Varga Mihály: Sikeres a magyar modell

2001.06.09. 19:01
A jövő elkezdődött című vitairat, valamint a kormányzat eddigi gazdasági eredményeinek értékelése volt a Fidesz - Magyar Polgári Párt parlamenti frakciója ülésének egyik kiemelt témája. Az ország sorsát a 2002-2004 közötti években, az uniós csatlakozást közvetlenül megelőző időszakban, nem néhány esztendőre, hanem évtizedekre meghatározza, milyen kormánya lesz - jelentette ki Pokorni Zoltán pártelnök, az ülést követő sajtótájékoztatón.

A szombaton Szolnokon megrendezett tanácskozáson Varga Mihály pénzügyminiszter kifejtette: a devizaliberalizáció bejelentése egy 70 éves történelmi szakaszt zárt le, megszabadítva ezzel a gazdaságot egy újabb kötöttségtől. Mindez egyértelműen jelzi, a magyar gazdaságpolitikában az elmúlt három évben alapvető változások történtek, amelyek összessége magyar modellként is elnevezhető. Az eredményességet bizonyítja, hogy 1998-tól 200 ezer új munkahely létesült, az utóbbi egy évben 11 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta pedig 6 százalékos, azaz kisebb az európai uniós átlagnál - sorolta Varga Mihály.

Domokos László, a Fidesz gazdaságpolitikai kabinetvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy magyar gazdaság az eltelt három év alatt a fenntartható növekedés pályájára állt. A Fidesz vezette kormánykoalíció ténykedése óta megszűnt a magyar gazdaságot az 1998-as évek közepéig állandóan fenyegető egyensúlyhiány, és kikerültünk az államadósság csapdájából is - fejtette ki.

Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára részletesen szólt a Széchenyi-terv eredményeiről, s emellett a foglalkoztatás és a reálkeresetek alakulását is ismertette. Az államtitkár elmondta, hogy a hat évre szóló, idén indult gazdaságfejlesztési program keretében eddig 15 milliárd forint támogatást adtak.

A hazai tőkének nem az a dolga, hogy 10-20-30 neves nagytőkés legyen, hanem olyan széles társadalmi csoport jöjjön létre, amely a tőzsdén keresztül különféle befektetésekkel jelentős tőkejövedelemre tud szert tenni - mondta a frakcióülésen tartott előadásában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Idén 30-40 ezer új lakás épül hazánkban, ami azért jelentős, mert a lakásépítések száma az elmúlt évtizedben nagymértékben csökkent - mondta Sasvári Szilárd fideszes képviselő az otthonteremtő támogatásokról szóló előadásában.

A kamatpolitikában óriási eredményt jelent, hogy míg a kilencvenes évek elején 21-27 százalék között lehetett hitelt felvenni, ma 6-11 százalék között van a hitelkamat - hangsúlyozta Sasvári Szilárd. Az állami támogatású bérlakás program azok számára biztosít lakáshoz jutást, akiknek nincs lehetőségük piaci alapon otthonhoz jutni - tette hozzá.

A nemzetközi turizmusból származó bevételek tavaly meghaladták a 3,7 milliárd eurót, ami 16 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest - fogalmazott előadásában Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium turisztikai helyettes államtitkára.

A bevételeknek ugyanakkor nem csak az összértéke növekedett, hanem a minőségi szolgáltatások iránti igény is fokozódik, ezért nagy jelentőségű, hogy a jövőben 57 százalékkal emelkedik az ötcsillagos szállodai férőhelyek száma, míg 43 százalékkal a négycsillagosaké - emelte ki a helyettes államtitkár.

A Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programja a tavalyi 8 milliárd forinttal szemben idén már 25 milliárdot, jövőre pedig 28,2 milliárd forintot juttat az ágazatnak - jelentette be Budai Zoltán.

Az ország sorsát a 2002-2004 közötti években, az uniós csatlakozást közvetlenül megelőző időszakban, nem néhány esztendőre, hanem évtizedekre meghatározza, milyen kormánya lesz - jelentette ki Pokorni Zoltán pártelnök, a Fidesz-frakció szolnoki kihelyezett ülésének sajtótájékoztatóján.

Pokorni Zoltán leszögezte: "őszintén kívánja, hogy az MSZP zárja le mielőbb belső konfliktusait", mert a következő kormányzáson szóba jöhető politikai erőknek közös felelőssége, hogy ne belső ügyeikkel, hanem az emberek problémáival foglalkozzanak. A választásokat megelőző 10-12 hónapban a legfontosabb társadalmi, gazdasági kérdésekre kell válaszolni, a választópolgároknak valódi választási lehetőséget nyújtani, nem pedig a pártok belső ügyeivel, a pártok egymáshoz való viszonyaival kell foglalkozni.

Pokorni Zoltán kitért arra is: a Fideszben van annyi felelősségtudat és bátorság, hogy nem képzeli magát mindentudónak. Éppen ezért az előző választások előtti időszakhoz hasonlóan programját széles körű társadalmi vita alapján alakítja ki - folytatta. A mostani frakcióüléssel, amely lényegében gazdasági kérdésekkel foglalkozott, ez a vitaindító beszélgetés már elkezdődött.

Szájer József frakcióvezető a sajtótájékoztatón a kihelyezett ülésen történteket összefoglalva elmondta: a zárt ülésen értékelték a közvélemény-kutatási eredményeket. Nem számszerű adatokkal, hanem a tendenciával foglalkoztak. Bizakodóan állapították meg azt a tényt, hogy a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz támogatottsága folyamatosan nő, országosan és regionálisan is már megelőzte a legnagyobb riválisát, a Magyar Szocialista Pártot.

A kormányfő a 'magyar modellről'
A frakcióülés zárásaként Orbán Viktor miniszterelnök a bejelentettel ellentétben nyílt ülésen tartotta meg előadását A jövő elkezdődött című vitairathoz hozzászólva.

Beszédének elején azt idézte fel, hogy a modell megalapozásához felhasználták annak a közgazdasági iskolának tudását, amely már az 1970-es évektől kezdve próbált sajátos gazdaságpolitikai stratégiát alkotni Magyarország számára. A modell működtetéséhez természetesen korábban és most is meg kellett hozni néhány kormányzati döntést, legutóbb például a forint átválthatósága előtt magasodó korlátokat bontottuk le - emlékeztette hallgatóságát. A magyar modell létének további fontos feltételei a külföldi beruházási kedv fenntartása, az európai uniós tárgyalások sikere, gazdasági tér kiszélesítése - sorolta a kormányfő. Az utóbbi alatt az értendő, hogy a magyar vállalkozásoknak határainkon túl is képesnek kell lennie beruházások végrehajtására - tette hozzá. A magyar modell hosszabb távú működőképessége igényli azt is, hogy az állam kezében legyen egy gazdaságfejlesztési intézményrendszer is - mondta. Ennek a törekvésnek jeleként említette többek között az ÁPV Rt., a kincstár átalakítását, a Magyar Fejlesztési Bank működésének szabályozását, hatékonyabbá tételét. Végezetül azt is feladatuknak jelölte meg, hogy alkalmazkodjanak a világban zajló közgazdasági gondolkodás változásaihoz. Ennek az 1990-es évek közepétől teret nyerő eszmének az a lényege, hogy az államnak nem kivonulnia kell a gazdaságból, hanem az ott való létezésének optimális méretét kell megtalálnia - fogalmazott a miniszterelnök.