Tekla
11 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Törvénysértő a zsidó negyed épületeinek bontása

2008.12.10. 15:29
Az erzsébetvárosi önkormányzat szabályozási terve több ponton is törvénysértő, állapította meg a Közigazgatási Hivatal. Bár készült új terv, az sem írja elő kötelezően az örökségvédelmi hatástanulmányok készítését. A zsidó negyed védelméért évek óta küzdő civil szervezetek most az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Törvénysértőek a főváros VII. kerületi önkormányzatának azon rendeletei, amelyek alapján eddig kiadták a bontási engedélyeket Belső-Erzsébetvárosban, hivatkozott Bakó Katalin a Nagydiófa Egyesület vezetője a Közigazgatási Hivatal döntésére.

Az egyesület, ami a Nagydiófa utca 8. szám alatti műemléképület megmentésére jött létre, idén nyáron kért törvényességi vizsgálatot az akkor még hatályban lévő VII. kerületi szabályozási terv ellen. A hivatal az erzsébetvárosi önkormányzat két másik vonatkozó rendeletét is megvizsgálta, és mind a hármat törvénysértőnek találta. Egyikben sem szerepeltek ugyanis a világörökségi státuszú területre kötelezően előírt védelmi szabályok.

A kerület szeptemberben új szabályozási tervet léptetett életbe, bár a folyamatban lévő építési ügyekre továbbra is a régi szabályozási terv érvényes, mondta Bakó, hozzátéve még, hogy a korábbi mulasztásokat az új szabályozási terv is tartalmazza, ráadásul nem készült hozzá sem örökség-, sem pedig környezetvédelmi hatástanulmány. Ez egyébként a védelem alatt nem álló területek esetében is kötelező lenne.

Mivel a szabályozási tervhez hiányzik a főpolgármesteri egyetértés is, tehát formailag alkotmányellenes, az egyesület az Alkotmánybírósághoz fordul.

A bontások ellen évek óta harcoló Óvás Egyesület jogi képviselője Hoffmann László elmondta, hogy az önkormányzat saját rendeleteit is megsértette az építési és bontási engedélyek kiadásakor. "A jelenleg folyó ügyészségi eljárások csak a jéghegy csúcsát érintik", utalt az erzsébetvárosi ingatlanügyekkel kapcsolatos letartóztatásokra.

Az ügyben megszólaló építész, Perczel Anna beszámolója szerint az UNESCO februári örökségvédelmi jelentésében megfogalmazott elvárásokból az erzsébetvárosi önkormányzat egyet sem teljesített. "Jelenleg 21 épület van veszélyben, ebből 12-t már kiürítettek", utalt Perczel a folytatódó bontásokra.

Az Óvás munkatársa felvetette a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) felelősségét is, amiért az sorozatban ad ki olyan bontási engedélyeket, amelyekben a műemlék épületeknek csak a homlokzata és egy rövid, pár méteres traktusa marad meg. Mögötte új, jóval magasabb társasházak épülnek. "Tudunk olyan háttér-megállapodásokról, amelyek alapján hasonló engedélyek kiadása várható", hívta fel a figyelmet az Óvás.

Molnár Péter, az Óvás munkatársa a "rombolásban" részt vevő cégek felelősségét firtatta. Ez szerinte addig is terjedhet, hogy a cégeket az eredeti állapot visszaállítására kötelezik legalább néhány, különleges értéket képviselő épület esetében.

Az egyesület még 2006-ban fordult levélben az UNESCO Világörökségi Bizottságához. Azt kérte a szervezettől, vesse latba tekintélyét annak érdekében, hogy a készülő rendezési terv helyett, olyan készüljön, amelyben hangsúlyosak az örökségvédelmi szempontok. Annak idején még Demszky Gábor és Bozóki András akkori kulturális miniszter is csatlakozott azokhoz a demonstrálókhoz, akik a Király utca 40. szám alatti ház lebontása ellen tiltakoztak.