Az MSZP írta a válság forgatókönyvét?

2008.04.02. 13:47
Nehéz eldönteni, hogy pontosan mi vezetett a kormányválsághoz, de több apró jel is utalt arra, hogy valami történni fog, ezeket kronologikusan összeszedtük. Azt is megmondjuk, hogy szerintünk mi a legvalószínűbb forgatókönyv.

1. A miniszterelnökhöz szorosan köthető Demos Alapítvány már tavaly decemberben elemzést készített a kisebbségi kormányzás lehetőségéről, ennek előnyeiről és hátrányairól, pedig akkor még nem volt pattanásig feszülő helyzet a koalícióban, csupán az egészségbiztosítási törvényen marakodtak, de mindenki biztosra vette, hogy megállapodnak. Meg is tették.

2. Dávid Ibolya, akinek a pártja kisebbségi kormányzás esetén külső támogatóként merülhet fel, a népszavazás utáni második parlamenti ülésnapon – még az ülés előtt – azt akarta: Gyurcsány Ferenc mondjon le posztjáról. Az MDF elnöke korábban ilyen élesen soha nem támadta a miniszterelnököt, ráadásul Gyurcsány a legtöbbször nyájasan vitatkozott Dávid Ibolya napirend előtti felszólalásaival, miközben a fideszes beszédekre sokszor nem is reagált.

3. Szocialista forrásaink szerint már a múlt héten számolgatták, hogyan lehetne a kormánytöbbséghez szükséges szabad demokrata képviselőket darabra megvenni.

4. Mesterházy Attila, az MSZP elnökségének tagja, a Harmadik Hullám Platform elnöke a múlt héten váratlanul előállt a kisebbségi kormányzás lehetőségével. MSZP-s forrásaink szerint ezt nem tette, nem tehette volna meg más vezető szocialisták tudta és beleegyezése nélkül.

5. Múlt szerdán Gyurcsány Ferenc és Kóka János egyeztetett. Ezen már szóba került Horváth Ágnes leváltása. MSZP-s forrásaink szerint ezt maga Kóka is szükségesnek tartotta, SZDSZ-es források szerint az SZDSZ elnöke már akkor érzékeltette, hogy ez így nem lesz oké. Gyurcsány az MSZP szombati pártértekezlete előtt telefonon is közölte szándékát Kókával és Horváth Ágnessel. Az SZDSZ vezetői, az ügyvivői tanács mindenesetre szombaton, Gyurcsány bejelentése után értesült először hivatalosan miniszterük menesztésének szándékáról, holott a szűk pártvezetés tudott róla, csak nem osztotta meg a többiekkel.

6. Az MSZP és Gyurcsány is meglepően nyugodtan viseli a Horváth Ágnes kirúgása miatt kialakult helyzetet. Úgy csinálnak, mintha számítottak volna erre a helyzetre, és mintha forgatókönyvük is lenne a válság kezelésére, pedig ez egyáltalán nem ígérkezik könnyűnek.

7. Az SZDSZ sem viselkedik úgy, mintha nagyon haragudna Gyurcsányra. 2004-ben, amikor Medgyessyre haragudtak Csillag István gazdasági miniszter egyoldalú menesztése miatt, az akkori kormányfőt szabályosan kizavarták a koalíciós egyeztetésekről. Most nem tudják megkerülni Gyurcsányt, mert ő az MSZP többsége, és a szocialistáknál egyelőre ő a legerősebb ember. A konfliktus ellenére mindenesetre furcsa, hogy – Gusztos Péter SZDSZ-es frakcióvezető-helyettes szerint – jó hangulatú koalíciós egyeztetést tartottak kedden.

Ezek alapján több forgatókönyvet tudunk elképzelni május 1-ig. Az elsőt látjuk a legvalószínűbbnek, az utolsóra pedig a legkisebb az esély:

1. Egy gondosan előkészített menetrend szerint történnek a dolgok. A szakítással Gyurcsány is megerősödhet az MSZP-n belül, és Kóka mögött is egység alakulhat ki. Az MSZP megszabadul a kompromisszum-kényszert jelentő SZDSZ-től, nem kell többet a népszerűtlen dolgokat felvállalniuk az 5 százalékos liberálisok miatt, a szabad demokraták pedig kiléphetnek a szocialisták árnyékából, elkezdhetik saját karakterüket építeni. Úgy tudjuk, az SZDSZ-nél régóta van kidolgozott forgatókönyv a koalícióból való kilépésre. Az SZDSZ úgy érzi, az MSZP rendre kihátrált a koalíciós megállapodásokból, több kompromusszummal elfogadott, azaz felpuhított reformlépést is visszacsinált, így a reformok fő akarójaként beállított párt hitelességét (az SZDSZ-ét) nagyon nehéz, vagy akar képtelenség is lenne 2010-re úgy helyreállítani, hogy bejussanak a parlamentbe. Az MSZP kisebbségben kormányozna, az SZDSZ pedig alkalmanként támogathatná a kormányt.

2. Tényleg spontán eseménysorról van szó, amit a miniszterelnök túl éles és a szabad demokraták többségének váratlan támadása indított el, és amit a belső válságoktól gyötört SZDSZ érzelmileg túlreagált. Ez vezethet a koalíciós szakításhoz és a szocialisták kisebbségi kormányzásához.

3. Az MSZP meg tud venni legalább hat MDF-es vagy SZDSZ-es képviselőt, és Gyurcsány szűk, de biztos parlamenti többséggel tovább kormányozhat.

4. Gyurcsány jelentősen meggyengül a következő hetekben (április 30-ig) az MSZP-ben, így a szocialisták hajlandóak lesznek egy olyan új miniszterelnököt keresni, akit az SZDSZ is elfogadna. Ezt nehezíti, hogy szavakban az MSZP-nek nincs reformpártibb embere Gyurcsánynál, akit ugye az SZDSZ nem tart már elég reformernek, így nehezen hihető, hogy a reformokat épp lassítani próbáló szocialisták találnak valakit, aki az reformokat gyorsítani akaró SZDSZ támogatna.

5. Gyurcsány lemondhat, végülis ezt már felajánlotta az elnökségnek, de nem valószínű, hogy megteszi. Jobban akarja ő annál a hatalmat, és az MSZP vezetése is támogatja. És joggal gondolhatja, hogy az MSZP a lemondása után sem tudna megállapodni az SZDSZ-szel, úgyhogy minek.

6. Mindkét párt eljátssza, hogy szakítanak, és a szakítás határidejéül szabott április 30-ig mindenki bocsánatot kér mindenkitől, és megegyeznek egy teljesen új alapokra helyezett, retorikájában az eddiginél is reformerebb kormány létrehozásában, akár a tárcák és a miniszterek teljes újragondolásával.