Milyen lehet a második Gyurcsány-kormány?

2006.04.27. 11:20
Tíz vagy tizenkét minisztériumban főleg "továbbszolgáló", de egy visszatérő és egy-két új miniszter is tagja lehet Gyurcsány Ferenc második kabinetének. Egyelőre még a kormányzati struktúráról sincs döntés, de az már látszik, hogy az adórendszer és az egészségügyi reform jelentheti a legtöbb gondot a koalíciós együttműködésben.

Mivel egyelőre még arról sem született döntés, hogy 10 vagy 12 minisztériummal működjön az új kormány, nehéz pontos képet adni a várható kormányzati szerkezetről és minisztériumokról (csak annyi látszik bizonyosnak, hogy az új kormányzati szerkezet kialakítása nagyjából megfelel majd az Index által már januárban megjósolt forgatókönyvnek).

A tíztárcás változat esetén pénzügy, külügy, honvédelmi, oktatási és kulturális, egészségügyi és szociális, önkormányzati, igazságügyi és rendészeti, agrár, környezetvédelmi és vízügyi, valamint egy gazdasági csúcsminisztérium és egy, a maihoz képest "lebutított" kancelláriaminisztérium lesz. A kevésbé radikális szcenárió szerint külön maradna az egészségügyi és a szociális tárca, valamint két gazdasági minisztérium lenne, egy fejlesztési és egy infrastrukturális.

Egészségügyi Minisztérium

Jó esélye van annak, hogy többek között ezzel a tárcával kárpótolják az SZDSZ-t az oktatási és az informatikai minisztérium esetleges elvesztéséért. A liberálisok már a kampányban hangoztatták, hogy ezúttal kulcskérdésnek tekintik a tárca megszerzését, ami az elmaradt ágazati reformok miatti kritikaként is felfogható. Bár nyártól jönnek az egyéni járulékszámlák, a valódi finanszírozási reform elmaradt - és, ha a két pártnak nem sikerül összecsiszolnia egészségpolitikáját, el is maradhat.

#alt#
Mentőautóból a világ (Fotó: index.hu)

Az adórendszer mellett ugyanis itt a legnagyobb a szembenállás a két párt között. Az SZDSZ alapvetően versenyelvű egészségügyet képzel el, ahol az állami társadalombiztosítás mellett magánbiztosítók is működnek, amelyek a betegek bizalmáért, míg az egészségügyi szolgáltatók a biztosítók pénzéért versenyeznek. Ezzel szemben az MSZP koncepciójának középpontjában alapvetően megmaradna az állami társadalombiztosítás, lennének alanyi jogon járó egészségügyi ellátások (közegészségügyi-járványügyi, sürgősségi és vérellátás, gyermek-, csecsemő- és anyavédelem), míg a többi a kötelező társadalombiztosítás keretében nyújtott szolgáltatás lenne (a biztosítottság ellenőrzését szolgálná az egyéni járulékszámla, amiből kiderülne: ki után fizet járulékot a munkaadója vagy az állam). A szocialisták programjában csak az önkéntes egyéni kiegészítő biztosítás lehetősége szerepel.

Noha Kuncze Gábor liberális pártelnök kedden azt mondta, nem látja összeegyeztethetetlennek pártja és az MSZP egészségügyi reformelképzeléseit, a szocialisták több biztosítós modellel szembeni ellenállása miatt a megegyezés várhatóan nem lesz egyszerű. Hiába adhatja ugyanis az egészségügyi minisztert a kisebbik koalíciós párt, az ágazati kormányprogramban aligha szerepelhet majd a szocialisták által el nem fogadható elem.

#alt#
Kóka nem hajt az egészségügyi miniszterségre

Magának a miniszternek a személye is kérdéses még. Felmerült ugyan az orvosi végzettségű Kóka János neve is - ha túl súlytalannak találna egy kiüresedett gazdasági minisztériumot vagy a tíztárcás modellben az SZDSZ nem tudná megszerezni a gazdasági miniszteri posztot -, ám kétséges, hogy az eddig elsősorban gazdaságélénkítési terveket megfogalmazó Kóka vállalná-e egy ilyen, kisebb jelentőség minisztérium vezetését. Ha nem, akkor Molnár Lajos, az SZDSZ egészségügyi programjának egyik készítője, a MÁV Kórház főigazgatója ülhet a bársonyszékbe, bár személye információink szerint a párton belül is többek ellenérzést kiváltotta.

Érdemi változásokkal nem jár, csak szervezetiekkel, ha az egészségügyibe integrálják a hosszúnevű szociális tárcát, az ICSSZEM-et. Várhatóan az egységes minisztérium is liberális irányítású lesz, a két párt szociálpolitikai törekvései között nincsenek jelentős különbségek, legfeljebb annyi, hogy az SZDSZ a méltányossági alapú ellátásoknak, míg az MSZP az esélyegyenlőségi feladatoknak szentel nagyobb hangsúlyt. Akár lesz integráció, akár nem, feltehetően a tárcához kerül az ifjúsági és a sportügyek felügyelete is.

