Már a kormány sem akarja a kormányzati negyedet
További Belföld cikkek
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
Úgy tűnik, a történelem tényleg ismétli önmagát, így valószínűleg a Gyurcsány-kormány kormányzati negyede is ugyanarra a sorsra jut, mint az Orbán-kabineté. Több egymástól független kormányzati forrásunk is azt állítja, hiába készült több ezer oldalnyi dokumentáció és terv, a végén nem fog felépülni a Nyugatihoz álmodott kormányzati negyed.
A hivatalos álláspont szerint erről szó sincs, hiszen a Nyugati Pályaudvar mögé tervezett komplexum megépítését érvényes kormány-, illetve parlamenti határozat rendeli el. Szolidabban fogalmazó forrásaink szerint viszont élénk eszmecsere zajlik arról, hogy mi lenne, ha nem épülne meg a kormányzati negyed. A markánsabb, szintén befolyásos kormányzati álláspontok viszont arról szólnak, hogy épp az a kommunikációs dilemma, miszerint még az idén bejelentsék, hogy a kormány nem építi meg a gyakran a reformok tárgyiasult szimbólumaként emlegetett negyedet, vagy jövőre nyissanak ezzel a remek hírrel.
Kifogás mindenesetre akad elég a visszavonuláshoz, a rendezetlen tulajdoni viszonyoktól, a sok tucat nehezen beszerezhető engedélyen át a közlekedési anomáliákig. Emlékeztetőül, többek között Demszky Gábor beszélt arról korábban, hogy a komplexum miatt a Nyugati környékén szélesíteni kell az utat és meg kell teremteni a megfelelő tömegközlekedést. Ám erre a főpolgármester szerint nincs pénz.
A koalíciós partner politikusai közül egyébként nemcsak Demszky tett keresztbe verbálisan a kormányzati negyednek, de a koalíciós együttműködésért felelő államtitkár is. Horn Gábor szerint ugyanis felesleges egy újabb elvetélt állami beruházást demonstráló gödröt létrehozni, s az SZDSZ eredetileg csak azért támogatta a kormányzati negyed tervét, mert úgy látta, ezzel fel lehet számolni a Nyugati pályaudvar mögötti zárványterületet. Ám Horn egyre inkább úgy látja, hogy egyre kevesebb az esély, miszerint a kormányzati épületeket 2009-ig felhúzzák.
Ám nemcsak a politika, de a biznisz is elfordult a kormánynegyedtől: Ughy Attila, a fővárosi városfejlesztési bizottság fideszes elnöke szerint például Demján Sándor is kiszáll a kormányzati negyed építéséből. A Demján vezette Pólus Holding nem írta alá a településrendezési szerződést, és ezzel kérdésessé vált a teljes beruházás megvalósítása.
Megjegyzendő, a kormányzati komplexum kálváriája nem egyedi, hisz Magyarországon a szimbolikus állami építkezéseknek mostoha a sorsa. A döntés persze mindig megszületik, hogy nagyon kell egy híd, egy művészeti- vagy sportkomplexum, esetleg éppen egy kormányzati negyed, ám itt az esetek zömében meg is reked a flott ügymenet, s jött a három lehetséges kifutás egyike.
Az első forgatókönyv, például a Lágymányosi híd esetében, az, hogy a mű elkészül, csak a határidő és a költségvetés szalad el bitangul. A második lehetőség (így épült a Budapest Aréna), hogy a céldátum érdekében a kötelező közbeszerzési szabályokat felrúgva, horribilis pluszköltséggel időben elkészülhet a mű. A harmadik változat pedig, hogy csak papíron létezik a beruházás és semmi nem valósul meg - így esett, hogy az Orbán-kabinet tervezte kormányzati negyed esetében is.
A Gyurcsány-kormányt azonban nem riasztották az ómenek, és tavaly ősszel belevágott a 140 milliárd forintos projektbe (az építkezést a mintegy 110 milliárd forintot érő minisztériumi épületek eladásából fedezték volna). A kormányzati negyed befogadásáért három helyszín versenyzett: a Nyugatin kívül a Déli pályaudvar és a Lágymányosi híd környéki Duna-part akarta megkaparintani a komplexumot. A Nyugati győzött, noha a közlekedési anomáliák már akkor ismertek voltak. Ám a helyszín előnyére vált, hogy a pályaudvar mögötti telkek zöme állami kézben volt, hisz a MÁV birtokolta azokat.
Ám a telekügyi gépezetbe is porszem került, ugyanis az egyik terület gazdája nem a vasút, a telek a fővárosi törzsvagyonhoz tartozik, jogilag nem vonható össze a többi telekkel és építési engedély sem adható ki rá. A probléma jogi megoldásához egy év évre lenne szükség, a 2009-es határidő már csak ezért sem tartható, ám a tervező szerint legalább az eredeti terveket nem kell átszabni. A jelek szerint tényleg nem, az egész egységesen feledésbe merül.
Az egyik jogi akadály elhárult
A Fővárosi Közgyűlés csütörtök délután elfogadta a fővárosi szabályozási keretterv (FSzKT) módosítását, amely lehetőséget teremt arra, hogy a Nyugati pályaudvar környékén megépülhessen a kormányzati negyed. A döntés jelentősége, hogy a kormányzati negyed megépítéséhez szükséges keretszabály-módosítás elutasítása lehetett volna a projekt ellehetetlenülését elindító első dominó. Így viszont január végére elfogadhatják a kerületi szabályozási tervet, amely után a konkrét tervek kerülhetnek az asztalra.
Az FSzKT elfogadása már csak azért is kérdéses volt, mert jogilag nehezen feloldható helyzethez vezetett. A keretterv felett álló településszerkezeti terv ugyanis nem beépíthető területként tartja számon a kormányzati negyed helyszínét. .