A Károli szerint a homoszexualitás nem 'lényegi vonás'

Csütörtökön megkezdődött a Fővárosi Bíróságon a Háttér Társaság a Melegekért és a Károli Gáspár Református Egyetem közötti polgári per. Az egyenlő bánásmód követelménye sérült akkor, amikor az egyetem honlapján "A homoszexualitásról" címmel máig olvasható állásfoglalást jelentetett meg a Hittudományi Kar Kari Tanácsa - állítják a civil jogvédő szervezet képviselői.

'Kirekesztő az egyetem'

A Háttér álláspontja szerint - amit az alperes vitatott - az idén életbe lépett esélyegyenlőségi törvény lehetőséget ad arra hogy a jogvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetek bírósághoz fordulhassanak, ha általános jellegű jogsértést tapasztalnak. A szervezet keresete szerint kirekeszti és sérti a homoszexuálisokat az államilag elismert oklevelet adó Károli év elején nyilvánosságra hozott állásfoglalása, ami szerint a homoszexualitásukat vállalók nem járhatnak az egyetemre.

A bíróságtól azt kéri a szervezet, hogy állapítsa meg a jogsértés tényét, és kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, és mindemellett egymillió forint nem vagyoni kártérítést is ítéljen meg a központi költségvetés javára.

Nem lényegi vonás

Az egyetem jogi képviselője szerint konkrét jogsértés nem történt, ráadásul a törvény szerint akkor indíthat érdekképviseleti szerv saját nevében pert, ha az emberek "lényegi vonására" nézve észlel jogsértést - márpedig a homoszexualitás nem ilyen vonás. Másfelől a támadott nyilatkozat nem magáról a homoszexualitásról szól, hanem a "homoszexuális hajlam alapján tanúsított magatartásról", ami óriási különbség.

A kérdés az alperes szerint az, hogy egy vallási alapítású intézmény valamely szerve jogosult-e a Biblia alapján szabadon állást foglalni egy adott témában. Az alkotmány garantálta vallás- és szólásszabadsági jog alapján egyházi intézmény saját nézeteit szabadon kinyilváníthatja, ebben nem korlátozható - érvelt a Károli ügyvédje.

Nem lényegi vonás

A felperes jogi képviselője úgy érvelt, hogy itt nem a szólásszabadságról van szó, hanem egy felsőoktatási intézmény kirekesztő nyilatkozatáról, ami - mint arra a kirúgott diák ügye is precedens - létező gyakorlatot takar.

A bíróság az első tárgyaláson nem hozott határozatot a perben, erre szeptember végén kerül sor, annyit azonban megjegyzésre érdemesnek tartott a bíró, hogy hasonló ügyekben kialakult bírói gyakorlatról nem lehet beszélni, ezért mindenképpen alaposan át kell gondolni az érvényben lévő jogi szabályozást.