Gyurcsány üvöltött, Zuschlag folytatta, Ujhelyi beszorult

Súlyos tanulságokat érlelhet ki az MSZP-ben a hetek óta burjánzó Zuschlag-ügy. Az ifjúsági támogatások lenyúlása kapcsán a szocialisták kénytelenek szembesülniegy egy ellentmondásos helyzettel, nevezetesen azzal, hogy a párt legnagyobb erényének tartott területi demokrácia egyben a párt legnagyobb rákfenéje is lehet. A rendszerváltás után platformok és tagozatok tucatjaiból összekovácsolt MSZP-t a máig nem sikerült hierarchikus struktúrába szuszakolni.

Persze ahogy a többi politikai formációt, a baloldal vezető erejét is egy pártelnök és az országos elnökség kommandírozza, és itt is megvan a megyei elnököket tömörítő középmezőny. Ám a magas és kisebb rangú vezetők inkább csak kérhetnek, mint utasíthatnak. Nyilván az igényeknek illik megfelelni, de korántsem kötelező.

Gúzsba kötött elnökség

Emlékeztetőül: az országos központ még a választási kampány összezárásában sem tudta rákényszeríteni listaállítási elképzeléseit Békésre, a megyei elnököt, Veress Józsefet pusztán államtitkári pozíciójából lökhette ki Guyrcsány Ferenc, párttisztségében rendületlen tartották a helyi erők. Egy évig tehetetlenül nézte az országos elnökség a Vas megyei erőviszonyok megváltoztatásáért zajló fiktív szervezetek alapításával fűszerezett fibiszes (Fiatal Baloldal és az Ifjú Szocialisták Mozgalom egyesült szervezete) küzdelmet is, amiben egyébként Zuschlag János szintén hunyó volt. És hát a területi elv miatt kerekedhetett ilyen szaftossá a Zuschlag-ügy.

Hiába beszéltek a Jánosról

Mert ha a Bács-Kiskun megyében és Kiskunhalason Zuschlag nem állítja maga mögé a szervezetekben szavazó borzalmas tagságot, az országos nagyok időben megfegyelmezhették volna. Ugyanis információink szerint a Fibiszes vezetők egy része többször figyelmeztette az MSZP vezérkarának tagjait, hogy "állítsák le a Jánost". Az indok: Zuschlag túlterjeszkedik az utóbbi 10 évben bevett ifjúsági politikai szervezetek támogatásszerzési gyakorlatán. (2005-ben például a Magyar Nemzetben megjelent levél tanúsága szerint Zuschlag Halas polgármesterénél csatornaépítő cégekért lobbizott, koordinálni akarta a kistérségi megbízott munkáját, irodát követelt, és városi tanácsnokok ellen ágált.

A feloszlatottak is újrázhatnak

Amennyiben végképp kezelhetetlenné válik egy ügy, az országos elnökség egy dolgot tehet. Etikai vizsgálatot rendel el, aminek eredményeképpen feloszlatja a problémás szervezetet. Ez történt a Zuschlag-ügyben is, a vezérkar kezdeményezte a kiskunhalasi szervezet feloszlatását. Ám ha a procedúra végén szét is zavarják a jelenlegi halasi tisztségviselőket, az sem garancia semmire. Ugyanis az MSZP alapszabályában semmi sem tiltja, hogy a "feloszlatott" személyek újra rajtvonalhoz álljanak, és ha a tagság ismét pozícióba emeli őket, legitimitásukat semmi sem kérdőjelezheti meg.

Ifi struktúrák

A párt hatalmi és posztstruktúrája természetesen a csatolt ifjúsági szervezetekben is visszaköszön, például a FIB-ben. Ahol Zuschlag nem véletlenül lett alelnök. Történt ugyanis, hogy a két mozgalom 2002-ben egyesült, és a fúzió egyik kritériuma az volt, hogy az összevont FIB-ISZ elnökét a Fiatal Baloldal, alelnökét az Ifjú szocialisták adják. A két posztra értelemszerűen a FIB-et vezető Ujhelyi, és az ISZM-et irányító Zuschlag került.

