Vizsgálat indult a fegyvert rántó rendőr ellen

Informális ülésen hallgatta meg a parlament emberjogi bizottsága Kökényesi Antal budapesti rendőrfőkapitányt és Hatala Józsefet, az ORFK közbiztonsági főigazgatóját a múlt csütörtöki tüntetések kapcsán tett rendőri intézkedésekről. A testület ugyanis a kormánypárti képviselők ellenszavazatai nyomán nem hagyta jóvá az ülés napirendjét, ami a rendőri vezetők meghallgatása lett volna. A parlamenti bizottság egyébként eredetileg Salgó László országos főkapitányt hívta meghallgatásra, de ő beosztottait küldte maga helyett.

A csütörtöki jogsértő fővárosi demonstráció kapcsán a Budapesti Rendőr-főkapitányság pénteken 53 személy ellen tett szabálysértési feljelentést. A demonstráció különböző helyszíneiről előállított, de őrizetbe nem vett személyeket meghallgatásuk után elengedték. Az előállítottakkal szemben a közrend megzavarása, a közlekedés rendjének akadályozása, illetve a gyülekezési jog megsértése szabálysértések miatt tett feljelentést a rendőrség.

Hivatalos személy elleni erőszak?

A rendőrfőkapitány közlése szerint ugyanakkor az a rendőrségi vizsgálat még nem zárult le, amelynek azt kell megállapítania, hogy az őrizetbe vett tüntetőknek milyen szerepük volt a csütörtöki zavargásokban. Kökényesi Antal az Index kérdésére közölte, hogy a demonstrációról készült felvételek elemzése alapján az ötvenhárom őrizetbe vett között számos olyan személy van, akiknél felmerül a hivatalos személy elleni erőszak gyanúja. A rendőrségi vizsgálat azonban még hetekig elhúzódhat, mert csupán öt esetben kezdeményeztek gyorsított eljárást.

Két tűz között a rendőrök

A rendőrfőkapitány az emberi jogi bizottság informális ülésén elismerte, hogy az Erzsébet hídon az egyik rendőr fegyvert rántott. Kökényesi mindezt rendkívül szerencsétlennek minősítve jelezte, vizsgálják a történteket. Elmondta az esetről, hogy az első három járőr egyike vette elő a pisztolyát, mert a rendkívül feszült helyzetben veszélyben érezte testi épségét.

A hídon ugyanis a rendőröknek ügyelniük kellett arra, hogy a kényszerűen várakozók ne keveredjenek konfliktusba a tüntetőkkel. Ráadásul az elsőként helyszínre érkezett rendőröket heves ellenszenvvel fogadták a demonstrálók. Ebben a helyzetben ugyanakkor sikeresnek nevezhető a kivezényelt járőrök intézkedése, hiszen két embert előállítottak.

"Elengedhetetlen volt a gumibot és a könnygáz használata"

Azokra a véleményekre, amelyek szerint a csütörtöki események során a rendőrség tehetetlen volt, Kökényesi azt mondta, beláthatatlan következményei lehettek volna annak, ha nem megfelelő létszámú erővel kezdenek hozzá a híd megtisztításának. Körülbelül két órát igényelt a rendőri erők átcsoportosítása, mert a Készenléti Rendőrség munkatársainak az idegenforgalmilag frekventált térségekből kellett a fővárosba vonulniuk. Kökényesi megerősítette, hogy a Kossuth téren volt bejelentett demonstráció is, de az a néhány ember nem keverendő össze a spontán megjelent tömeggel, akik nem az egyszemélyes éhségsztrájkhoz csatlakoztak, hanem a villamossíneken akadályozták a forgalmat.

Kökényesi szerint arra törekedtek egész csütörtökön, hogy a lehető leghumánusabban oldják meg a problémát, ezért alkalmaztak oszlató sorfalat, kerülve a gumibot és más kényszerítő eszközök alkalmazását. A késő esti órákban azonban a város közlekedésének helyreállításáért elengedhetetlen volt a gumibot és a könnygáz használata.

Oszlatásnál nincs különbség tüntető és újságíró között

A bizottsági ülésen megjelent Moys Zoltán, a Magyar Televízió munkatársa is, aki sérelmezte a rendőrségi eljárást, és értetlenségének adott hangot azért, mert őt, a munkáját végző újságírót is előállították. Az üggyel kapcsolatos képviselői kérdésekre Hatala József, az ORFK közbiztonsági főigazgatója azt válaszolta, hogy törvénytelen tüntetésen az újságírókra is vonatkozik a helyszín elhagyására vonatkozó felszólítás.

Megjegyezte, hogy amikor az oszlató sorfal a parancsra elindul, akkor már nem tehet különbséget tüntető és újságíró között. Ha az illető a felszólításra eltávozott volna, nem keveredik konfliktusba a hatóságokkal.

A grémium ülésén több ellenzéki képviselő bírálta a hatóságok "tehetetlenségét", ami szerintük a konfliktus eldurvulásához vezetett. Semjén Zsolt bizottsági alelnök párhuzamot vont a taxisblokád és a mostani események között a jelenlegi kormányerők szemére vetve, hogy 1990-ben nem határolódtak el a történtektől, hanem támogatták, sőt szervezték is azt. Fodor Gábor szabad demokrata honatya visszautasította a vádat, és azzal tette felelőssé a Fideszt a csütörtökön történtekért, hogy a Fidesz újraszámolásra vonatkozó javaslatát használták jelszavukul a demonstrálók.

A rendőrség technikailag felkészületlen

A bizottsági ülésen kiosztották a rendőri vezetés értékelését a csütörtökön történtekről. Ebben az események kronologikus felsorolása mellett a levonandó következtetéseket is elemezték. A Hatala József által jegyzett dokumentum szerint a rendőrség technikailag nem volt felkészülve a törvénytelen demonstráció kezelésére. A rendőrök ugyanis alkalmasak kutatásra, rendezvénybiztosításra és fegyveres bűnözők elfogására, de nincsenek felkészülve a hasonló esetekre: se képzettségük sem pszichikai alkalmasságuk nem kielégítő. A jelentés szerint a jövőre vonatkozó legfontosabb feladat, hogy alkalmassá kell tenni a rendőrséget az EU-tagságunkból adódó feladatok ellátására.