Ombudsman: Grespik nem kérdezhet rá a zsidóságra

Grespik László egy, a Viking Klubban 1999-ben lezajlott skinhead-koncert nyomán közösség elleni izgatással vádolt fiatalember ügyvédjeként a büntetőper első, keddi tárgyalásán azzal fordult a bírónőhöz: zsidó vallású-e, zsidó származású-e.

Önmagában jogellenes felvetés

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos arra hívta fel a figyelmet: az ügyvéd különleges adatot kívánt megtudni. A kérdés feltevése pedig önmagában is jogellenes, mert a származással kapcsolatos adatra vonatkozott. Az adatvédelmi törvény alapján különleges adatot akkor lehet kezelni, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárul, vagy a törvény lehetővé teszi - mutatott rá az ombudsman. "Az ilyen jellegű adatok kezelését egyébként törvény is csak nagyon szigorú feltételek esetén rendelheti el." A törvény kimondja, hogy személyes adatot kezelni meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet - hangsúlyozta Péterfalvi Attila.

Nem kívánnak prejudikálni

Bánáti János ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke azt hangsúlyozta, hogy miután egy fővárosi ügyvédről van szó, aki felett fegyelmi jogkört gyakorol, a konkrét esetről nem nyilatkozhat. Általánosságban az elnök az ügyvédi törvény legelső mondatát idézte, mely szerint "Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését." A kamarai eljárás megindulásához kósza sajtóhírek nem elegendőek, pontos információkra, bírósági tárgyaláson történtek esetében például jegyzőkönyvre van szükség ahhoz, hogy megalapozott döntés szülessen a fegyelmi eljárás megindításáról - hangsúlyozta az elnök. Bánáti János hangoztatta, hogy a konkrét ügyben semmiképpen nem kíván prejudikálni, de ha igazak a sajtóhírek, akkor a személyes adatok védelméről szóló törvény körültekintő vizsgálatára, adatvédelmi szakemberek véleményére lehet szükség. A bírósági gyakorlatban nem ismerek olyan ügyet, ahol az eljáró bírót származása miatt zárták volna ki az ügy elintézéséből. Egy ilyen döntés alkotmánysértő diszkrimináció lenne - tette hozzá Bánáti János.

Védői tisztéből fakadt

Grespik László, a másodrendű vádlott védője az MTI kérdésére elmondta, hogy "a büntetőeljárási törvény szerint hivatalból mindig vizsgálni kell, hogy az eljáró bíró elfogult-e". Hozzátette, azért lényeges kérdés, hogy zsidó származású-e a bíró, mert a vádirat olyan dalszövegeket tartalmaz, amelyek zsidó származásúakra mondanak ki "bizonyos negatív értékítéletet". "Védői tisztemből fakadóan, már az eljárás elején kötelességem volt tisztázni a bíró elfogultságát" - mondta Grespik László. Megjegyezte, hogy kérdésére a bírónő "nagyon korrekt" választ adott. "Azt mondta, hogy erre a kérdésre nem lenne köteles válaszolni, de szívesen válaszol. Ő maga nem zsidó származású, nem zsidó vallású, és még a felmenői sem azok" - idézte fel az ügyvéd.

Eszmeköröktől vezérelten zenéltek

Az ügyvéd elmondta: a vád alapját képező kijelentéseket hat videokazetta és két magnószalag rögzíti, azonban ezeket idáig csak az ügyész ismerhette meg. Sajtóinformációk szólnak arról, hogy a Viking Klubban történteket figyelemmel kísérte és titkosszolgálati eszközökkel rögzítette a Nemzetbiztonsági Hivatal, majd feljelentést tett a nyomozóhatóságnál. Az ügyészség szerint a per hét vádlottja 1999-ben, illetve az azt megelőző hosszabb-rövidebb időszakban, az általa vallott neonáci, nyilaskeresztes ideológiától és elsősorban ezen eszmekörök meghatározó elemét képező fajelméleti nézetektől vezérelten, úgynevezett skinhead zenekarokat hozott létre. A koncerten fellépett három zenekar, melynek tagjai voltak a vádlottak.

A koncerten a dalszövegekben, egyértelműen a magyarországi zsidóságra utalva, elhangzott többek között: "Szemét dögök, országunkon élősködő rohadék zsivány horda! Megkapta részét amire vágyott, kezében tartja Magyarországot!_ Ők azok, akiknek mindent szabad, _ küzdj ellenük, védd meg magad!" A rendezvénynek rendőri intézkedés vetett véget.