Medgyessyt ennél kevesebbért már elkergették

„Olyan, mintha nem azokkal beszélnénk a parlamenti folyosókon, mint akik részt vennének a frakcióüléseken” – érzékeltette egy szocialista politikus a képviselők hangulatát. Nem hivatalosan ugyanis elég sokan mormogják, hogy Medgyessynek ennél kevesebbért már mennie kellett, ez így nem mehet tovább, de ezt a véleményüket nyilvánosan, például a frakcióülésen nem merik vállalni, ott mindig egységet mutatnak.

Egyelőre nincs más

Gyurcsánynak egy előnye van: pártja megosztott, és nem tudnak új kormányfőjelöltet találni. Ha kérdezgetjük a képviselőket, akkor elhangzik az örökké kavaró Szekeres Imre és Veres János neve is, de egyiküknek sincs kellő támogatottsága, Veres ráadásul lehet, hogy nem is lenne benne Gyurcsány megfúrásában. Bár a miniszterelnök rendre előjön a „ha van jobb, akkor tessék” – felszólítással, pontosan tudja, hogy nincs most ilyen ember. Megnevezett ugyan többeket is, de Kiss Péter egyszer már elvérzett, Lendvai Ildikó nem ambicionálja a miniszterelnökséget, Szili Katalin pedig erőtlen egy ilyen akcióhoz, és ő is eléggé megosztja a tagságot.

Gyurcsány pozíciója tehát egyelőre biztos, de akinek a szocialistákkal van dolga, az sosem lehet elég nyugodt. (Jellemző történet: Medgyessy megbuktatása előtt az SZDSZ-esek egyeztetésre hívták a szocialistákat. A tanácskozásra beült Medgyessy is, mire Kunczéék mondták, a párttal, nem a miniszterelnökkel akarnak tárgyalni. A szocialista vezetők erősködtek, hogy „a Péternek is itt kell lennie, mi őt támogatjuk”, de az SZDSZ-vezetés jelezte, akkor nincs miről beszélni. Medgyessy végül kiment a szobából, a kilincs még mozgott, amikor az MSZP-sek már elő is álltak az előtte még elképzelhetetlen napirenddel: „Beszéljünk az új miniszterelnökről!”) Folyosói pletykák szerint megvárják a nyári szünet előtti utolsó közvélemény-kutatásokat, és ha tovább esik az MSZP-támogatottsága, akkor lépni fognak.

Ennek akadálya lehet a már említett utódkeresési deficit, illetve, hogy Gyurcsány és stábja egy nagy őszi kommunikációs kampányra készül, és ez utóbbi, reményeik szerint dobhat valamennyit a kormány népszerűségén.

Egy év

Egy éve (június 2.) alakult meg a Gyurcsány-kormány. A szocialisták szerint is meglepetésszerű győzelmük után (és előtt is) attól volt hangos a politikai közélet, hogy készültek a győzelemre, pontosan tudják, mit akarnak, mit kell tenniük. Reformlázban égtek. Közben persze kiderült, hogy a tavaly januárban elkezdett tervezgetés nem történt meg, senki nem látott semmilyen előterjesztést, a győzelem után kezdődött a kapkodás, hogy akkor mi is legyen. Hetekig szorgosan, a nyilvánosság elől elbújva dolgoztak, egyeztettek, és folyamatosan az új reformkor eljövetelét ígérték.

Másra számítottak

Aztán Őszödön saját vezetőjüktől kapták meg az első pofont. Lefagyott az arcukról a mosoly, amikor kiderült, hogy hiába a reformhangulat, a reformok fájdalmas lépésekkel járnak, ezeket pedig senki nem szereti. Gyurcsányak az elhíresült beszéddel kellett lehűtenie az osztozkodás folytatására készülő szocialistákat.

Gyurcsány Ferenc végül reformokat hirdetett, és megmondta előre, hogy ez a pártnak sokba fog kerülni. Őszödön az MSZP 20 százalékos támogatottságát jósolta, pár nappal később pedig azt mondta, a kormány népszerűsége "nem fogja az egeket ostromolni", de mindennek nagy részén 2007 közepére túl lesz az ország. Az előbbi már bejött. Az MSZP támogatottsága mélyponton van, amire az azóta pártelnökké is megválasztott kormányfőnek az a válasza, hogy a 2006-os választások előtt egy évvel is 18 százalékos hátrányban voltak a Fidesszel szemben.

A miniszterelnök egészen őszig nagyon a nyeregben érezhette magát, de azóta kétszer is (egyszer a parlamentben, egyszer pedig a tisztújító kongresszuson) meg kellett erősíteni a posztján, és lehet, hogy egy újabb bizalmi szavazást már nem élne túl.

Megválasztása óta folyamatosan azért kritizálják belülről, mert titkolózik, csak az utolsó pillanatban, és csak bizonyos embereket avat be döntéseibe. A frakció folyamatosan morgolódik, legutóbb a rendőri vezetés lefejezésének módja, rá egy héttel pedig az Élet és Irodalomban megjelent összeesküvés-elméletek miatt háborogtak.

Oda a lendület

A reformok hetek óta állnak, egy csomó ígéret – különböző okok miatt – meg sem valósult, és a tényleges reformokat sem tudták megmagyarázni az embereknek.

Csupán az egészségügyről, az egy- vagy több-biztosítós modellen, illetve nagyon a háttérben az adókon civakodnak a koalíciós pártok, más kormányzati reformlépésről hetek óta nem is hallani. A szabad demokraták is azt mondják, Gyurcsány veszített az erejéből, sokkal lassabban, sokkal bizonytalanabbul nyúl az ügyekhez, és a koalíciós partner sem igazán érti, miért lett tökölés a reformlendületből. Többen a kormány körül feltűnt lobbistáknak tudják be, hogy állnak az ügyek.

Márpedig – bármilyen fura is – a reformokra nincs sok idő. Azt Gyurcsányék is hangoztatták, hogy amit nem tudnak megcsinálni az első évben, arra később már egyre kevesebb esély lesz. A pártoknak már készülniük kell a 2009-es európai parlamenti választásokra, szóval nem sokkal előtte népszerűtlen döntésekre már nem lehet számítani. A készülődés egyértelmű jele, hogy Gyurcsány visszacsábította maga mellé a tavalyi kampány sikeremberét, az akkori kampányfőnököt, Szigetvári Viktort.

Az EP-választás Gyurcsány számára – ha addig a helyén marad – döntő fontosságú lehet. A tavaly októberi bizalmi szavazás előtt ugyanis azt mondta a képviselőknek: "Ha az európai parlamenti választáson nem voltunk sikeresek, akkor elküldhettek". Lehet, nem várnak addig.

De nézzük, mi történt a reformokkal, és mi várható még.