Hasznot hozott a meghiúsult kormányzati negyed?

"A Kormányzati Negyeddel kapcsolatos befektetés teljes egészében megtérült, az elszámolás mérlege pozitív" - olvasható kormány részére készített pénzügyminisztériumi előterjesztésben. A kormányzati negyeddel kapcsolatban felmerült teljes kiadás összege eszerint 9,447 milliárd forint, míg az ingatlanvagyon-gyarapodást a független ingatlanszakértői értékelés 9,457 milliárdra teszi.

"Az állam által megvásárolt ingatlan [itt a Nyugati pályaudvar mögötti vasúti területre gondolhatnak - a szerk.] jelenlegi piaci értéke 1 milliárd forinttal haladja meg a vásárláskor kifizetett vételárat. Ez az 1 milliárd forint vagyongyarapodás gyakorlatilag fedezi a Kormányzati Negyed beruházásának minden más, nem ingatlanvásárlással kapcsolatos költségeit" - áll az előterjesztésben.

A projektre összesen 16 milliárd 683,6 millió forint költségvetési, továbbá 2 milliárd 205 millió forint tartozás-elengedés formájában jelentkező forrást biztosítottak. Ebből 7 milliárd 242,1 millió forintot használtak fel. A fennmaradó 9 milliárd 441,5 millió forintból a 2007. évi maradványt, 2 milliárd 556,8 millió forintot befizettek a központi költségvetésbe. A fennmaradó 6 milliárd 884,7 millió egy része a még nem teljesített kötelezettségeket fedezi, egy másik része a földterület fejlesztésére szolgál a továbbiakban.

A felhasznált összeg túlnyomó többsége (6 milliárd 315 millió forint), kiegészítve 2 milliárd 205 millió forint tartozás-elengedéssel a MÁV Zrt. 8 milliárd 520 millió forint értékű ingatlanának megszerzését finanszírozta. Az előterjesztés szerint "a Kormányzati Negyedre fordított kiadások jelentős részben megtérültek már, továbbá a jövőben megtérülhetnek, így egyfajta befektetésként szolgálnak."

Az összegzés alapján a megvásárolt MÁV ingatlan értéke az elvégzett munka eredményeképp már most jelentősen megnőtt. Az értékbecslés szerint az ingatlan értéke 9 milliárd 457,32 millió forint, ami 937 millió forintos értéknövekedésnek felel meg. Mivel rendezett helyzetű, ingatlanfejlesztés szempontjából jól előkészített terület alakult ki a belváros szívében, annak piaci értéke reálértéken folyamatosan megmarad, sőt várhatóan tovább növekszik.

A pénzügyminisztérium szerint tehát az állam jól járt, mert többel nőtt a MÁV-tól megvett ingatlan értéke, mint amennyire az egyéb költségek - pályáztatás, előkészítés - rúgtak. Ez a logika azonban csak akkor lenne elfogadható, ha az állam nem a saját tulajdonában álló MÁV Zrt.-től vette volna meg a kérdéses ingatlanokat. Ha a mostani előterjesztés alapjául szolgáló értékbecslés pontos, és az ingatlan valóban ekkora értéknövekedési potenciált rejtett magában, akkor a MÁV Zrt. járt rosszul, mert mélyen a valós értéke alatt kótyavetyélte el az ingatlanjait.

A Fidesz első reakciójában kritizálta az előterjesztést, ám nem figyelmeztetett a PM számításának sajátosságaira. "Most jött el a pillanat, amikor ki kell mondani: a kormány hülyének nézi az embereket. Ez az eset is világosan mutatja: mindenképp szükség van a parlamenti vizsgálóbizottság létrehozására, ahol senki nem kerülheti el a valós elszámolási kötelezettséget" - nyilatkozta Cser-Palkovics András helyettes szóvivő.

A kormány tavaly ősszel vágott bele a 140 milliárd forintos projektbe (az építkezést a mintegy 110 milliárd forintot érő minisztériumi épületek eladásából fedezték volna). A kormányzati negyed befogadásáért három helyszín versenyzett: a Nyugatin kívül a Déli pályaudvar és a Lágymányosi híd környéki Duna-part akarta megkaparintani a komplexumot. A Nyugati győzött, noha a közlekedési anomáliák már akkor ismertek voltak. Ám a helyszín előnyére vált, hogy a pályaudvar mögötti telkek zöme állami kézben volt, hisz a MÁV birtokolta azokat.

A feszített tempó miatt nem lehetett megnyugtatóan rendezni a szabályozási és tulajdonjogi kérdéseket, amelyek így lassan a terv kerékkötőivé váltak.

A kormányzati negyed elhelyezését biztonsági szakemberek is bírálták. Állításuk szerint a vasút közelsége biztonsági kockázatot jelentett volna.

A kormány végül januárban három érvre hivatkozva odázta el az új hatalmi központ felhúzását: a beruházást megdrágítanák a városrendezési szükségletek; immár csak egyetlen cég pályázik az építésre, így nem alakulhat ki árcsökkentő verseny; illetve nem garantálható a tervezett határidő betartása.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!