A fiatalok maradtak távol az EU-népszavazáson

A Századvég Politikai Elemzések Központja és a TÁRKI április 14-16 között végzett közös választáskutatási eredményét értékelve Stumpf István, a Századvég Politikai Iskola vezetője, volt kancelláriaminiszter közölte: az ország európai uniós csatlakozásáról készített telefonos felmérésen a megkérdezettek 79 százaléka emlékezett úgy, hogy részt vett a szavazáson, ami 30 százalékkal több, mint a valóságban.

Fiatalok és alacsony végzettségűek nem szavaztak

A 750 személy megkérdezésével készült felmérés eredményét ismertetve elmondta: a szocialista szavazók 86 százaléka, az ellenzékiek 71százaléka emlékezett úgy, hogy részt vett az ügydöntő népszavazáson. Főként a 18-24 és a 25-34 évesek tartózkodtak a szavazástól, és a legidősebb korosztály tagjai tartották leginkább fontosnak, hogy részt vegyenek a voksolásban. Az iskolai végzettséget tekintve az alacsonyabban képzettek maradtak inkább távol a voksolástól.

A szocialista szavazók 93 százaléka, a Fideszre szavazók 71 százaléka úgy emlékszik, igennel szavazott a csatlakozásra. - Nyitott kérdést tettünk fel arra, hogy a válaszolók szerint miért volt alacsony a részvétel: a legtöbben - 33 százaléknyian - az érdektelenséget jelölték meg első helyen, 25 százalék vélekedett úgy, hogy a szavazás eldöntöttsége miatt mentek el kevesen szavazni, és a válaszolók egyötöde szerint a kampány és tájékoztatás hibája az alacsony részvétel oka - tette hozzá Stumpf István.

A vidékiek érdektelensége

A Fidesz-szavazók 45 százaléka, a szocialista szavazók 38 százaléka szerint az érdektelenség áll a gyenge részvételi eredmény mögött, a szavazás eldöntött voltában 30-33 százalékos eredményt mértek a két párt szavazói között. A szocialistákra szavazók 25 százaléka mondta, hogy a kampány nem volt hatékony, és a tájékoztatás hiánya is közrejátszott az alacsony részvételben; a Fideszre szavazók 27 százaléka vélekedett hasonlóan.

Az érdektelenséget inkább a vidékiek említették 47 százaléknyian, szemben a budapestiekkel, akiknek 39 százaléka vélekedett így; a kampány és tájékoztatás problémája leginkább a budapestiek számára okozott problémát, 28 százalék jelölte meg okként, szemben a vidékiek 20 százalékával.

Nem lefutott ügy a csatlakozás

Stumpf István úgy értékelte, hogy az eredmények azt mutatják, be kell mutatni a különböző társadalmi csoportok érdekeltségét az EU-csatlakozásban. - Ez meghatározhatja az elkövetkező egy év prioritásait, és valóban olyan helyzetet kell teremteni, hogy az emberek úgy érezzék, nem lefutott ügy a csatlakozás, a kampányban olyan információkat kell közölni, amelyek az érdektelenséget fel tudják oldani - hangoztatta Stumpf István.

Stumpf István bejelentette azt is, a Századvég szakmai konferenciát kezdeményez a közvélemény-kutató cégeknek arról, milyen okai vannak annak, hogy a részvételt az általános és népszavazáson sem sikerült bemérni. Egy másik kutatás eredményét ismertetve elmondta: a háború és az európai uniós kampány nem gyakorolt érezhető változást a pártpreferenciákra, a kormánypártok stabilizálták előnyüket.