Hajrázik az MSZP, a közvélemény-kutatók óvatosak

Három héttel a választások előtt a közvélemény-kutató cégek többsége szoros versenyt mér a Fidesz és az MSZP között. A legutóbbi kutatások többsége még februárban készült, a legnagyobb különbséget a legfrissebb, a Medián március elején készült felmérése mutatja.

A Medián szerint az MSZP 37, a Fidesz 32 százalékra számíthat az összes megkérdezett körében. A biztos szavazókat nézve az MSZP 40, a Fidesz 39, az SZDSZ 6, az MDF 3 százalékon áll. Hann Endre, a Medián igazgatója felmérésük alapján úgy látja, az elmúlt időszakban egyre több, addig bizonytalan szavazó köteleződött el. Az adatok azt mutatják, hogy a kevésbé határozott pártpreferenciával rendelkezők inkább a kormánypártok felé mozdultak el. Hann szerint a Fidesz eddigi negatív, "rosszabul élünk, mint négy éve" szlogenű kampánya kevésbé volt vonzó ennek a körnek.

Bár a többi közvélemény-kutató eddig kiegyensúlyozott erőviszonyokat tapasztalt, a Gallup pedig 3 százalékos Fidesz előnyt mutatott, a szocialista pártot a többi cég is dinamikusabbnak, támogatói körét öntudatosabbnak jelzi. A szocialisták táborában Gyurcsány Ferenc megítélése kifejezetten pozitív, ami tovább erősítheti az MSZP pozícióit. Orbán Viktor megítélése a saját szavazóbázisában belül eddig is nagyon kedvező volt, az utóbbi időben azonban nem növekedett jelentősen.

Behozták a lemaradást

A Szonda Ipsos szerint az MSZP alig fél év alatt ledolgozta hátrányát a Fidesszel szemben. A két párt támogatottsága azonos, de ma már valamivel többen várják az MSZP győzelmét, mint jobboldali vetélytársáét. A szocialisták kampányukkal megerősítették táboruk kötődését, és annak is láthatók jelei, hogy a bizonytalanok közül is meg tudtak nyerni embereket.

Marián Béla, a Marketing Centrum kutatási igazgatója szerint is szűk MSZP-győzelem jelezhető előre. A kiegyenlített erőviszonyok miatt azonban a győzelem pár ezer szavazaton múlhat. A jóslások bizonytalanságát jellemzi ebben a helyzetben, hogy a közvélemény-kutatók általában csak 100 ezer fős pontossággal tudnak becsléseket készíteni a választások kimeneteléről.

A meglehetősen bonyolult magyar választási rendszer is módosíthat az eredményeken. A közvélemény-kutatók elsősorban a listára leadott szavazatokat tudják megbecsülni, a 176 egyéni választókerületet eredményeit csak kevésbé pontosan. A Századvég februárban készült mandátumbecslése az egyéni választókerületet eredményeit is figyelembe véve négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel. Ezek közül három azt mutatja, hogy a két- vagy hárompárti országgyűlésben a Fidesz és szövetségesei szerzeznék meg a mandátumok többségét. A negyedik szcenárió teljesen fej-fej melletti eredményt vázol fel, s az MSZP-nek 44 százalék, a Fidesznek 56 százalék esélyt ad a parlamenti többség megszerzésére.

A kampányidőszakban készülő felmérések egyébként nagyobb különbséget és kilengéseket mutathatnak az egyik vagy a másik párt javára. Szakemberek szerint ez nem feltétlenül fakad a rossz mintavételből, a választások előtt egy-egy esemény hatására gyorsan változhatnak a trendek.

Fekete nap

A 2002-es választás tapasztalatai azt mutatják - magyarázta Marián Béla -, hogy a hirtelen felindulásból születő pártpreferenciák ritkán válnak valódi szavazattá az urnákban. Emiatt az egy-két hónappal korábban készült felmérések eredményei néha közelebb vannak a tényleges választási eredményekhez, mint a szavazás előttieké.

A szoros verseny most is gondot okoz a közvélemény-kutatókat. Akárcsak 2002-ben, amikor egy százaléknál kisebb volt a különbség a két nagy párt között.

A 2002-es választás első fordulója a hazai közvélemény-kutató cégek emlékezetes fekete napja volt. A nagy tekintélynek örvendő intézetek nem tudták eltalálni, melyik párt szerzi meg az országos listán a legtöbb szavazatot az első fordulóban. A Medián igazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy míg 2002-ben más cégek még a választások előtt közvetlenül is nagy Fidesz-fölényt mutattak ki, a szoros versenyben a Medián már az Orbán-komány bukását tartotta a legvalószínűbbnek.

