Julianna, Lilla
1 °C
11 °C

Ami ma van, az nem közbiztonság

2008.02.11. 15:01
Tíz évvel ezelőtt gyilkolták meg Fenyő János médiavállalkozót, a Vico Rt. tulajdonosát, az elkövetőt azonban még mindig nem találták meg. A bérgyilkosról feltételezik, hogy albán származású, a rendőrség jelenleg is dolgozik egy ilyen szálon, de a megbízó kilétét továbbra is homály fedi. Ha áprilisig nem sikerült vádat emelni, az ügyészség lezárja a nyomozást.

"Ami ma Magyarországon van, az nem közbiztonság, nem az, amit elvárnak az állampolgárok. Elfogadhatatlan, hogy naponta történjenek rablások és gyilkosságok" - vélekedett Horn Gyula miniszterelnök a kormányülésen egy nappal azután, hogy Fenyő János médiavállalkozót fényes nappal meggyilkolták a Margit híd budai hídfőjénél. Kuncze Gábor belügyminiszter akkor azt mondta, szerinte az ügynek vannak politikai vetületei, hiszen "az ismert vállalkozó közszereplőként számos társadalmi rendezvényen vett részt, s ennek keretében számtalan politikussal mutatkozott" - olvasható az 1998. február 13-án megjelent Népszabadságban.

A Vico Rt. tulajdonosa ellen 10 évvel ezelőtt, február 11-én követtek el merényletet. Fenyő János maga vezette 600-as Mercedesét, mikor délután fél 6 körül piros lámpát kapott a Margit utca és a Margit körút kereszteződésében. Ekkor egy 175 centis, fekete dzsekis férfi kiszállt egy drapp Mitsubishiből, és kilencmilliméteres géppisztolyból húsz lövést adott le a pirosnál álló autóra, amiből négy a fején, illetve a feje közelében találta el Fenyő Jánost. A vállalkozó a helyszínen belehalt sérüléseibe. A tettes gyalog menekült el, útközben azonban még megvált fegyverétől, sapkájától, kesztyűjétől és kabátjától. A rendőrség azonnal profi bérgyilkosra gyanakodott, azonban máig sem tisztázódott, ki állhatott valójában az ügy hátterében.

Az esély minimálisra csökkent, hogy valaha felelősségre vonják az elkövetőt, ugyanis április 25-én felfüggesztik a nyomozást, amit a Legfőbb Ügyészség legutóbb decemberben hosszabbított meg négy hónappal, hogy még megvárják a szerb hatóságok válaszát a nyáron elküldött jogsegélykérelmekre.

Filmproducer akart lenni

Az 1954-ben született Fenyő János sokak szerint a rendszerváltás egyik nagy nyertese volt, a vállalkozó azonban mindig is kitartott amellett, hogy a Vico Rt. induló tőkéjét egyéves Los Angeles-i tartózkodása alatt gyűjtötte össze, ahol elmondása szerint amúgy keveset dolgozott. Az amerikai állampolgárságon kívül 50-60 ezer dollárral a zsebében, és egy válással a háta mögött tért haza, majd 1988-ban belevágott a videóbizniszbe, 1989-ben megalapította a Vicót.

A Vicónak 1992-ig felfelé ívelt a pályája, ebben az évben alakultak 600 millió forintos alaptőkével részvénytársasággá, azonban ekkora három nagy amerikai filmstúdió - a Fox, a Columbia és a Walt Disney - is a sarkára állt, és beperelték jogosulatlan filmforgalmazásért. A felek 1995-ben végül megegyeztek, Fenyő János 100 ezer dolláros kártérítést fizetett, kivonult a videópiacról, és teljes figyelmét a lappiacnak szentelte, ahol már két évvel korábban szerzett érdekeltségeket. A Vico-csoporthoz tartozott például a Népszava, a Nők Lapja, a Vasárnapi Hírek, a Bravo, a Buci Maci, a Színes RTV.

Fenyő a filmet örök szerelmének tekintette, az volt az álma, hogy nagy amerikai filmproducer lehessen. Pályáját az MTI világosítójaként kezdte, majd fotós lett, először hetilapoknál dolgozott, de párhuzamosan elkezdett aktfotózással is foglalkozni. Talán ez is az oka annak, hogy a pletykák szerint amerikai tartózkodása alatt pornófilmeket készített, és ebből származott az üzleti karrierje elindításához szükséges tőke.

