Stagnáló Fidesz-előny

2005.02.22. 11:00
Az emberek 32 százaléka a Fideszre, 24 százaléka az MSZP-re szavazna, ha most lennének választások, derült ki a Gallup reprezentatív mintán készített felméréséből. Fokozódik a magyarok politikai aktivitása, de nő a népi pesszimizmus is.

A kormányváltás óta eltelt mozgalmas időszakot meghatározta az ország gazdasági helyzetének egyre romló megítélése és az optimizmus hanyatlása, derült ki a Gallup legfrissebb felméréséből. A magyar választók nagyobbik része nem elégedett a kormány gazdasági tevékenységével, és ez tükröződik a pártpreferencia adatain is.

Egyre több politikailag aktív személy

Akárcsak januárban, a Fidesz 8 százalékponttal vezet az MSZP előtt a teljes népesség körében. Fontos változás, hogy egyre többen kialakítják politikai preferenciájukat: februárra újra 36 százalékra csökkent a választani nem tudók aránya, ez a mutató tavaly augusztus óta nem volt ilyen alacsony. A két nagy párt szavazótáborai hasonló arányban, 4-4 százalékponttal bővültek a közelmúlt politikailag igen aktív időszakában.

A megkérdezettek 32 százaléka a Fideszt, 24 százaléka az MSZP-t támogatja, 3 százalék adná szavazatát az SZDSZ-re, 2 az MDF-re. A felmérésben részt vevők 21 százaléka nem tudja, kire szavazna, 15 százalék pedig egyáltalán nem szavazna, ha most vasárnap lennének a választások. A Centrum Párt, a MIÉP és a Munkáspárt stabil 1-1 százalékot tudhat magáénak.

A biztos pártválasztók fele fideszes

Másképp vizsgálva ez azt jelenti, hogy a Fideszt a pártot választók 50 százaléka támogatja, míg az MSZP-t a dönteni tudók 37 százaléka. Ilyen lebontásban az SZDSZ már a parlamenti küszöb közelében jár, a MIÉP és a Munkáspárt népszerűsége pedig némileg nőtt, mivel a pártválasztók körében az eddigi 1 százalék helyett most 2 százalék szavazna rájuk.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének első néhány hónapja után valamivel többen elégedetlenek a tevékenységével (44 százalék), mint ahányan elégedettek (37 százalék). Januárban ez a két arány 41, illetve 33 százalék volt.

Hungaricum

A választókorúak több mint háromnegyede vélte úgy, hogy az ország gazdasági helyzete meglehetősen vagy nagyon rossz. A kormányválság kirobbanása előtt ez az arány jelentősen alacsonyabb volt (63 százalék). Eközben az ország gazdasági helyzetét jónak ítélők aránya 28 százalékról 18 százalékra csökkent.

A személyes kilátások is egyre kevésbé biztatóak az emberek megítélése szerint: korábban az emberek negyede volt pesszimista, most már minden harmadik válaszadó borúlátó. A középtávú tendenciákat nézve hasonló: a júniusi 42 százalék helyett ma 35 százalék derülátó.

Módszertan

A Gallup felmérése a két országértékelés előtt készült, 2005 februárjában 1018 felnőtt magyar állampolgár megkérdezésével.