Móric
14 °C
17 °C

Nem elég tömeggyilkosnak látszani

2007.05.09. 07:52
Több mint egymillárd a nyomozásra, a rendőrök által zaklatott tanúk és immár a harmadik gyanúsított páros. Az öt évvel ezelőtti, mészárlásba torkolló bankrablás felderítése során Móron - hol máshol - egy ideig még egy fekete bőrű elkövetőt is kerestek. Ha nem lenne fájdalmas, kedvünk lenne röhögni. És azon is, hogy korábban egy másik ügyben Kaiser helyett is gyanúsítottak fegyveres rablással valakit, ártatlanul. Az eddigi legbrutálisabb bankrablás a magyar bűnüldözés és igazságszolgáltatás talán legnagyobb fiaskójával párosult, amiért eddig senki sem vállalta a felelősséget. Egyetlen embert nem is tudnánk megnevezni, vélhetően az egész rendszerben van a hiba. Így az újabb felsülés ellen sincs garancia.
      Mielőtt belevágunk, vegyük át a legfontosabbakat:

    • 2002. május 9-én délben az Erste Bank móri fiókjában egy perc alatt fej- és mellkaslövésekkel kivégeztek nyolc embert.
    • A fegyveresek fél órát tartózkodtak az épületben. Szétlőtték a bankfiók szerverét, elvittek 7,3 millió forintot, de a széfben hagytak 21 milliót, annak ellenére, hogy a kulcsa elől volt.
    • A rendőrség két órával a riasztás után Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot gyanúsítja meg a vérengzéssel.
    • Miután Farkasról és Horváthról hamar kiderül, hogy nem ők voltak Móron, 2002. július 22-én a rendőrség lecsap Kaiser Edére és Hajdú Lászlóra.
    • 2005. október 25-én Kaiser Edét jogerősen tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítéli a Fővárosi Ítélőtábla. Hajdú ellen új eljárás indul, amelyben azzal vádolják, hogy ő lőtt.
    • A veszprémi postásgyilkosság ügyében lakossági bejelentések segítségével 2007 februárjában elfogják N. Lászlót, majd W. Róbertet. Ők a móri mészárlás legújabb gyanúsítottjai.

    Volt egy nagyvonalú gesztusa a Kaiser Edét első fokon tényleges életfogytiglanra ítélő bírónak. Döntenie kellett arról, hogy a tárgyalás költségeit kire hárítsa. 44 millió forintról volt szó. A bűnügyi költségek az elítéltet terhelik. Ennek negyedét az az animáció tette ki, amelyet a rendőrség készíttetett egy grafikai céggel arról, hogyan végeztek ki a bankban nyolc embert a rablók.

    Varga Zoltán bíró szerint az "animáció gyakorlatilag a helyszíni szemle, az orvos szakértői vélemények és a ballisztikus szakvélemény eredményeit foglalta egybe és tette láthatóvá. Kétségtelen, hogy a vizuális megjelenítés bizonyos szempontból megkönnyítette a már említett szakvélemények együttes értékelését, azonban nem feltétlenül szükséges bizonyítási eszköz". Így ezt a számlát Kaiser helyett az állam állta. De nem csak ezt.

    A móri ügy felderítése Kaiser Ede elítéléséig és Hajdú László ismételt megvádolásáig a hírek szerint egymilliárd forintot emészett fel. A rendőrség kiemelten kezelte az ügyet, két évig nyomozott, ügyészségi felügyelet mellett, első fokon a legsúlyosabb ügyekben eljáró bíró ítélkezett, és másodfokon az ítélőtábla mindent jóvá hagyott. Aztán februárban lakossági bejelentések alapján újabb gyanúsítottakkal állt elő a rendőrség.

    A rendőrség legjobb tudása

    "A rendőrség azon egységei, akik a móri ügyet nyomozták, a legjobb tudásuk alapján, a rendelkezésükre álló legszélesebb technikát, legnagyobb erőket, eszközöket alkalmazva nyomoztak" - nyilatkozta Zsombok György, a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) igazgatóhelyettese, a móri nyomozás korábbi vezetője. Ehhez képest Farkas Róbertet, a móri mészárlás legelső gyanúsítottját a mai napig keresi a rendőrség.

