Mikola nem akart kereszténydemokrata lenni
További Belföld cikkek
- Nehéz katonai gépjárművek érkeznek Budapestre
- Toroczkai László: A Fidesz önmagát fogja elpusztítani
- „Álljon a görcs a lábába és a kezébe, aki ilyet csinál” – Gyurcsány Ferencet kidobták Debrecenben
- Leharapta felesége ujját a féltékeny kamionos
- A jövő útja vagy az autósok sarcolása az új budapesti parkolási rendszer?
A KDNP-ben nem fogadták nagy lelkesedéssel, hogy a Fidesz-vezetés Mikola Istvánból akart kereszténydemokrata frakcióvezetőt csinálni. Az ötletet azonban az egykori KDNP-alelnök, aki jelenleg nem tagja a pártnak, maga sem tartotta jónak, inkább maradt egyszerű frakciótag az Orbán Viktor elnöklete alatt működő Fideszben.
Nem akart átülni
A pár hete még elsöprő többséggel miniszterelnökhelyettes-jelöltté választott Mikola átültetése nem egyszerű személyi kérdésként fogalmazódott meg. Többen úgy gondolták, hogy a konzervatív-keresztény körökben töretlen népszerűségű, sőt kétes eredményű beszólásai miatt éppen hogy kedvelt politikus az átüléssel gyakorlatilag "helyére került volna", és nem mellékesen megkönnyítette volna a Fidesz sokak által vágyott átpozícionálását is. Úgy tudjuk, a KDNP, a változás igényére rímelve előállt egy olyan koncepcióval, stratégiával, amelyben a KDNP - a Fidesz szövetségeseként - a radikálisabb jobboldali szavazók megszólítására és a Fidesz mostani szavazóinak megtartására törekedhetne, miközben az anyapárt "nemzeti liberális" vonalon újra nyithatna a fiatalabb korosztály felé. A jobboldali szövetség politikai stratégiájáról döntés azonban nem született, a végső szót ebben az ügyben is Orbán mondja majd ki.
Nem tudott átülni
Mikola átültetése mellett elmaradt a hódmezővásárhelyi polgármester, Lázár János áttelepülése is. Lázár Hódmezővásárhely egykori bástyájának számító KDNP-s Rapcsák András utódja. Lázár indításáról még januárban Semjén Zsolt és Orbán Viktor állapodott meg. A helyi KDNP-sek azonban egy alternatív fideszes jelölt mögé álltak. Információink szerint Lázárnak égül azért kellett maradnia a Fidesz-frakcióban, mert időközben Csongrád megyében, ahol Orbán kifejezetten nagy teret adott a fideszesek rovására a kereszténydemokratáknak, ő lett a Fidesz elnöke, és azt várják tőle, hogy tegyen rendet a pártban.
Szintén a Fideszben maradt Kontúr Pál munkástagozati elnök, aki fideszes karrierje előtt KDNP-s alapító tag volt az egyik fővárosi kerületben. Információink szerint a most először parlamentbe került Kontúr szorgalmasan eljárt a Semjén Zsolt körül formálódó kereszténydemokrata csoport megbeszéléseire is, de végül tagozati feladatai miatt maradnia kellett a szövetség nagyobbik felében. KDNP-s források szerint szintén fideszes megbízatásai miatt nem ülhetett elvbarátai közé László Tamás, aki pedig a választási megállapodás alapján a KDNP-s kontingens tagjaként került be az országgyűlésbe. Átzsuppolták viszont a Fideszből a templomban kántorkodó Móring Józsefet, jóllehet ő eddig nem volt a hivatalos kereszténydemokraták között.
Two in one
Bár a jelek szerint véget értek a Fideszen belüli, valamint a Fidesz és a KDNP közti huzavonák, az út nem volt zökkenőmentes. Érdekes módon az önállóság kérdésében kezdetben maguk a kereszténydemokraták sem voltak egységesek, különösen mert a választások utáni napokban Orbán Viktor még egyértelműen elutasította a kiválást. Forrásaink szerint viszont most már az a feladat, hogy a frakciószövetség egységességének megőrzése mellett felépítsék a két párt egymástól elkülönülő karakterét.
Nem egyhangú
A két frakció egyébként a hétfői ülésen különült el először. A még közös, Orbán által levezett frakciótanácskozáson az összekeveredett képviselők már külön-külön szavazólapon választottak frakcióvezetőt. A tikos szavazáson a fideszesek az Orbán által felkért Navracsics Tiborról mondhattak vélemény, vagy javasolhattak helyette mást. Újabb jelölés nem érkezett, de a 141 fős képviselőcsoportból 11 ellenszavazat is érkezett a pártelnök egykori kabinetfőnökére.