Földművelési és Élelmezésügyi Minisztérium

Bár a kormánypártok programjában még együtt szerepel az agrárpolitika és a vidékfejlesztés, a kormányzati struktúra átalakítása jelentős átszervezéseket - és karcsúsításokat - eredményezhet a várhatóan névváltozás előtt álló tárcánál és háttérintézményeinél. Ha a minisztérium neve változik is, a miniszteré aligha: már a választások éjszakáján lehetett sejteni, hogy Gráf József marad a posztján, hiszen őt már a kampány során bizalmáról biztosította Gyurcsány Ferenc. Igaz, Gráf egy rádióműsorban attól tette függővé maradását, hogy milyen költségvetési helyzetet tudnának a minisztériumnak biztosítani. Nem lenne meglepő, ha a politikai államtitkár személye viszont változna, miután Pásztohy András az egyéni körzetben vereséget szenvedett, és listáról sem jutott a parlamentbe.

#alt#
Gráf József újra esküt tehet

A programok között nincsenek lényegi eltérések, mindkét párt erősítené a piaci logikát a mezőgazdaságban, a szocialisták a versenyképes, a liberálisok a hatékonyabb agrárgazdálkodás megteremtését vállalták. Mindkét párt támogatja a termelési és értékesítési szövetkezetek létrehozását, a "megfelelő méretű" földbirtokok kialakítását, a liberálisok átszerveznék a nemzeti földalapot is. Az élelmiszerbiztonságnak a szocialisták egy mondatot ("csak egészséges és biztonságos élelmiszer kerüljön_ a magyar fogyasztók asztalára") és egy fél minisztériumot szentelnek, az SZDSZ egységes állat- és növényegészségügyi intézményrendszert tervez.

Az agrárágazat alultőkésítettségét és technológiai fejletlenségét mindkét párt elsősorban uniós forrásokból oldaná meg, a szocialisták az ipari (energetikai) célú növénytermesztés szerepét is visszatérően emlegetik. A liberálisok fellépnének a nagyon nagy birtokok ellen is. Programjukban az szerepel, hogy egy földtulajdonos egy település külterületének maximum húsz százalékát szerezhesse meg. Ez azonban elég magas limitnek tűnik, ebből még Veres János pénzügyminiszter sem lógna ki, akinek összesen 15 ingatlanban van teljes vagy résztulajdona, köztük Piricsén 97 ezer négyzetméternyi erdeje, Nyírbátoron 62 ezer négyzetméternyi erdeje, 27 ezer négyzetméternyi szántója és 21 ezer négyzetméternyi gyümölcsöse.

Gazdaság(fejlesztés)i Minisztérium

Jönnek az uniós pénzek, oszt jónapot - nagyjából így lehetne összefoglalni az MSZP gazdaságfejlesztésről szóló elképzeléseit (hozzátéve még talán az adócsökkentést). Erre utal legalábbis az, hogy a párt programja szerint "az új [uniós] források felhasználásával soha nem látott ütemben növeljük a beruházásokat"; közút- és vasútfejlesztésről, az egészséges, élhető környezet kialakításáról, a piacképes tudásról és ehhez kapcsolódva az innovatív gazdasági fejlesztésekről szólnak a szocialista víziók. A liberálisok szintén ösztönöznék a kutatás-fejlesztést és az innovációt, az uniós forrásokon túl hitel- és tőkeprogramokkal (de inkább utóbbiakkal) segítenék a hazai kis- és középvállalkozásokat, a szocialistáknál nagyobb hangsúlyt fektetnénk az informatikai fejlesztésekre, és ugyancsak előszeretettel emlegetik a több ezermilliárd forintos uniós forrást.

Kérdés, ki vezeti majd az ezek befogadását is végző, eddig is minden parlamenti ciklus elején, és néha közben is, átalakuló gazdasági minisztériumot - vagy minisztériumokat. Ha egy minisztérium lesz, akkor információink szerint kemény harc várható az MSZP és az SZDSZ között annak vezetéséért. A liberálisok pozícióit erősítheti - de egy más logika szerint akár gyengítheti is -, hogy a szocialista pártból a Gyurcsány ellenlábasának számító Kiss Péter szeretné ezt a posztot, amire az SZDSZ-ből természetesen Kóka János pályázik.

Ha két gazdasági minisztérium lesz, akkor a gazdaságfejlesztési tárca akár a fejlesztéspolitika központjává váló, gazdaságpolitikai csúcsminisztérium is lehet. Ebben az esetben ide tartozhatnak majd a k+f célú előirányzatok, a közlekedésfejlesztési keretek, esetleg a turizmusfejlesztési pénzek, továbbá az MFB átalakulásával létrejövő, a hazai forrásból megvalósuló vállalkozásfejlesztési programokat koordináló és finanszírozó Magyar Vállalkozások Bankja is. Ezzel a változattal megítélésünk szerint megteremthetnék a szabad demokraták programjába szereplő fejlesztéspolitikai intézményrendszer alapját, és a minisztérium élén Kóka maradhat.