    A körözési top 10 első helyezettje társaival 15 postát, zálogházat fosztott ki pisztollyal és gépfegyverrel. Segített neki az a Horváth Szilárd is, akit szintén elsőként gyanúsított meg a rendőrség a móri vérengzéssel. Egyikük sem volt ott a tömeggyilkosságnál. De Horváth legalább valóban börtönbe került, igaz, nem a nyomozók találták meg. Egy tévéstáb kíséretében, alsónadrágban feladta magát. Attól félt, hogy a mindenképpen eredményt felmutatni akaró rendőrök agyonlövik, aztán majd bizonyítják, hogy valóban köze volt Mórhoz.

    Farkas, a tökéletes gyanúsított

    Farkas Róbertet nem csak a móri ügyben gyanúsították meg a rendőrök tévedésből. 2001. szeptember 27-én Budaörsön mellbe lőttek egy pénzszállítással megbízott férfit, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett. A rablók 4,5 millió forinttal távoztak. Szemtanúk százszázalékos bizonyossággal Farkas Róbertet (és Varga Lászlót) ismerték fel. Az aktája már az ügyészségen volt vádemelési javaslattal, amikor kiderült, hogy Farkas ott sem volt.

    A Kaiserék elleni nyomozás azt derítette ki ugyanis, hogy a budaörsi rablást ők követték el. A pénszállítóra Kaiser Ede lőtt rá. Ezt egyébként a móri perben Kaiser védője hozta fel példaként a szemtanúk vallomásának megkérdőjelezhetőségére. Kaiser bűnösségének kimondásában az egyik legfontosabb bizonyíték a tanúk felismerő vallomása volt.

    Farkast és Horváthot a 2002. május 9-i vérengzés után gyorsan, a riasztás után két órával megnevezte a rendőrség mint feltételezett tömeggyilkosokat. A nyomozás vezetésére kijelölt Zsombok György is az autóban, Budapestről a bank felé tartva hallotta a hírekben a lehetséges elkövetőként megnevezett Farkas–Horváth-párost. "Rákérdeztem, hogy akkor visszaforduljak-e" - emlékszik vissza most. Az ezredes mégis logikusnak tartja a gyanúsítottak gyors megnevezését. "Körözték őket sorozatos fegyveres rablások elkövetőiként, az akkori főkapitánynak pedig döntenie kellett, hogy kapcsolatba hozza-e őket a móri üggyel. Orbán Péter azért kockáztatott, hogy a gyorsan felállított áteresztő pontokon dolgozó rendőrök keressenek is valakit, ne csak úgy vaktában ellenőrizzenek. Ez ugyanis így sokkal hatékonyabb."

    Zsombok szerint Orbán nem döntött rosszul, hiszen pár nappal később Horváth Szilárd félelmében feladta magát, és egy másik gyilkossági ügyet sikerült rábizonyítani. De milyen lett volna a kevéssé éber ellenőrzés? Hiszen - mint most már tudjuk - a vérengzéssel legújabban gyanúsított N. László autóját, egy öreg Skodát a rablás után negyed órával leállították a rendőrök. N.László kiszállt, előtte a fegyvereket társa, W. Róbert lábához, a műszerfal alá rejtette. Az adatait fel is írták, mert a trafipax sebességtúllépést mért. Ezek a felvételek már nincsenek meg. Ha ott elkapják őket, a rendőrség mennybe megy. Így viszont jött Horváthék meggyanúsítása. A forró nyom pedig kihűlt.

    A könnyen megcsinálható bank

    Mindössze négy nap kellett ahhoz, hogy a Farkas–Horváth-páros elleni gyanú megdőljön. Ami azért sem meglepő, mert a tanúk elmondása alapján készített fantomrajzok egyáltalán nem hasonlítottak rájuk. (Horváth később pert indított amiatt, mert a rendőrség azt a hamis látszatot keltette, hogy köze van a móri vérengzéshez. 2005. májusban jogerősen 500 ezer forintos nem vagyoni kárpótlást ítélt meg számára a Legfelsőbb Bíróság.) A fantomrajzok egyébként a Kaiser Ede–Hajdú László-párosra sem emlékeztettek, akikre két és fél hónappal később egy feljelentéssel felérő vallomás irányította a nyomozók figyelmét.