Zuschlag jobbról előzött

Viszonyuk egyébként már akkor sem volt rózsás, hiszen az ISZM gyakorlatilag ellenlábasa volt a FIB-nek az ifjúsági piacon, hiszen előbbi a főként jobboldali szervezeteket tömörítő, a fideszes Deutsch Tamás sportminisztersége alatt kaszáló Országos Gyermek és Ifjúsági Parlamentben lobbizott céljaiért és támogatásért. Nem véletlen, hogy a FIB-esek epés megjegyzései szerint Zuschlag többet tárgyalt a Fidelitasszal és Sziijártó Péterrel, mint saját szervezetének vezérkarával. A FIB viszont a "baloldali többségű" Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács nevezetű ernyőszervezet tagja volt. Magyarán: ugyanazokat a pénzeket két oldalról próbálták becserkészni, pontosabban egymás elől elhalászni.

Ujhelyi, az epizodista

Mindenestre a két szervezet egyesülésekor két eltérő kultúrát kalapáltak össze. A felülről szervezett, kis létszámú, gyakorlatilag Zuschlagra kihegyezett ISZM erejét mutatja, hogy az egybeolvadáskor a kiterjedt vidéki bázissal és nyolcezres tagsággal rendelkező FIB-bel szemben komoly pozíciókat tudott kiharcolni. Például az említett gazdasági alelnökséget, ahol Zuschlag meglehetősen önjáróan működött. Ezt jelzi, hogy a köréhez tartozó ifjúsági szervezetek Ujhelyi elnöksége előtt és után is működtek, a FIB elnöke egyfajta epizodista volt tevékenységük során, hisz a majd tucatnyi társaságot összefogó Zuschlag háló 2000-től szívta le a GYISM támogatásait.

A bukás árnyéka

Hogy mennyire mellékszereplő, arra valószínűleg maga Ujhelyi is csak akkor döbbent rá, amikor 2003-ban Gyurcsány bevonult a gyermek- és ifjúsági minisztériumba, s a tárcánál keringő pletykák szerint leüvöltötte a FIB-ISZ vezetőinek haját, hogy miért gyakorolnak nyomást köztisztviselőkre, s a minisztérium éves 180 millió forintos ifjúsági támogatási keretének kétharmadát miért akarják saját szervezetiknek juttatni. (Információink szerint Gyurcsány azon nyomban változtatott is a rendszeren, s például tizedére kurtította a vágyott támogatást, a különböző civil társaságok pedig óvatosabban nyomultak ezután.) Ujhelyi ekkor szembesült azzal, hogy az autonóm Zuschlag az ő nevében házal és fenyeget. Ezután persze a normális reakció, hogy az elnök lapátra teszi a beosztottját, Ujhelyi azonban mégsem tett így. Egy párt ifjúsági szervezetében ugyanis nem működnek a versenyszféra cégmechanizmusai.

Harcos béke

Igaz, a FIB háza táján azért kemény botrány tört ki a gyurcsányi rapport után, de végül elült a csatazaj. Tucatnyi FIB-es ezt azzal magyarázza, hogyha Ujhelyi megpróbálta volna kiszorítani Zuschlagot, az alelnök kivitte volna alóla FIB-ISZ-t. Ezt igazolja, hogy Zuschlag a FIB-ISZ-en belül is hozott létre fiktív szervezeteket, ha érdekei úgy kívánták (lásd az említett Vas megyei ügyet). Márpedig ha Ujhelyi elnökként bukik, a pártban is gyengült volna, és többek között például vélhetően nem emelkedik az MSZP alelnökévé és nem kap kormányzai posztot. (Ujhelyi egyszer próbálhatott sikerrel revansot venni, amikor is a holokauszton viccelődő Zuschlagot felszólította, hogy mondjon le alelnöki posztjáról.)

Tiszta politika

Miután 2004 novemberében leketyegett Ujhelyi elnöksége, a Zuschlag-biznisz tovább pörgött, hisz a rendszerváltás óta nem sikerült átvágni a pártok ifjúsági társaságainak gordiuszi csomóját, miszerint nem civil szervezetek, de nem is tiszta politikai formációk, így bújtatott utakon próbálnak pénzükhöz jutni. Gyurcsány jelenlegi kezdeményezése – ezt saját múltjukból tanulva erősen szorgalmazták az ifjú szocialista politikusok –, hogy az ifi pártszerveket az állam finanszírozza normatív alapon, véget vethet ennek a felemás helyzetnek.