#alt#
Baráth követheti Kókát

Ha azonban az MSZP által elképzelt módon csökkentik a tárca hatáskörét - a forrásokat megosztva a két gazdasági minisztérium között -, akkor lehet, hogy a liberálisok nem ragaszkodnak majd a bársonyszékhez, ami a hasonló profilú feladatért, az uniós pénzek elosztásáért most tárca nélküli miniszterként felelős Baráth Eteléé is lehet. Valószínűbb azonban az előző forgatókönyv megvalósulása, mert aligha számíthatunk arra, hogy az SZDSZ egyik gazdasági minisztériumra sem tartanak igényt. Mivel az infrastrukturális és a pénzügyminisztérium az MSZP-é lesz, lehet, hogy Kóka a "fejlesztés light" minisztériumnak is az élén maradna, és ebben az esetben elképzelhető, hogy ő lenne a koalíciós miniszterelnök-helyettes (ebben az esetben megszűnhet Horn Gábor koordinációs államtitkári tisztsége).

Gazdasági és Infrastrukturális Minisztérium

A mostani GKM egyik utódjaként létrejövő infrastrukturális - mondhatni, üzemeltetési - minisztériumba beolvasztanák az informatikai és munkaügyi tárcát, továbbá ide sorolnák a most tárca nélküli fejlesztési miniszter feladatköreinek egy részét (turizmus és lakáspolitika), az ICSSZEM fogyasztóvédelmi tevékenységeit. Feltehetően itt landolna a Miniszterelnöki Hivatalból kikerülő e-kormányzati központ, valamint az oktatási és a kulturális tárca összeolvadása esetén akár a felnőttképzés is.

#alt#
Kolber hivatalt cserélhet

A minisztert várhatóan a szocialisták adják majd, a poszt egyik várományosa Kiss Péter lehet. Egyrészt ő már volt korábban munkaügyi miniszter - így az új tárca egyik tevékenységi köre legalább nem lenne ismeretlen számára -, másrészt jelenlegi kancelláriaminiszteri posztja is megszűnhet (tudomásunk szerint van olyan forgatókönyv, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt egy politikai államtitkár vezesse, aki feltehetően Szilvásy György lesz). Kiss mellett Simon Gábor (a munkaügyi és az informatikai bizottságnak is tagja volt a leköszönő ciklusban, és az országos listán 8. volt, erősek a párton belüli pozíciói) vagy a most tárca nélküli fejlesztési miniszter, Kolber István lehet még a befutó jelölt.

A programok közötti komoly eltérés van a foglalkoztatáspolitikában is. A szocialisták évi 40-50 ezer fővel növekvő foglalkoztatást ígérnek (vállalásukból a kedvenc mondatunk: "programunk lényege, hogy minél több nőnek és férfinak legyen munkája"). Az SZDSZ a 191 oldalas programból egyet szentel a foglalkoztatáspolitikának, de megmaradnak a "munkát ne az állam adja, hanem az egyén" és az "azt kell segíteni, aki munkát keres" szlogenek szintjén. A turizmusfejlesztésben és a lakáspolitikában viszont aligha lesz vita a koalíciós pártok között: az SZDSZ utóbbiról egyáltalán nem ír, előbbit egyetlen - az önkormányzati feladatok változásáról szóló - mondatban elintézi.

Honvédelmi Minisztérium

A szocialisták programja nagy általánosságokban tesz csak említést a honvédelem kérdéseiről, míg a szabad demokraták kifogásolják (amúgy a NATO-val együtt) a védelmi kiadások lemaradását az észak-atlanti szövetség átlagától, a torz állománystruktúrát, a főbb harci technika hadrafoghatóságának alacsony szintjét.

#alt#
Toborzás a Bakonyban

A szabad demokraták bátran kritizálhatják a szocialista Juhász Ferenc tárcáját, nincs a terveik között a miniszteri poszt megszerzése. Gyurcsány Ferenc ugyan Gráf Józsefen kívül egyik jelenlegi kormánytagot sem nevezett meg új kabinetjének tagjaként, Juhász minisztersége nagyon valószínű, kivéve, ha az MSZP-ben az alelnökségnél is nagyobb pozíciót kap.

A miniszterelnök bizalmi embere, Gyurcsánynak nem kell attól félnie, hogy ráborítja a terepasztalt a honvédelmi tárcát aránytalanul érintő költségvetési lefaragások bejelentésekor. Sőt, már Medgyessy Péter kormányában arra szerződött, hogy beindítsa a drasztikus leépítéseket. A rendszerváltáskor még 150 ezres hadsereget 2013-ra kellene egyrészt harmincezresre karcsúsítani, másrészt gyors reagálásúvá, hatékonnyá és szakfeladatok ellátására alkalmassá tenni.