    Kaisert gyerekkori barátja, Kiglics Attila dobta fel azon az alapon, hogy korábban volt egy móri barátnője, és ekkor beszélt is arról, hogy a helyi bankot "könnyű megcsinálni". Hajdú meg adta magát, hiszen Kiglics szerint sülve-főve együtt voltak Kaiserrel, "volt légiósként pedig nagy lövész". Kiglics valóban jól ismerte őket: több rablást együtt követtek el.

    Az, hogy Kiglics feldobta őket, nyilván nem volt független az ekkor már 25 millió forintos jutalomtól és egyfajta vádalku lehetőségétől, hiszen Kiglics előzetes letartóztatásban tette vallomást. (Kiglicsről Kaiserékkel együtt, több bűncselekményt összevonva ítélkezett első fokon Varga Zoltán bíró, meglepően enyhén. Ezt másodfokon korrigálta valamelyest a Fővárosi Ítélőtábla. Nem engedélyezte például, hogy a házi őrizetben töltött napok egy az egyben átválthatók legyenek letöltött börtönbüntetésre.)

    A 25 millió forintos jutalmat kifizették neki, visszakéréséről egyelőre nincs hír. A rendőrség szerint ugyanis ha nem is vezette helyes nyomra a bűn üldözőit, de legalább megakadályozta további súlyos bűncselekmények elkövetését. A nagyvonalúság meglepő, hiszen például a Lelkiismeret '88 inkasszóval hajtott be egy 2,5 milliós kártérítést a rendőrségen januárban.

    Részben ártatlan

    A móri fiaskó értékelésekor kötelező kör annak megemlítése, hogy ez nem tipikus "veled is megtörténhet"-sztori. Az 1975-ben született, nyolc osztályt végzett Kaiser előbb állt bíróság előtt Görögországban és Ausztriában, mint itthon. Magyarországon először lopás miatt ítélte el a II-III. kerületi bíróság 1999-ben, 40 napi közmunkát szabva ki rá. Kaiser csapata, egyebek között Hajdúval és Kigliccsel, kisebb-nagyobb betöréses lopásokat követett el, pénzváltókat fosztottak ki. Volt arra is példa, hogy egy ékszerüzletben elterelték az eladó figyelmét, a kinyitott vitrinből pedig egy táskába söpörték a portékát. Fiatalkorúként ilyenekkel buktak le Görögországban.

    Később eldurvultak, a móri ügyet öt másik rablással és egy embrölési kísérlettel együtt tárgyalta a bíróság. Mórt leszámítva Kaiser mindegyiket elismerte. Az első vádirat szerint 2000-ben a Keleti pályaudvar egyik pénzváltóját akarták kifosztani úgy, hogy a bodéban dolgozó nő fejéhez hangtompítós fegyvert szorítottak. A pénzváltó sikítozni kezdett, Kaiserék elmenekültek. A másodikban egy cég napi bevételét szerezték meg az ügyvezetőtől. A tippet az egyik alkalmazott adta. Az ügyvezetőt Kaiser egy baseballütővel fejbevágta.

    Szintén súgásra figyelték meg egy másik cég bizotnsági őrének napi útvonalát. Rá az előtt a bank előtt támadtak rá, ahová a napi bevételt - 11 millió forintot - vitte. Az őrt Kaiser vagy viperával, vagy egy bottal leütötte, Hajdú belerúgott, de a táskát nem sikerült megszerezniük, ezért elmenekültek.

    A legdurvább rablásuk egy budaörsi pénzszállító kirablása volt. Ez elvileg trükkös rablásnak indult, egy Trabanttal megrendeztek egy balesettel, de a beléjük koccanó pénzszállítót nem tudták átverni. A napi bevételre vigyázó pénzszállító előbb kiszállt az autójából, majd visszaült, és csak egy betétlapot volt hajlandó átnyújtani. Ekkor Kaiser egy hangtompítós fegyverrel az oldalába lőtt. A lövéstől berobbant ablakon a pénzre vigyázó férfi végül kiadta a 4,4 millió forintot. A pénzszállítót életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba.