Az azóta elvégzett elemzések alapján a hibát több tényező okozta. A Wargo Közgazdasági Elemző- és Piackutató Intézet 2003-as tanulmánya szerint nem vették figyelembe, például, a pártok támogatottságának változását a legutolsó adatfelvételek után, vagy az MSZP és a Fidesz hosszú távú trendjeiben megfigyelhető havi ingadozások különbségét. Nem számoltak a választók nem következetes magatartásával sem (a biztos győzelem tudatában ellustuló fideszesek, rejtőzködő MSZP-sek, aktivizálódók, átszavazások stb). Sokan a Fidesz győzelmet valószínűsítő közvélemény-kutatási adatokat valóságosként fogadták el, és a választóknak is eleve téves feltételezésük volt arról, ki nyeri a választásokat.

Véleményvezérek

A legbizonytalanabb tényező természetesen a bizonytalanok felderíthetetlen tábora. Az aranyszabály szerint a közvélemény-kutatók csak kinyilvánított véleményekről tudnak felmérést készíteni. Ha ilyen nincs, azzal nem tudnak mit kezdeni, holott a választás napján a bizonytalanok nagy része is lead majd valamilyen szavazatot.

Ebben a körben van olyan, aki nem érdeklődik a politika iránt, és el sem megy szavazni, másnak nincs kiforrott véleménye, a harmadik csoport titkolja politikai kötődését (vagy azt tartja titokban, hogy nincs véleménye).

Ez a húszszázaléknyi csoport több mint egymillió embert jelent. Az kizárható, hogy közülük mindenki egy pártra szavaz, inkább az valószínűsíthető, hogy szavazataik eloszlása hasonló a biztos pártválasztókéhoz. Általában egyharmaduk megy el szavazni, és jelentős részük az utolsó pillanatban dönt. Nem véletlen, hogy a kampány főleg nekik szól.

A választás előtti utolsó egy-két hét kampánytémáinak ezért kiemelt szerepük van a bizonytalanok megszólításában, mondta Kern Tamás a Századvég munkatársa. Marián Béla, a Marketing Centrum kutatási igazgatója a bizonytalanok meggyőzésénél nem látja hatékonynak a hagyományos eszközökkel folytatott kampányt: „Ezek az emberek jobban hallgatnak a környezetükben lévő, általuk mérvadónak tartott véleményvezérekre, családtagokra, munkatársra vagy a szomszédra. A Fidesz ezért hiába próbálja aktivistákkal meggyőzni őket, ez az eszköz hatástalan maradhat.” –

Az utolsó napok döntőek

Lehet, hogy valaki azért bizonytalan, mert egyik nagy pártot sem találja szimpatikusnak, elvégre mindkét nagy politikai tömbnek volt már alkalma bizonyítani kormányon. A mostani választáson ezért elképzelhető, hogy ők nagyobb számban szavaznak a kis pártokra. Ennek már vannak jelei is, több közvélemény-kutató is jelezte az MDF és különösen az SZDSZ erősödését.

A támogatottsági adatok a következő három hétben már radikálisan nem változhatnak, de nem szabad azt gondolni, hogy ugyanezek az eredmények maradnak a választásokig, hívja fel a figyelmet Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási üzletágának vezetője. Sok minden dőlhet el a kampány utolsó hetében, főleg akkor, amikor ilyen kiegyenlítettek az erőviszonyok.

Závecz Tibor hátrányosnnak tartja, hogy a törvény szerint a választások előtti utolsó nyolc napban már nem lehet megjelentetni közvélemény-kutatást (de felmérést készíteni lehet): ezzel a rendelkezéssel kiskorúnak tekintik a választókat.

A törvény elvileg a közvélemény-kutatók manipulációjától óvja a választókat, miközben ebben az egy hétben a politikusok, a média, az aktivisták - vagy éppen a szomszéd - szabadon befolyásolhatnak mindenkit, mondja Závecz Tibor. Ez az utolsó nyolc nap nagyon sokat számíthat, a pártok ilyenkor kapcsolnak rá igazán, és kezdenek el mozgósítani, így a következő felmérések a legutóbbi adatfelvételhez képest meglepő eredményeket adhatnak.