A kormány 1998 májusában, miután a közbiztonság felkapott kampánytéma lett, különleges nyomozócsoportot is hozott létre azzal a céllal, hogy az addig történt robbantásokat felderítsék, illetve hogy megakadályozzák további merényletek elkövetését. Az 50 fős speciális csoport feladatául tűzték ki, hogy összegyűjtse azokat a különböző bűnüldöző szervezeteknél keletkezett adatokat, amelyek a rendszerváltás óta eltelt 8 évben történt csaknem 400 robbantási ügy nyomozásakor keletkeztek.

A lépés inkább a hangulatjavítást szolgálta a választási kampány finisében, amire nem mindenki szerint volt szükség. Csak 1996 utolsó két hónapjában öt vállalkozóra lőttek rá Budapesten, majd egy évvel később újabb vállalkozót gyilkoltak meg alvilági leszámolásra emlékeztető módszerrel, és csak ezután következett a Fenyő-gyilkosság. Kuncze Gábor szerint mégse volt olyan rossz a helyzet, valójában ugyanis nem a közbiztonság rossz, hanem a lakosság közbiztonságérzete, vélekedett 98 februárjában a belügyminiszter.

Négy év után adták fel először

A rendőrség először 2002-ben zárta le a nyomozást, mert az ügyre fordított több ezer munkaóra után sem kerültek napvilágra olyan adatok, amelyek a gyilkosság felbujtójához vagy végrehajtójához vezettek volna. Egy albán férfit már az első körben meggyanúsítottak, de Acifi Nijazi végül tisztázta magát. Két évvel később, 2004-ben az aktákat újra leporolták, mivel egy tízfős bűnszervezet került a nyomozók látókörébe, akiket a kivégzés kitervelésével gyanúsítottak.

2005 februárjában a rendőrség arról számolt be, hogy tudják, ki ölte meg Fenyő Jánost, és ezt bizonyítani is tudják, az ügy lezárásához már csak néhány hónap szükséges. "Hivatalosan mondom, hogy a finisénél tart az ügy" - fogalmazott akkor a rendőrség szóvivője. A sajtóban meg is kezdődtek a találgatások, a Demokrata Fenyő televíziós piacszerzési szándékát hozta összefüggésbe a gyilkossággal. A Demokrata főszerkesztője, Bencsik András végül nyilvánosan kért bocsánatot a Fenyővel egy időben rivalizáló, és az újságot perrel fenyegető tévés producertől.

Perczel Tamás halála előtt beszélt

2005-ben újabb vihart kavart, mikor a rendőrség lefoglalta a Számvetés című hatrészes dokumentumfilmet, melynek egyik részében Fenyő-gyilkosságot elemzi a halála előtti pillanatokban Perczel Tamás pszichológus professzor, aki Fenyő János tanácsadója és pszichológusa volt. Ekkor egyébként ismét arról lehetett hallani arról, hogy albán bérgyilkosok követhették el a merényletet, sőt hogy ugyanaz a csoport robbantott az Aranykéz utcában.

A Perczel Tamással készült interjú végül csak 2006 januárjában került nyilvánosságra, melyben három olyan név is elhangzik, akiknek érdeke lehetett Fenyő János halála. A pszichológus-tanácsadó a dokumentumfilmben megnevez egy médiavállalkozót, egy volt bankvezetőt, illetve Fenyő egyik korábbi bizalmasát, akivel később ellenséges viszonyba került, és sejteti, hogy közük lehetett a médiavállalkozó halálához.

Fenyő és Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány 96-ban
Fenyő és Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány 96-ban

A gyilkossághoz Perczel szerint az vezetett, hogy Fenyőről "valakik levették a kezüket, és védtelenné vált". "Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét", összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, Horn Gyula miniszterelnökkel, vagyis "az egész hivatalos Magyarországgal". A cikket közlő HVG végül elnézést kért a cikk miatt, és annyit közölt, hogy valótlan információt állított az érintettekről.

2006 végén ismét előkerült az albán szál, nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Sefedini Gvin ellen Fenyő János meggyilkolása miatt. 2007 nyarán Szerbiában elfogták az albán származású férfit, aki a DNS-minták vizsgálata után végül ártatlannak bizonyult. Röviddel ezután további két albán férfit is őrizetbe vettek a szerb hatóságok, akik más bűncselekmények miatt jelenleg börtönbüntetésüket töltik. Az ő esetükben is DNS-vizsgálat derítheti ki, kapcsolatba hozhatóak-e a merénylet elkövetésével. A magyar hatóságok ehhez, valamint további elvarratlan szálakhoz számítanak együttműködésre Szerbiától.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!