    Végül: Kaiserék a Csepeli 2. számú Postahivatal alkalmazottainak lepték meg zárás után, fegyverrel fenyegetve őket. Az egyik alkalmazottat Kiglics megütötte, mert nem adta át a pénzt. Kaiserék innen 13 millióval távoztak.

    Kiglics bejelentése után két és fél évig nyomoztak Kaiser és Hajdú után. Felderítették a korábban elkövetett, nem csekély számú bűncselekményeiket, feltérképezték az ismerőseiket, közeli hozzátartozóikat lehallgatták, ahogyan a celláikat is. Sovány eredmény jött össze. Az egyes feltételezések szerint nem is rabok, hanem börtönügynökök által - zárt ajtók mögött - tett vallomásokból a legemlékezetesebb talán az, hogy benne volt a rablásban Hajdúnak egy légiós társa, bizonyos Djibaba is.

    Ennek alapján nyomoztak egy ideig Móron egy fekete bőrű férfi után. Ami szórakoztató pillanat lehetett. Ám - mint az egyik védő megjegyezte - azzal, hogy a lehallgatás tényét és a lehallgatási anyagot feloldották az államtitok alól, többet ártottak a bűnüldözői munka jövőjének, mint amennyi hasznot hozott. Miután a cellalehallgatásokat például - amik a vád szerint elsősorban Hajdúra voltak néhány kétértelmű mondat alapján terhelőek - végül figyelembe sem vette a bíró, ezzel nehéz vitatkozni.


    Vádbeszéd a móri bankrablás perében

    Zsombok György felemás érzésekkel tekint a legújabb móri fejleményekre: "Az igazság az, hogy nem csúszott félre a móri ügy, ezért vagyunk skizofrén helyzetben. Hiszen az akkor rendelkezésre álló adatok alapján ma sem döntenénk máshogy. Szerintem a nyomozás módszerénél, az irányítás módszerénél most sincs jobb, mint ahogy akkor csináltuk." Zsombok Györgyöt utólag hallgatva valóban az a meggyőződés kezd mocorogni az emberben, hogy Kaiser a legideálisabb móri gyanúsított azok közül, aki ott sem volt Móron.

    Mint mond a nyomozó? A Kaiser-féle csapatra 21 vagyon elleni bűncselekményt bizonyított a rendőrség, többek közt hat súlyos bűncselekményt, Kaiser egyre durvább bűncselekményeket követett el, az egyiknél meg is lőtt egy biztonsági őrt, korábban többször játszott "terelőembert", azaz küldte el a rablás alatt az üzlet elől az embereket, ahogyan azt Móron is tette a bank ajtajában álló férfi, Kaiser sem tagadta, hogy tervezte a móri bank kirablását, ráadásul az alibijét igazolók ellentmondásos vallomásokat tettek.

    Végül: Kaiser nem volt hajlandó a hazugságvizsgálatra. Zsombok úgy fogalmaz: a közvetett bizonyítékokat felfűzve egy logikai láncra, a nyomozókban az a cáfolat nélküli meggyőződés alakult ki, hogy Kaisernek és Hajdúnak köze van a móri ügyhöz.

    Akkor mégis mi történt? Végeztünk egy szakmai kontrollt. Chilkó Ferenc nyugalmazott rendőr alezredest, a rablási ügyek specialistáját kértük meg, hogy értékelje röviden a móri nyomozást. Chilkó a kezdetektől fogva jelezte fenntartásait a rendőrség teljesítményével kapcsolatban. Két lényeges momentumot emelt ki. Az egyik alapvető hibát szerinte rögtön az első órákban követte el a rendőrség. Egyrészt nem volt megfelelő a helyszín biztosítása, nem azok végezték a legfontosabb munkákat, akik a legjobban értenek hozzá, mert lassabban értek oda, mint a helyiek. Ezért nagyon sok nyom elveszett.

    Legalább ennyire súlyos hiba, hogy a rendőrség érthetetlenül gyorsan, mindössze két óra alatt megnevezte meg lehetséges elkövetőként a Farkas–Horváth-párost. Erre semmiféle konkrét bizonyíték nem lehetett, hiszen ekkor még az életmentés, illetve az áldozatok azonosítása tarthatott. "Ha a bankrabló zsebéből véletlenül kiesik a személyije, és szerepel a bűnügyi nyilvántartásban, akkor is legalább öt-hat óra annak ellenőrzése, hogy valóban ő volt ott."

