ezekben a házakban, amelyeken második világháborús golyónyomok vannak, és darabok esnek le a homlokzatról?
Egy ingatlanos nem a romos házat nézi, hanem a telket. Azt kalkulálja, hogy mit lehet beépíteni a helyére, és mennyiért. Ez a terület ingatlanos szempontból hosszú ideig pangott, nem voltak vonzóak az önkormányzat tulajdonában álló házak, amelyekben ráadásul bérlők laktak. Erzsébetvárosnak meg nem volt pénze sem a felújításra, sem a lakók kiköltöztetésére. Akkor mozdult meg valami, amikor a 2000-ben elfogadott rendezési terv lehetővé tette több régi épület lebontását. A házakat 2003-tól elkezdték eladni magánbefektetőknek, tehát privatizálták őket.
Eladták annak, aki bont, aztán épít? Mi ezzel a baj?
Az egy dolog, hogy tönkretették a negyed arculatát, de az önkormányzat, tehát a köz tulajdonában álló házak eladása után végül az önkormányzat, tehát a köz vagy semmit, vagy nagyon kevés pénzt kapott. Ez a baj.
Akkor ki járt jól? Az, aki megvette őket?
Az, aki nyomott áron megkapta az önkormányzattól a házakat, majd ötven-százmillió forinttal, néhány esetben ennél is többért eladta őket az amúgy is érdeklődő külföldi befektetőknek.
Ha annyira nagy volt az érdeklődés, miért nem adta el közvetlenül az önkormányzat a házakat? Miért kellett közbeiktatni valakit?
Hát ez az. Kiírhattak volna pályázatot is, és annak adhatták volna el, aki a legtöbbet ígéri, de nem ez történt. Ehelyett 2003-2004-ben ebből valakinek Jaguar sportlimuzinja, úszómedencés luxuslakása és annyi pénze lett, ami a te zsebedbe meg az én zsebembe most nem férne bele. A Központi Nyomozó Főügyészség eddig kilenc embert gyanúsított meg az ügyben csalással, közokirat-hamisítással, vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel.
Hogy lehet Jaguar sporlimuzint és luxuslakást csinálni romos házakból?
A főügyészség szerint Gál György, az SZDSZ VII. kerületi frakcióvezetője, az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke megegyezett egy Nagy György nevű vállalkozóval, és elérte, hogy Nagy áron alul megszerezhesse ezeket az önkormányzat tulajdonában álló házakat, amiket aztán nagy haszonnal eladhatott külföldieknek. Az ügyészség szerint Gál ezért 195 millió forint kenőpénzt kapott a vállalkozótól. Kilenc házat adtak el így.
Én az ingatlanhoz csak annyit értek, hogy annak van ajtaja és én abban lakom. Mi volt itt a konstrukció?
Képzeld el, hogy van egy golyónyomokkal teletűzdelt, lerobbant ház, amit le lehetne bontani, és irodákat, szállodát vagy drága lakásokat lehetne építeni a helyére. Mivel jó kapcsolataid vannak, te már tudod, hogy ez a telek nagyon érdekel egy ír, spanyol vagy izraeli befektetőt. Alapítasz ezért egy kis kft.-t, mondjuk, hárommillió forintos alaptőkével, és bejelentkezel az önkormányzatnál, hogy te ezt a házat meg akarod venni.
Jó, de ehhez pénz kell, nekem meg nincs.
Pénz nem nagyon kell, mert befolyásos barátaid, akik ebből üzletet akarnak csinálni, adnak hárommillió forintot a cégalapításhoz. Az önkormányzattal abban állapodsz meg, hogy nem rögtön, hanem egy vagy, mondjuk, három év alatt fizeted ki a vételárat, tehát egyelőre csak vételi jogot kapsz. A haverod az önkormányzatnál megbeszéli az értékbecslővel, hogy a piacon amúgy ötszázmilliót érő ingatlant csak háromszázmillió forintra értékelje fel, és ez az érték kerül a szerződésetekbe is.
Megbeszélheti ezt a haverom, de se egy, se három év múlva nem lesz se ötszáz-, se háromszázmillióm.
Nem baj. Innentől már nem a házzal, hanem a kft.-vel és az ingatlanra vonatkozó vételi joggal kereskedsz. A vételi jog megszerzésével, a kis hárommillió forintos kft.-d jelentősen felértékelődik, főleg annak, aki szeretne építeni valamit a ház helyére. Ehhez még közbe kell iktatni a saját offshore cégedet, ami megveszi a saját kft.-det.
Miért van az, hogy ha az offshore-t szót meghallom, mindig egy déltengeri szigetet látok magam előtt, meg valami nagy disznóságot, amit eltitkolnak, és én úgysem értem, hogyan?
Az offshore cég alapítása vagy bevonása egy üzletbe önmagában nem törvénytelen. A lényege itt az, hogy olyan országban jegyezzék be ezt a céget, ahol, mondjuk, nem kell nyereségadót fizetni, és azok a tulajdonosok, akiknél a tényleges haszon lecsapódik, rejtve maradhatnak. A pesti zsidó negyedbeli ház vételi jogát birtokló kft.-det tehát már ettől az offshore cégtől veszi meg a tényleges ingatlanfejlesztő. Neki ez megér ötszázmilliót is. Te ebből kifizeted az önkormányzatnak a szerződésben szereplő háromszázmilliót, ami nagyrészt elmegy a bérlők kiköltöztetésére, neked pedig marad tisztán kétszázmilliód.
Namost ezt ki találta ki? Valaki az önkormányzatnál, vagy valaki a piacon?
Nem tudjuk, kinek a fejéből pattant ez ki, és ki tartotta a kezében a szálakat. Az összefonódás mindenesetre elég szoros az önkormányzat emberei, a vállalkozók és a kreatív jogászok között.
Lapozz tovább!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
