Magyar katonák Afganisztánba?

Hivatalos helyen egyelőre cáfolják a Magyar Hírlapnak azt az értesülését, amely szerint Magyarország akár harcoló alakulatokkal is segítheti szövetségeseit. Az látszik bizonyosnak, hogy a katonai költségvetés az inflációt meghaladó mértékben nőhet, vagyis az idei 261 milliárd forint után 310 milliárdra nőhet. A 49 milliárdos többletből fejlesztésre csak kevés fordítható, mivel ebből a keretből kell előteremteni az 50-70 százalékos béremeléshez szükséges fedezetet.

A felszerelés teszi ki

A kabuli misszió - legfeljebb negyven katonát küldenénk rendészeti feladatokra - 500 millió és 1 milliárd forint közötti összegbe kerülhet - értesült a Magyar Hírlap. A legnagyobb tételt a felszerelés teszi ki, mivel a szolgálatot teljesítőknek rendkívül nehéz időjárási körülmények és természeti viszonyok között kell szolgálatot teljesíteniük.

Nehéz terepviszonyok

A Magyar Honvédség korábbi külföldi misszióitól eltérő körülményekre, más éghajlati és terepviszonyokra kellene felkészíteni azokat a magyar katonákat, akik Afganisztánba utaznának, amennyiben erről politikai döntés születik. Erről Fodor Lajos vezérezredes beszélt újságíróknak csütörtökön.

Átlagos magyar

A Honvéd Vezérkar főnöke elmondta: még nem tudják, milyen feladatokat kapna egy ilyen alakulat, és milyen eszközökkel kellene ellátni annak tagjait. Feltehetően olyan felszerelésekre volna szükségük, amilyenekkel az átlagos magyar katonák nem rendelkeznek. A tábornok példaként említette a különböző vegyvédelmi eszközöket.

Balkánra kellene

A vezérkari főnök megjegyezte, hogy egy ilyen misszió költségeit egyelőre csak becsülni tudják, illetve viszonyítani a honvédség többi külföldi szerepvállalásához, ezért ezzel kapcsolatban nem mondott részleteket. Közlése szerint már a katonák helyszínre szállítása is lényegesen drágább lenne annál, mintha csak a Balkánra kellene őket eljuttatni. A távolság ugyanígy megnövelné az ellátás költségeit is.

Ezer dollár havonta

Fodor kiemelte, hogy az esetleges afganisztáni feladat veszélyesebb lehet, mint például a balkáni szerepvállalás, ezért várhatóan a katonák illetménye is magasabb lenne. Ez az MTI információi szerint két és félszerese lenne a balkáni missziókban kapható illetménynek, amely beosztástól függően ezer dollár körüli összeget jelent havonta.

Nem közvetlen harci

Az MTI úgy tudja, hogy a számítások szerint meghaladná az egymilliárd forintot az alakulat létrehozása, felkészítése és egyéves működési költsége. Havril András altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese az MTI-nek szerdán nyilatkozva arról szólt, hogy akár egy-két hónap alatt felkészíthető lenne a magyar alakulat és kiemelte, hogy a Magyar Honvédség elsősorban olyan szerepet szeretne vállalni az esetleges misszióban, amely nem közvetlen harci tevékenységet jelentene, hanem inkább támogatási feladatokat.

Német támogatással

A Honvédelmi Minisztérium keddi tájékoztatása szerint a szaktárca elemzi, hogy a Magyar Honvédség milyen szerepet tudna vállalni a terrorellenes koalícióban: vizsgálják annak lehetőségét, hogy kiküldhetnének-e egy 25-30 magyar katonából álló alakulatot német logisztikai támogatással Afganisztánba. A felajánlást a kormánynak, majd a parlamentnek is el kellene fogadnia.

Új fejezet

Medgyessy Péter pénteki washingtoni találkozóin érzékeltetni, illetve miniszterelnöki szinten is megerősíteni kívánja a magyar bel- és külpolitikának azokat a változásait, amelyek lehetővé teszik, hogy új fejezet nyíljon a magyar-amerikai kapcsolatokban, jelentette ki Kovács László külügyminiszter New Yorkban a magyar sajtónak nyilatkozva.

Más mód

Kovács László elmondta, hogy Magyarország támogatja az Egyesült Államok fellépését, Irak leszerelésének ügyében a békés megoldást tartaná a legjobbnak, de a fegyverest is támogatja. Ez nem jelenti azt, hogy magyar katonákat küldenének Irakba, erre nincs is alkalmas egység, és ezt Washingtonban sem várják el. A katonai támogatás más módja is helyettesítheti a közvetlen részvételt.

Kabul környékén

Kovács László elmondta, hogy a magyar Honvédelmi Minisztérium tanulmányozza azt a német kérést, hogy Magyarország is küldjön katonákat Afganisztánba. Németország átveszi az ENSZ-felhatalmazású, javarészt NATO-erők részvételével folytatott afganisztáni békeküldetés irányítását. Magyar katonák Kabul környékén állomásoznának.