Gyurcsány–Orbán 380:0

A 2007-es év első hétfői ülésnapján Gyurcsány Ferenc értékelte az évet, a másodikon néma maradt a miniszterelnök, a harmadikon hazatért a pirospozsgás Molnár Lajos, a negyediken rángott Gyurcsány szája széle, az ötödiken Rákosi Mátyás volt a nap embere, a hatodikon Gyurcsány visszatért a barikádra, a hetediken nem nevezték ki Demcsákot, a nyolcadikon Harrach Péter volt a nap nyuszija, a kilencediken nem bántották Gyurcsányt, a tizediken lefocizták Lamperth Mónikát, a tizenegyediken Horváth Ágnes volt a nap szemtelenje, a tizenkettediken vudu volt a jelszó, a tizenharmadikon felragyogott Szekeres Imre csillaga, a tizennegyediken Eörsi volt a nap durcása, a tizenötödiken Horváth Ágnes volt a nap Csurkája, a tizenhatodikon Gyurcsány és Semjén vívott gigászi csatát, a tizenhetediken MSZP-s volt a nap benyalója, a tizennyolcadikon Gyurcsány volt a nap ügyésze.

A tavasz akciója: a Fidesz kivonulása

A Fidesz kitartott eredeti elképzelése mellett és kivonult a miniszterelnök napirend előtti szónoklatairól. Az ellenzéki párt (ja, és a KDNP) csak akkor hagyhat fel a bojkottal, ha a miniszterelnököt nem Gyurcsány Ferencnek hívják majd.

Az év elején pedig úgy tűnt, befejezi a tavaly ősszel kezdődő kivonulásokkal a Fidesz. A kereszténydemokrata Simicskó István egy nyilatkozatában megkérdőjelezte az akció helyességét, ezért a két frakció tagjai szavaztak – elsöprő többséggel a kivonulás fenntartása mellett.

Egyszer maradt csak bent a két ellenzéki frakció, a holokauszt emléknapon, amikor túl sok külföldi vendég volt ahhoz, hogy otthagyják az ülést, no meg a megszorítások idején lelkes antifasisztává váló kormánypártok könnyen úgy magyarázhatták volna, hogy valamiféle holokauszt-tagadás áll a háttérben.

A tavasz miniszterelnöke: Gyurcsány Ferenc (MSZP)

Négy, rendszerváltás utáni miniszterelnök tagja a parlamentnek, közülük legtöbbet a tavasszal Gyurcsány Ferenc beszélt, nem mintha ez bárkit is meglepne. A 380 percből (6 óra 20 perc, nagyjából ennyi idő kell az ötven kilométeres szupermaratonhoz) jó százötven percet vitt el az ellenzék nyílt vagy burkolt gyalázása, százharminc percben ecsetelte, hogy milyen mostohán bánik a sors azokkal, akik Mátészalkára születtek, szemben a II. kerületi lakosokkal, száz percben akaratuk ellenére akarta boldoggá tenni az embereket.

Az MDF második miniszterelnöke, Boross Péter 43 percet beszélt (egy hosszabb Lakat T. Károly interjú a vasárnapi Napkeltében) a fél év alatt. Hogy ez mennyire sok, azt azon mérhetjük le, hogy 1998 győztese, illetve vesztese – Orbán Viktor és Horn Gyula – egyetlen másodpercet sem szólt hozzá tavasszal az ország dolgaihoz a parlamentben.

A tavasz szótlanja: Orbán Viktor (Fidesz)

A Fidesz elnöke kilencszer szólalt fel az ősszel, a költségvetésről például negyven percet (majdnem egy félidő) beszélt egyhuzamban. Most semmit.

A közvélekedéssel ellentétben nem hisszük, hogy csak az dolgozik, aki végigbeszéli a plenáris üléseket, ott van például a szónokoknak vizet hordó parlamenti teremszolga. Orbán helyében mi sem beszélnénk, napirend előtt legalábbis semmi esetre sem. A viszontválaszra ugyanis mindig lehetősége van a miniszterelnöknek, így a közvéleményben – legalábbis abban a néhány ezer emberben, aki nézi a parlamenti közvetítéseket – az maradna meg, hogy a Gyurcsány megint lehülyézte az Orbánt.

A tavasz pofozógépe: Semjén Zsolt (KDNP)

A harmadik magyar köztársaság történetében nem hülyéztek még le annyiszor senkit, mint Semjén Zsoltot. A KDNP-s politikus leginkább Gyurcsány Ferenc haragját váltotta ki, vagy inkább keltett benne szánalmat.

Néhány miniszterelnöki reakció Semjén felszólalásaira: "Ön magára vonja a tudatlanság vádját." "Ha önhöz ez méltó, akkor ön nagy bajban van. (...) Nem ismeri a normalitás mértékét." "A férfiú haragja nem cselekszi Isten igazságát. Sportot űzni abból, hogy ki tud gorombább lenni, méltatlan a házhoz, a politikai kereszténységhez, egy normális felnőtt férfiemberhez."

Ha Semjén a nyolc általánost (vagy még annyit sem) végzett szavazópolgárokat veszi célba parlamenti felszólalásaival – különösen emlékezetes teljesítménye, amikor egy civilben rendőr bolti tolvajhoz hasonlította a kormány tagjait –, akkor testvérpártjának frakcióvezetője minimum az érettségizettekhez szól.

A tavasz rosszulléte: Navracsics Tibor (Fidesz)

Az MDF-től eltérően ellenzéki frakciók távolléte híján Navracsics és Semjén egymaga volt kitéve a szocialisták és szabad demokraták megvető pillantásainak, legalábbis Gyurcsány beszéde alatt és közvetlenül utána.

