Tovább maszatolnak az euróbevezetés időpontjával
További Belföld cikkek
- Tovább nőtt az orvosi ügyeletek és a mentők leterheltsége
- Jelentősen nő a Magyar Posta dolgozóinak fizetése 2025-ben
- Karácsony Gergely bejelentést tett: „Újabb nagy lépést tettünk Budapestért”
- Felgyújtotta magát, majd több száz métert gyalogolt otthonáig egy dél-békési férfi
- A legnépszerűbb belvárosi rendezvényeken is tilos tűzijátékozni és petárdázni
Az SZDSZ parlamenti frakciója és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyetért abban, hogy következetes gazdaságpolitikával és költségvetési szigorral a lehető leggyorsabban egyenletes és gyors fejlődési pályára kell állítani az országot, mondta el Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke keddi, Gyurcsány Ferenccel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Délelőtt az SZDSZ parlamenti frakciója meghallgatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a konvergenciaprogramról.
Távolodó dátumok
Az egyeztetésről Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a konvergenciaprogram kialakításánál csak olyan pályákat vizsgáltak, hogy az egyensúly még ebben a ciklusban létrejöjjön, így szó volt 2008-ról, 2009-ről és 2010-ről egyaránt. Hozzátette, az ország érdeke azt kívánja, hogy a leggyorsabban elérjük az egyensúlyt. A miniszterelnök ugyanakkor nem tartja célszerűnek, hogy „a gyorsaság leple alatt indokolatlan társadalmi és szociális hatások érjék az országot”.
A Fidesz frakciója "porhintésnek" minősítette a kormánypárti egyeztetést a konvergenciaprogramról. "Ennek a találkozónak, azt kell hogy mondjuk, semmi értelme nem volt" - jelentette ki Cser-Palkovics András helyettes szóvivő. A találkozó célja a Fidesz szerint az volt, hogy eltereljék a figyelmet a jelenlegi problémákról, és helyette a "ködös jövőről" beszéljenek, hiszen a találkozó után nem esett szó arról, hogy lemaradó gazdasági növekedés, a maastrichti kritériumok teljesítésében való hátrány és magas államadósság jellemzi Magyarországot.
Gyurcsány szerint a konvergenciaprogram nem az euró bevezetéséről szól, mint ahogy a vízi közlekedés szabályai sem egyeznek a folyamszabályozással, mondta hasonlatként. Hangsúlyozta, hogyha a feltételek megvannak, attól kezdve két év múlva be is vezetik Magyarországon az eurót. Számításai szerint 2008-ra 3 százalék alatt lesz a költségvetési hiány, így addigra csökken az államadóság, alacsonyabb lesz az infláció és a kamatok.
Az MDF reakciója szerint az euróbevezetés lebegtetésével az SZDSZ utolsó választási ígéretét is megszegte. A szabaddemokraták koalíciós feltételként szabták meg az euró 2010-ig történő bevezetését, és pártelnökük még pár nappal ezelőtt is azt bizonygatta, hogy a konvergencia programnak tartalmaznia kell az euró bevezetésének céldátumát, emlékeztetett közleményében a párt.
Sokat hallottak már
"Sok mindent hallottunk már" - reagált egy SZDSZ-es képviselő arra, hogy Gyurcsány Ferenc korábban azt mondta, a szeptemberi konvergenciaprogramban meghatározzák az eurócsatlakozás dátumát, de a legutóbbi nyilatkozatok szerint ez mégsem történik meg.
SZDSZ-es forrásaink szerint azért nem esik sok szó mostanában a konkrét eurócsatlakozási dátumról, mert "kár lenne ezzel az ország hitelességét veszélyeztetni". "A 2010-es csatlakozást egy csomó dolog bizonytalanságban tarthatja, és ezeknek legalább a fele a kormánytól független, világpolitikai tényező, amikkel nem lehet számolni" - mondta egyik informátorunk, aki szerint "eddig nem éreztük a hitelességi deficitet, most kár lenne egy ilyenbe beleszaladni".
Az SZDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány menjen végig a költségvetési hiány lefaragáshoz vezető úton, ennek részletei pedig a konvergenciaprogramban lesznek benne.
Ellentmondás
Úgy tudjuk, a miniszterelnök az SZDSZ frakcióülésén kiállt az egészségügyi reform ügyében korábban bejelentett határidők mellett. Ezek szerint 2006 végén döntik el, hogy átállnak-e a többiztosítós modellre. Mint ismert, Gyurcsány Ferenc szabadsága idején Katona Béla, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta, egy évvel szeretnék elcsúsztatni ezt a döntést.
Árstabilitás: az euróbevezetés előtti évben az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint az EU (necsak az euróövezeti tagok) legalacsonyabb inflációs rátájávyl rendelkező három országáénak számtani átlaga.
Költségvetés: az euróbevezetés előtti évben az államháztartás folyó hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, míg a bruttó államadósság nem lehet több a GDP 60 százalékánál.
Árfolyam-stabilitás: az euróbevezetés előtti két évben az ország egyoldalú kezdeményezésére nem értékelheti le a többi tagország valutájával szemben megállapított hivatalos középárfolyamát. A valuta árfolyamának ez idő alatt az euróhoz mért középárfolyamhoz képest 2,25 százalékos ingadozási sávján belül kell lennie.
Kamatkonvergencia: az euróbevezetést megelőző évben a hosszú távú referencia-kamatláb legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a legalacsonyabb inflációs rátájú rendelkező három EU-tagország (nemcsak euróövezeti tag)hosszú távú kamatlábának számtani átlaga.