A reformsemmittevés háromnegyed éve

A növekedési csomag végül is sikeresnek mondható, hiszen még éppen nem stagnál a gazdaság, egy szolid kis 1,3 százalék még tavaly is összejött; persze, hogy komolyra fordítsuk a szót, ezzel Európa kirívóan leggyengébb eredményét sikerült elérni. És természetesen sok minden nem teljesült a vállalásokból, de ami teljesült, sikertörténetnek az sem mondható.

Áfatörvény, élt két hónapot

Az új áfatörvény január elsején hatályba lépett, de január negyedikén már arról adtunk hírt, hogy többek között az ingatlanok áfája és a fordított áfázással kapcsolatos szabályozás hibái miatt módosítani kell. A hároméves előkészítés után elfogadott jogszabály végül két hónapot élt meg, február 29-én a kormány benyújtotta a parlamentnek az idei első adócsomagot, amelynek része volt az áfaszabályok átírása is.

A tavaly júliusban megfogalmazott célok közül elmaradt a kisadók összevonása, és csak részben teljesültek az egyszerűsítésre, valamint személyi jövedelemadózás megváltoztatására irányuló vállalások. Érdemi változások nélkül lényegében csak az állami bevételek növelését jelentő, „az adóellenőrzés eszközrendszerének bővítése, hatékonyságának növelése, szervezeti intézkedések az adóelkerülések visszaszorítására” pontban megfogalmazott feladatokat teljesültek.

Ingatlanadós kapkodás

Hatalmas káosz volt ugyanakkor az értékalapú ingatlanadózás és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok körül. Az ingatlanadó bevezetését a kormány már 2006-ban megígérte az első korrekt számokat tartalmazó konvergenciaprogramban Brüsszelnek. Akkor azt vállaltuk, hogy 2008-tól lép hatályba ez a típusú vagyoni adó; az ezzel kapcsolatos kormányzati nyilatkozatok arra utaltak, hogy legalább részben a versenyképességet súlyosan gyengítő iparűzési adó kiváltására.

Az új, 2008. január 1-jén hatályba lépő adó ugyan bekerült a koalíciós megállapodásba, azonban öt nappal később már azt jelentette be Veres János, hogy az adót csak 2009-ben fogják bevezetni. Aztán a parlament március 10-i szavazásán, egy nappal a kormány súlyos vereségét hozó referendum után, a képviselők, többek között Kóka János – utólag tévesnek mondott gombnyomásával – és Gyurcsány Ferenc támogató szavazataival, elvetették az értékalapú ingatlanadót (de a teljes 2009-es adócsomag megalkotásával is csúszásban van a kormány).

A növekedésinek nevezett csomag része volt az üzleti környezetfejlesztés, a kis- és középvállalkozások fokozottabb támogatása és a kutatás-fejlesztés élénkítése. Ezek egy része nem tartalmazott konkrét kormányzati tennivalókat, másoknak eddig is csak az előkészítése folyt. Volt azonban néhány megvalósult tennivaló is, így például – ha csak korlátozott adatkörre is, de – ingyenessé váltak bizonyos céginformációs szolgáltatások, például az interneten ingyen megtekinthető a Cégközlöny.

A pártpénzekhez nem nyúltak

Részben lehetnek elégedettek a reformpártiak a nyugdíjrendszer átalakításával, amelyet a megállapodás szerint a múlt év végéig le kellett volna zavarni. A múlt év végén szakszervezetek zajos tiltakozásától kísért változások hatályba léptek ugyan – de a nyugdíjkorhatárt tavaly december 31-ig betöltők az idei első félévben még a tavalyi szabályok szerint mehetne nyugdíjba, ha az nekik jobb –, ám az igazán fajsúlyos döntésekhez – például a nyugdíjkorhatár emeléséhez – nem volt bátorsága eddig a kormánynak.

A pártfinanszírozás reformjából viszont semmi nem valósult meg, holott a Gyurcsány-Kóka kettős ezt is el akarta intézni december 31-ig. A közpénzügyi reformról – ennek része lett volna a pártfinanszírozás megváltoztatása is, „hogy 2010-ben a már módosított törvény alapján kerüljön sor a parlamenti választásokra” – január végén még folyt az ötpárti egyeztetés. Februárban azt lehetett tudni róla, hogy az alkotmányjogászok térfelén van a labda, ha ők megegyeznek a részletekben, akkor folytatódik a gazdaságpolitikusok egyezkedése, azóta semmi nem történt. A változtatáshoz kétharmados többség kellene, kérdés azonban, hogy a kormánynak egyszerű többsége lesz-e a parlamentben a következő hetekben.

Az igazságossági csomag főként az oktatás, képzés területét öleli fel. Szó volt például arról, hogy emelik az iskolák informatikai normatíváját és az amortizációs támogatást is, de ez eddig nem valósult meg.

A felsőoktatási törvény már lehetővé teszi, hogy az egyetemek az újonnan felvett nem oktató foglalkoztatottakat a közalkalmazotti státusztól eltérő formában is alkalmazhassák. Ehhez azonban a költségvetési intézményekben dolgozókra vonatkozó státusztörvényt és a közalkalmazotti törvényt is módosítani kell, ami egyelőre nem történt meg. A legérdekesebb az a pont, hogy az egyetemeken a bértömeg legkevesebb 20 százalékának mértékéig lehetővé teszik a teljesítmény-alapú differenciálást az oktatók között. A jogszabályt módosították, pénz azonban idén erre nincs.