Hogy az ezzel járó stressz, vagy bármi más okozta-e a Fidesz frakcióvezetőjének rosszullétét, azt nem tudni. Bárándy Gergely beszéde közben vesztette el néhány pillanatra az eszméletét, majd a szocialista képviselők tapsa kíséretében támogatták ki az ülésteremből. Talán ez volt a tavasz legszebb pillanata. Volt benne valami az angol futballpályák légköréből, amikor a tehetséges vendégcsatárt lerúgja a hazai henteshátvéd, a közönség pedig sportszerűen (egyszersmind megkönnyebbülten) tapsol a mentőautóba vezető útjához.

Egyébként a tavasszal Navracsics hozta ki leginkább a sodrából a miniszterelnököt. Miután Gyurcsány a Timesnak az antiszemita veszélyről nyilatkozott, Navracsics felállt a parlamentben és tetemre hívta a rendkívül izgatott, szinte remegő miniszterelnököt. Arra kérte, nézzen a szemébe, és válaszoljon: antiszemitának tartja-e őt. Gyurcsány nem válaszolt, nem is bólintott, csak fújtatott.

A tavasz tanácsadója: Dávid Ibolya (MDF)

Senki sem mossa le Dávid Ibolyáról, hogy valójában ő ad tanácsokat a miniszterelnöknek. Az MDF elnöke az őszi utolsó ülésnapok egyikén javasolta, hogy vessen véget Gyurcsány a hétfői "talk-show"-knak, mire a kormányfő a tavaszi ülésnap országértékelője után négy hétig nem szólalt fel a miniszterelnök. Az önkéntes száműzetés végeztével Gyurcsány újra a színpadon termett, és a kampányt idézően osztotta az ellenzéket, de megint jött Dávid Ibolya.

Valódi, értelmes vita kell, nem elég a napirend előtti szólás, mondta, mire Gyurcsány két hétig megint néma maradt.

A tavasz jóstehetsége: Mandur László (MSZP)

Kevesen figyeltek március 19-én Mandur Lászlóra, a ház szocialista alelnökére, pedig ő már akkor tudta, hogy mi fog történni április 4-én. Mondjuk, szokatlan volt ez a nyilvános felszólítás a koalícióstárstól: "Sajnos lejárt az ideje a miniszter úrnak" - mondta Molnár Lajosnak, aki pár napra rá lemondott.

A tavasz tehetségtelen jósa: Petrétei József (MSZP)

A rendészeti és igazságügyi miniszter április 23-án még azt mondta napirend előtt a parlamentben: "A tavasz szelleme, a megújulás hatja át a rendőrséget".

Ez bizony nagy szerencse, mert kinek kellett volna még távoznia a néhány héttel később kirobbant rendőrségi botrányok után az országos és a budapesti rendőrfőkapitányon, a Rebisz parancsnokán és magán a miniszteren kívül, ha ősszel, netán télen történik mindez.

A tavasz búcsúzója: Kuncze Gábor (SZDSZ)

Kuncze Gábor ugyan otthagyta a frakcióvezetői posztot, de az SZDSZ népszerűségét látva nem csodálkoznánk, ha a választások előtt visszatérne a tököli remete. Mondjuk elkerülendő azt, hogy az SZDSZ az MSZP hátára kapaszkodva kerüljön be a parlamentbe, hasonlóan a kimutathatatlan népszerűségű KDNP-hez.

A tavasz benyalója: Kékesi Tibor (MSZP)

Botka Lajosné, Páva Zoltán, Varju László, Sós Tamás. Csak néhány szocialista politikus, aki a kormányt interpellálta vagy kérdezte napirend előtt, és, minő meglepetés, a miniszterek válaszait el is fogadták.

Ebben a műfajban a legkiemelkedőbbet Kékesi Tibor nyújtotta. Napirend előtti felszólalásának címéül Gyurcsány Ferenc könyvének címét, az Útközbent választotta, és bátran megdicsérte a kormány gazdaságpolitikáját.

A tavasz apukája: Koszorús Pál

Nagyon ideges volt április 23-án Szili Katalin, a képviselők zajongtak, közbekiabáltak, sőt, telefonáltak. A házelnök a szokásától eltérően a legnagyobb rosszcsontot, Koszorús Lászlót név szerint is figyelmeztette. A Koszorús szülőktől azt kértük, hogy figyeljenek oda jobban a gyerekre, ha így folytatja, előbb-utóbb a cigarettát is kipróbálja.

Koszorús apuka postafordultával válaszolt, íme:

Tisztelt Osztályfőnök Asszony!
Kedves Kati néni!

Tegnapi nap folyamán fiúknak adott figyelmeztetését megkaptuk! Én és feleségem elbeszélgettünk Lászlóval. Laci fiunk mindig aktív volt. A tisztelt osztályfőnök asszony, és a mi figyelmeztetésünket komolyan vette, és ígéretet tett arra, hogy nem rendetlenkedik, és a jövőben leadja telefonját a pedellus bácsinál!

Üdvözlettel:

Koszorús Pál

A tavasz sereghajtója: Horváth Ágnes (SZDSZ)

Molnár Lajos még megúszta, hogy sereghajtó legyen a Szonda Ipsos politikusi népszerűségi listáján, mert Csurka István tizenvalahány éve stabil utolsó. A parlament izéi legnagyobb sikereként könyveli el, hogy tizenvalahány év után kikerült a Szonda Ipsos politikusi népszerűségi listából Csurka István.

Horváth Ágnes pechjére éppen akkor, amikor egészségügyi miniszterré nevezték ki a lemondott Molnár helyére, így ki más állna az utolsó helyen, mint ő?

A tavasz divatdiktátorai: Lamperth Mónika, Szekeres Imre (MSZP-sek)

A tavasz hajkölteményei: Lendvai Ildikó, Török Zsolt (MSZP-sek)