Lomnici is finomítana az igazságszolgáltatás rendszerén

"A reform finomhangolása folyamatos feladat" - jelentette ki a tízéves igazságügyi reformról szóló ünnepi konferencián Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke a parlament felsőházi termében. Felszólalásában Lomnici több olyan témát is érintett, amit a konferencia alkalmából nyílt levelet kiadó Joggal a Jogállamiságért Egyesület és a Nyilvánosság Klub is a törvényhozók figyelmébe ajánlott.

Eltávolítaná az alkalmatlan bírókat

Lomnici többek között egységes feltételrendszer kialakítását javasolta az alkalmatlan bírák kiszűrésére. Mint mondta, erre a jelenlegi rendszer nem ad módot, többek között azért sem, mert a bírákat egész életpályájuk alapján kell elbírálni. Az alkalmatlan bírák kiszűrésének csak egyik feltétele a magasabb szintű oktatás, mondta. Fontosnak nevezte továbbá a fegyelmi eljárások rendezését, amiket szerinte a megyei bíróságok helyett egy országos, delegált tagokból álló testületnek kéne elbírálnia.

Lomnici felszólalásában fontos előrelépésnek nevezte, hogy a bírák kiválasztásának immár feltétele az egységes központosított versenyvizsga letétele. A konferencia szünetében feltett kérdésünkre, hogy nem lenne-e ugyanilyen fontos további garanciák beépítése a bíróválasztás rendszerébe - jelenleg csak a jelölteket az OIT elé terjesztő megyei bírókon múlik, hogy megváltoztatják-e a jelentkezőket elbíráló szakmai kollégiumok rangsorát -, Lomnici azzal válaszolt, hogy ezt a törvényi előírások megváltoztatásával lehetne elérni.

A főbíró a konferencián elmondott felszólalásában is azt üzente a kritikusoknak, hogy "a bíróságoknak nincs módja eltérni a kétharmados törvény előírásaitól". Az OIT választásával kapcsolatban elmondta, hogy a jelenlegi testület megbízatása 2010-ben jár le, akkor esetleg érdemes lehet újragondolni a választás rendszerét.

Cél a nyilvános bíráskodás

A konferencia felszólalói közül a tíz évvel ezelőtt elfogadott törvények kidolgozásakor igazságügyi miniszter Vastagh Pál és Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium jelenlegi államtitkára is kulcskérdésként emelte ki a bíróságok és a társadalmi nyilvánosság viszonyát. Lomnici felszólalásában erről nem ejtett szót.

"Lomnici nyiltságot ígér, kulturált kritikát kér" - idézte majdnem pontosan a Népszabadság két héttel ezelőtti címét felvetésünkre a főbíró. Bár korábban valóban azt mondta, hogy a kritikának a szaksajtóban van a helye, véleménye megváltozott. "Abba pedig sosem szóltam bele, hogy az újságírók mit írjanak" - nyilatkozta az Indexnek, majd megkért, hogy pontosan idézzük szavait. Mint a konferencián elhangzott, 2007 közepétől a felsőbb bíróságok határozatai elérhetőek lesznek az interneten.

Kérdésünkre, hogy mit szól Cserni János bíró alkotmánybírósági beadványához, amiben Cserni a bírók jogálásáról szóló 1997. LXVI. törvény a bírók szólásszabadságát aránytalanul korlátozó passzusainak eltörlését kezdeményezi, Lomnici azt mondta, "mindig is azt mondtam, nem jó megoldás, hogy a bíró nem nyilatkozhat".

Cserni János beadványa kapcsán a Magyar Bírói Egyesület - Lomnici által a konferencián pozitív példaként emlegetett - etikai tanácsa állásfoglalást adott ki. Eszerint etikátlanul jár el egy bíró, ha az alkotmánybírósághoz benyújtott beadványában tövénysértéssel vádolja a Legfelsőbb Bíróságot. Az etikai állásfoglalás az OIT hivatalos lapjában, a Bírósági Közlönyben is megjelent, a Legfelsőbb Bíróság honlapjára is feltették, a bírósági belső hálózaton pedig eljuttatták a Fővárosi Bíróság - Cserni munkahelye - összes bírójához.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!