Budapest és Belgrád között a legszarosabb a Duna

Javul a Duna-víz minősége, derült ki a Duna Vízminőségi Expedíció vizsgálatából. A kutatásban elemezték a 2007 szeptemberében és októberében a Dunából és számos mellékfolyójából vett vízmintákat, hogy kiderüljön, milyen élőlények élnek a Dunában, és hogy érzik magukat, magyarázta Steindl Zsuzsa, a környezetvédelmi minisztérium szakértője.

Az EU vízminőség-védelmi politikája arra koncentrál, mennyire változtatjuk meg az életmódunkkal, beavatkozásainkkal a természetes közeget, az élőlények közösségét. Emellett azt is vizsgálták, milyen klasszikus szennyezőanyagok vannak a vízben, például mekkora az elalgásodást okozó nitrogén és foszfor koncentrációja (utóbbi főként a mosószerekkel kerül a vízbe). Egyes helyeken, így Budapesten, Belgrádban és Bukarest közelében az elszaporodott algák festik a vizet zöldre, az oxigénhiányos víz pedig halpusztuláshoz vezethet.

Szennyvízben vezetünk

Az algásodás oka egyértelmű. Budapesten például a szennyvíz fele tisztítatlanul ömlik a folyóba, és két évet még legalább várnunk kell arra, hogy a helyzet megváltozzon. Csak 2010-re épül meg a Csepel-sziget északi részén a központi szennyvíztisztító, ami a tervek szerint teljesen megtisztítja a fővárosi szennyvizet. A mért értékek egyébként lényegesen rosszabbak, mint például Bécsnél, északra tőlünk gyakorlatilag minden nagyvárosnál megoldott már a szennyvíz teljes egészének megtisztítása.

A kutatás alapján készült tanulmány azt írja, hogy a mikrobiológiai vizsgálatok az emberi és állati ürülékre koncentráltak, hiszen az ebben lévő baktériumokból, vírusokból és parazitákból rendkívül sok található a folyóban. A legszennyezettebb szakaszok közé sorolták a ráckeve-soroksári, illetve a mosoni Duna-ágakat, külön kiemelték a főág Budapest és Belgrád közötti szakaszát.

A szerves szennyezettséget a makroszkopikus gerinctelenek vizsgálatával mérték, ebből kiderült, hogy a Sió az egyik legszennyezettebb mellékág, itt nem élnek férgek, kagylók, csigák. A vízinövények jelenléte ennél sokkal jobb eredményt mutatott, a legtöbb fajt a Dráva, a Tisza és a Száva összefolyásánál figyelték meg, összesen 32-t. Egy veszélyeztetett húsevő növény (Utricularia vulgaris) a Duna magyarországi szakasza után megjelent Szlovákiában is.

Kék is lehet a Duna vize

A kutatás szerint egyébként a Duna vize kéknek is tűnhet, ez a fényviszonyoktól, a helytől és a napszaktól függ, gyakoribb azonban, hogy zöldnek vagy barnának látszik, de leginkább a kettő keverékének, ez az alsóbb vízrétegektől függ.

Vizsgálták azt is, ami egyébként egy teljesen új területe a vízminőség-vizsgálatnak, hogy milyen különleges vegyi anyagok vannak a vízben. Egy 33 anyagcsoportot tartalmazó lista alapján dolgoztak, ezen szerepelnek növényvédő szerek, ipari anyagok, levegőből kiülepedett anyagok (ilyen például a tűzoltók által használt oltóanyag maradványa). Kiderült, hogy többféle gyomirtóból is Budapesten mérték a legmagasabb szintet. Összességében azonban a Duna vizének kémiai állapotát jónak ítélték.

Hormonok az ivóvízben

Kérdezősködtünk arról is, hogy vizsgálták-e egyes kábítószernyomok előfordulását, kiderült azonban, hogy a vízminőség-vizsgálatok erre a területre nem terjednek ki, például a vizelettel a folyóba kerülő kokain mennyiségét csak tudományos céllal mérik. Azt azonban megtudtuk, hogy az emberi vagy állati szervezetekből ürülhetnek olyan anyagok a folyóba, amelyek ellenállnak még a tisztításnak is, és bár rendkívül kis mennyiségben, de visszajuthatnak az ivóvízbe.

Mielőtt valaki ennél a pontnál eltolja magától csapvízzel teli poharát, elmondjuk, hogy Magyarországon az ivóvíz 96 százaléka felszín alatti vizekből származik. Az állatok azonban nem feltétlenül vannak biztonságban. Például a hormontartalmú gyógyszerekből a hormonok visszakerülhetnek a folyóba, és hatással lehetnek az élőlényekre, rajtuk keresztül pedig akár az emberre is. A halaknál a hormonok nemi változást okozhatnak.

A kutatásnak egyébként célja az is, hogy vizsgálatokat folytassanak a halak szöveteiben, mérték pl. a higanyszintet. Higanyból csak két, Budapest alatti területen találtak a megengedett mértéknél többet. Meglepő eredménynek számít, így szintén újabb kutatási terület, hogy nem őshonos halfajták jelentek meg a Dunában, a tudósok szerint a jelenség összefügghet a klímaváltozással.

Arra a kérdésre, hogy el lehet-e fogyasztani a Dunából származó halat, a kutatás szerint a válasz egyértelmű: igen. Megjegyzik ugyanakkor, hogy néhány területen ellenőrizni kell a higanyszintet. A folyó harmada összességében jó biológiai állapotban van.

Csernobil még érezhető

A mintákban még mindig mérhető volt az a radioaktivitás, ami az 1986-ban történt csernobili robbanás okozott, bár határozott csökkenést állapítottak meg az 1988-ban mért értékekhez képest. A koncentráció csak azokon a helyeken nagy, ahol fertőzött talaj szennyezi folyamatosan a vizet, ilyen például az Inn vagy a Velika Morava.

Bár a vizsgálat területét ez nem érintette, a kutatók felfigyeltek arra, különösen az ártereken, hogy nagy mennyiségű törmelék hulladék, műanyag palack és szemét kerül a Duna vizébe. Az eredmények közlésekor erre külön felhívták a figyelmet.