2008-ra ígérték, de nem lett belőle semmi

Gyurcsány Ferenc őszödi beszédében a 2008-as évről azt mondta: „2008-ban, 2007 közepe után már nincsen brutális lépés egy sem. 2008-ban már reáljövedelem-növekedés van, 2009-ben először érzékelhető reáljövedelem-növekedés, meg tudja közelíteni a három százalékot.”

Nos, ez azon kevés politikusi ígéretek egyike, amelyik teljesült – ha csak félig-meddig is. 2008-ban ugyanis valóban félszázalékos lesz a reálbér-növekedés, a 2009-es prognózis viszont nem jött be, bár a három százalék stimmel, csak éppen mínuszban.

Bele kell húznia viszont a miniszterelnöknek, ha teljesíteni akarja a 2006-os kampányban tett ígéretét, a 2008-as népszavazást az euró bevezetéséről. Az MTI lapszemléje szerint Gyurcsány azt mondta: 2008 ebből a szempontból „gazdaságpolitikai mérföldkő”. 2008-ra alkalmassá tennék az országot az euró 2010-es bevezetésére, ugyanakkor ismerni kell az emberek véleményét is erről.

Ha az őszödi ígéret elmaradását lehet is a válsággal magyarázni, a ferihegyi zárt pályás gyorsvasút meg nem építését már nem. Kavalecz Imre MÁV-szóvivő 2006 nyarán Kóka János SZDSZ-elnök útmutatása alapján a következő felelőtlen kijelentést tette: „A döntéselőkészítéssel már megvannak, és ha sikerül még ebben az évben döntést is hozni, akkor a tervek szerint onnantól számítva két éven belül – azaz 2008-ra – megvalósulhat a Keletiből Ferihegyig suhanó járat.”

Nos, mint tudjuk, nem suhan a zárt pályás vasút, de ha suhanna is, decemberben nem mentünk volna vele sokra: a sztrájk miatt álló vonattal nem juthattunk volna ki Ferihegyre, ahol a sztrájk miatt úgysem indulhatott volna el a repülőnk.

És mi a helyzet az SZDSZ régi követelésével, az egykulcsos adóval? „Az adócsökkentésről is azt kell mondani az embereknek, hogy idén és jövőre szükség lesz az egyensúlyt segítő lépésekre, de a 2008-as költségvetési vitában már dönteni kellene az egykulcsos adó bevezetéséről” – ígérte 2006 nyarán Fodor Gábor, akit aztán hiába választottak meg pártelnöknek, nem tudta ezt keresztülverni, és a koalíciós szakítás után a maradék esély is elszállt.

Az oktatási tárca tervei szerint 2008-ra megszűntek volna a szegregált iskolák Magyarországon, legalábbis ezt ígérte Daróczi Gábor, a minisztérium romaügyi biztosa 2006 májusában. Mára azonban kiderült, hogy a szegregáció felszámolása korántsem gyors folyamat, sőt az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól kapott válasz szerint pontosan nem lehet megmondani, hogy jelen pillanatban hány szegregált intézmény van.

A szegregáció létezésének bizonyítéka a deszegregációs pályázat léte. Míg 2005-ben a deszegregációs pályázaton összesen öt fenntartó nyújtott be értékelhető pályázatot, és csak kettő nyert, addig 2008-ban már 107 fenntartó pályázott.

Magyar Bálint volt oktatási miniszter vesszőparipája volt a nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetése. Szerinte ez az iskolatípus rendkívül korai szelekcióhoz vezet, mivel a felvételin a legjobb diákokat válogatják ki. Minisztersége utolsó napjaiban tette magáévá javaslatát a koalíció, és vállalta, hogy két éven alatt megszünteti a nyolcosztályos gimnáziumokat.

A minisztérium tájékoztatása szerint: „Nem szűntek meg a nyolcosztályos gimnáziumok. Ilyen kormányzati intézkedés nem történt. A 2007/08-as tanévi statisztikában 102 intézmény szerepel.”

