Járai, Boros: titkos szolgálatok, titkos ügyletek

Járai Zsigmond, az MNB elnöke, az Orbán-kormány pénzügyminisztere az elmúlt napokban azzal keltett feltűnést, hogy kabinettársai többségével ellentétben nem adott felhatalmazást a Mécs-bizottságnak az esetleges titkosszolgálati múltjával kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalára.

Járai gazdasági útijelentéseket küldött a BM-nek

A volt miniszter - akinek érintettségével kapcsolatban már hosszabb ideje tartották magukat a parlamenti pletykák - a Magyar Nemzetben számolt be kapcsolatáról a Kádár-korszak titkosszolgálatával. Járai a lapnak azt mondta, hogy a 80-as években megpróbálták beszervezni, ám ezt elutasította. Csak többszöri nyomásra írt alá egy nyilatkozatot, amely szerint a külföldi útjairól készült, az ország gazdasági helyzetének külhoni megítélését tartalmazó útijelentéseket kellett megküldenie többek között a Belügyminisztériumnak is.

Az MNB vezetője szerint tevékenysége mai mércével is vállalható, hiszen az Orbán-kormányban és jelenlegi munkája során is tájékoztatnia kell a kabinetet a gazdaság helyzetéről. A Népszabadság informátora, megerősítve Járai beszámolóját elmondta: az aláírt nyilatkozat alapján érthető, hogy a III/II csoportfőnökség megfelelő osztálya hálózati személyként, illetve társadalmi kapcsolatként tartotta nyilván egészen a rendszerváltásig.

Dávid nem hisz a Nemzetben megjelent interjúnak Meglepőnek tartja Boros Imre Magyar Nemzetnek tett nyilatkozatát Dávid Ibolya. Boros az MDF parlamenti képviselőjeként korábban az MDF elnökségének írásban tanúsította, hogy soha nem működött együtt a III-as főcsoportfőnökség egyetlen osztályával és munkatársával sem. "Nem volt informátor, nem volt ügynök, szt tiszt és jelentést sem írt" - mondta Dávid Ibolya. Az MDF elnöke szerint az a nyilatkozat, amelyet Boros Imre saját kezűleg írt alá, "egyértelmű és világos", míg a napilapban megjelent interjú "valóságtartalma megkérdőjelezhető". "Én Boros Imre írásos nyilatkozatában bízom" - tette hozzá az MDF elnöke. forrás: MTI

A nagy pénzügyi manőver

Boros Imre, az MDF képviselője, az előző ciklus PHARE-ügyekért felelős tárca nélküli minisztere egy nappal később szintén a Magyar Nemzet hasábjain egy 1986 és 1992 között zajlott nemzetközi pénzügyi ügyletről számol be, amelyben a Magyar Nemzeti Banknak egy álüzletekkel operáló külföldi partnerrel kellett "megmérkőznie". Az országot súlyosan érintő határidős üzletekben az MNB vesztesége akár több százmillió dollárt is elérhette volna, ezért a tranzakciók vizsgálatába Boros szerint bekapcsolódtak a magyar és az érintett ország rendőrei, ügyészei, sőt - kezdetben fedett módon - titkosszolgálatai is.

A volt miniszter állítása szerint a bonyolult, pénzmosásgyanús ügyletekkel kapcsolatban a rendőrség kért tájékoztatását, a magyar titkosszolgálat pedig konspirációs kiképzésben való részvételre kérte őt. Boros elmondása szerint az MNB-ből való távozásakor együttműködési nyilatkozatot írattak vele alá, ami az MNB egyes vezetői előtt is ismert volt.

Ők is vállalhatónak tartják

Az Orbán-kormány mindkét minisztere egybehangzóan - Medgyessyhez hasonlóan - úgy vélekedik, hogy a titkosszolgálatokhoz fűződő kapcsolata ma is vállalható, és nyilvánosságra kerülése csak a Medgyessy-ügy miatt történt. "Nem mondok le, nem tettem semmi olyat, ami erre késztetne. Van dolgom és dolgozom" - nyilatkozta Járai Zsigmond, aki alkotmányellenesnek tartja, hogy a Mécs-bizottság adatokat gyűjt róla.

Boros szerint pedig a Mécs-bizottságnak van szüksége "rengeteg szappanra és habra ahhoz, hogy Medgyessyt tisztára mosdassák, és hogy a szappan, a hab mibe kerül, az nekik teljesen közömbös". Minkét volt miniszter arra hivatkozik, hogy korábban átesett már C típusú átvilágításon, sőt Járai arról is beszámol, hogy titkosszolgálati kapcsolatáról annak idején Orbán Viktor volt kormányfőt is tájékoztatta.