Lesz kereszténydemokrata feltámadás?

Az Orbán Viktor és Semjén Zsolt között létrejött megállapodás a választási együttműködésről és a közös listáról nem tért ki a választások utáni frakcióalapítás kérdésére. Az érintettek az április 9-én kialakult állás ismeretében sem nyilatkoztak kereszténydemokraták országgyűlési önállósulásáról. Pedig lenne rá igény.

Legalább húszan

Az MSZP és a Fidesz után a harmadik legnépesebb képviselőcsoportja a KDNP-nek lehet. A kereszténydemokraták ugyanis Orbán Viktortól - a Fideszben sokak által nehezményezett nagyvonalúsággal - 25 egyéni körzetet és 15 listás helyet kaptak, és az előzetes becslések szerint 20 képviselőjük lesz majd az új összetételű parlamentben. A hivatalosan bejutott KDNP-s közös jelöltek mellett a kereszténydemokrata csoport létszámát tovább bővíthetik azok a képviselők is, akik más szövetséges szervezet révén vagy kifejezetten fideszes jelöltként szereztek mandátumot, de köztudottan kereszténydemokratának számítanak.

Már tavaly belépett a KDNP-be két ex-MDF-es, Szászfalvi László és Balogh László, de a közös jelöltség adta lehetőségek alapján akár Orbán Viktor is lehetne kereszténydemokrata képviselő. A KDNP-ben azt is egyértelműnek tartják, hogy a kereszténydemokraták pártjának parlamenbe jutásával megszűnt az MKDSZ működésének létjogosultsága. A "helyreállított szervezeti egység" pedig további képviselőket sorolna be egy esetleges KDNP-frakcióba, amely - ha a Fidesz elnöke a választások végén rábólint - önállóan működhetne a 2006–2010-es ciklusban.

Pénz és médiafelület

Az önállóság természetesen a választási számtan függvénye. Ha a Fidesz–KDNP-közöslista támogatottságával vasárnap megelőzné a szocialistákat, a legnagyobb létszámú képviselőcsoportnak járna az országgyűlés elnökének stalluma, ha azonban nem győz a szövetség, akkor jóval több érv szólna a két külön frakció megalakítása mellett. A külön frakciótámogatás, a több bizottsági hely, a több pártalapítványi juttatás, a saját delegáltak a közszolgálati médiák kuratóriumaiban nagyobb mozgástérhez és százmilliós pluszbevételhez juttatnák mindkét csoportot. A kereszténydemokraták azzal is számolnak, hogy saját frakcióval szerintük megduplázhatnák a szövetség sajtómegszólalásainak terjedelmét, sőt a miniszterelnök-jelöltek vitájához hasonló helyzetekben a Fidesz elnökének nem kellene egyedül szembeszállnia az ellenfelekkel.

A halálos ágynál

Az elkülönülést segítheti a KDNP-vezetésben terjedő végrendelkezés-mítosz is. Az Orbán és Antall József utolsó kórházi beszélgetéséhez hasonló történet szerint a KDNP jelenlegi elnöke, Semjén Zsolt is beszélt halálos ágyán fekvő elődjével, Varga Lászlóval, és megígérte neki, hogy ismét beviszi a pártot a parlamentbe. A 93 éves fideszes képviselő 2003 májusában hunyt el, alig fél évvel azután, hogy egy bírósági döntés szokatlan módon az 1997-es állapotok visszaállítását rendelte el a KDNP-ben, és a régi választmány Bartók Tivadarék helyett Vargát választotta meg elnöknek. Az idős politikus tulajdonképp a KDNP átszervezésének áldozata lett: egy pártrendezvényen esett le a pulpitusról, és agyalapi törést szenvedett.

Töltődő pártkassza

A párt 2002-ben még a Centrum részeként indult a választásokon. A váratlanul jól szereplő konglomerátum 3 százalékot meghaladó eredménye révén állami támogatáshoz is jutott, de szervezeti formája miatt a KDNP maga nem kapott a bevételből. Az anyagilag leamortizálódott pártnak most nagy lökést adhat, hogy a Fidesszel együtt elért eredménye alapján az év második felében már 140 milliós állami apanázsra számíthat. Az üres pártkassza mérlegét korábban a budai székház eladása után még a régi vezetés által vásárolt zuglói Sport mozi telkének értékesítése és a tagok adakozása hozta egyensúlyba. A párt saját adatai egyébként már most óriási ütemű növekedést jeleznek: állítólag 15 ezer kereszténydemokrata már ma is rendszeres tagdíjfizetéssel támogatja a KDNP újjáélesztését.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!