Nem lett semmi a kormányprogramban 2008-ra ígért EU-konform egészségbiztosítási kártyából (lényegében egy elektronikus kártya, ami tárolja a biztosított adatait, valamint az igénybe vett szolgáltatásokat), és áll még a megyerendszer, a szintén beígért 2008-as regionális közgyűlési választásokat nem igazán tartották meg.

Az ígérgetés a helyi politikusokat is megszédíti. A főpolgármesteri kabinet 2007 áprilisában büszkén jelentette, hogy megoldódik az évtizedek óta üresen, funkció nélkül álló közraktárak sorsa a fővárosi Duna-parton. „Várhatóan három épület rekonstrukciója zajlik majd jövőre, amikor 2008 őszén megkezdődik a tényleges építkezés” – mondta Nyáry Krisztián, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója.

Nos, ugye kitalálták, ebből sem lett az égvilágon semmi.

Az MSZP-s Horváth Csaba 2006 elején, még II. kerületi polgármester korában mondta azt, hogy a Moszkva tér átalakítása tizenhárommilliárd forintos világbanki hitelből a magunk mögött hagyott évben elkezdődik. Ha tényleg meg akarják kezdeni, akkor bizony bele kell húzniuk.

Nemcsak a budaiaknak, az agglomerációban és a külső kerületekben élőknek is kedves évük kellett volna, hogy legyen a 2008-as. 2005-ben még úgy volt, hogy idén indul a járműfejlesztés a ráckevei HÉV vonalán, jövőre pedig – a Csepelt Szentendrével összekötő 5-ös vonal részeként – metróval roboghatunk az Astoriától Csepelre. A beruházásnak – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester 2005. februári nagy csinnadrattával tett bejelentése szerint – 2007-2008-ban kellett volna megindulnia.

A 2006-os bolondok napján jelentette be a BKV, hogy 2008-ig negyvenöt szóló trolibuszt (Ganz-Solaris Trollino 12) vásárol járművenként 78,5 millió forintért. Nos, azóta csak tíz darab érkezett.

Nem csoda, hiszen a cég veszteséges, a működésre is alig van pénz. Tavaly májusban úgy kalkuláltak, hogy 2007-ben 14-15 milliárdos mínuszban lesz a cég, és 2008-ban a cég üzemi eredménye nullszaldós lesz, vagyis veszteséget a BKV önmagában való működtetése nem okoz.

Nos, a cég tartozása a konszolidáció december 17-i bejelentése előtt nyolcvanmilliárd forint volt.

Az eredeti szerződés szerint 2008-ra meg kellett volna érkezniük a kettes metró vonalára az új metrószerelvényeknek. Nem érkeztek meg, és nagy kérdés, hogy 2009 szeptemberében, amikor az összes Alstomnak futnia kellene, lesz-e egyáltalán mutatóba belőlük.

És a végére, lazításul, két kevésbé fajsúlyos téma, szintén a BKV-tól.

Láttak már BKV-ellenőröket ilyen egyenruhában?

Legfeljebb egy-két kiemelt Combino-vezető feszít az új ruhában, pedig egy 2007. májusi sajtótájékoztatón elhangzottak szerint az új ruhákat a BKV járművezetői és ellenőrei fogják viselni várhatóan 2007 végétől, 2008 elejétől.

A BKV-tól különben válaszokat vártunk a fenti kérdésekre, de eddig hiába vártunk rájuk. Egyre viszont jött válasz. Még 2005 októberében írtuk, hogy repülőgéphajtómű-méretű sugárventillátorokat szereltek be két metróállomás mozgólépcsője fölé. A nagy teljesítményű turbinák tűz esetén friss levegőt szívnak be a felszínről, és nagy nyomással befújják az alagútba. 2008-ra minden állomáson lesznek ilyen ventillátorok.

Nos, a válasz – a jó híreket sem akarjuk elhallgatni – így hangzik: „A 2-es metróvonal mélyállomásaira felszerelésre kerültek a hivatkozott jetventilátorok.”