    Chilkó szerint a tanúk szakszerű kihallgatása is időigényes feladat. Farkasék megnevezésével és bemutatásával viszont csak összezavarni lehetett azokat, akik látták az igazi elkövetőket. És ez már összefügg a másik nagy szakmai hibával: azzal a felismertetési eljárással, hogy a szemtanúk kiválasztják a sorban, táblával a kezükben álló emberek közül azt, aki szerintük részt vett a rablásban.

    Félreismertetési eljárás

    A Magyar Narancsnak 2005 januárban, a már akkor kétkedve fogadott első fokú bírósági ítélet után a nyomozást vezető Zsombok György azt nyilatkozat, hogy kevés alaposabb és korrektebb felismertetési eljárás volt a magyar bűnüldözés történetében, mint a móri bankrablásé, melyben - egyéb, közvetlen, tárgyi bizonyítékok híján - a tanúfelismertetések jelentik az egyik legfontosabb bizonyítékot. Ehhez képest már a tárgyaláson azt mondták a védők, hogy szerintük a rendőrség befolyásolni próbálta a tanúkat, hogy Kaiserre valljanak.

    Ezt erősíti meg rablási szakértőnk is. Chilkó alezredes végignézte a felismertetési eljárásokról készült összes felvételt. Szerinte szakmailag indokolhatatlan, hogy miért hallgatták meg újra - jelentős idő elteltével - a tanúkat, hiszen a memória az idő előre haladtával nem javul, és számos dolog befolyásolhatja. Az ilyen megismételt vallomások messze nem érnek annyit, mint az elsők. Az első vallomások viszont ellentmondásosak voltak, és senki sem volt száz százalékib biztos benn, hogy Kaisert látta. A megismételt felismertetési eljárásban a tanúk már nagyobb bizonyossággal ismerték fel Kasiert.

    A móri ügyben elmélyült Chilkó Ferenc említ egy másik példát is a szelektív nyomozásra. A bíróságra beküldött anyagból egyszerűen kimaradt az a rész, hogy Kaiser három nappal a móri rablás után az apjától kért kölcsön pénzt, hogy eljusson Ausztriába. Nem kapott. Emiatt betört egy osztrák panzióba, hogy annak egyik szobájába töltsön egy éjszakát, mielőtt feltör egy kinti pénzváltót. Onnan egyébként negyvenmillió vitt el. A vádiratban viszont az állt, hogy Mór után pénzhez jutott. "Elnagyolt nyomozás volt, és semmi garancia sincs arra, hogy nem ismétlődik meg" - öszzegzi szakmai bírálatát a rendőrség Mórral kapcsolatos tevékenységéről Chilkó.


    Zsombok György

    A móri nyomozás vezetőjének, Zsombok Györgynek kétsége sincs afelől, hogy a móri ügyet hosszú évekig fogják tanítani az igazságszolgáltatás tanintézményeiben. "Benne lesznek az eljárásjogi hibák, a nyomozati hibák, a technikai malőrök, amiket kénytelenek voltunk megélni, a szervezési hiányosságok. Az, hogy társadalmi problémák miatt nem épülhettek be módszerek, tudományos eredmények a rendőrség eszköztárába." Ezeket nem részletezte.

    "Mint ahogy tökéletes bűntény nincs, úgy tökéletes nyomozás sincs, a rendszernek megvannak a saját korlátai. De szerintem mégis lehet sikerről beszélni. Nagyon kevés hivatalnak adatik meg ugyanis, hogy önmagát kijavítsa. A Nemzeti Nyomozóiroda (NNI), vagy ha úgy tetszik, az egész rendőrség képes akár néha a saját korlátait is átugrani, és most erről van szó" - vélekedik általánosságban a móri ügy fejleményeiről, a rendőrséget ért bírálatokról az NNI igazgatóhelyettese. (Mindenesetre az újra megkezdett nyomozást már nem Zsombok György, hanem Csizner Zoltán alezredes vezeti.)

  • Eladó házat keresel? Az Otthontérképen több ezer hirdetésből válogathatsz.
  • Az agglomeráció ingatlan árai tovább csökkentek, ha befektetnél vegyél lakást Budapesten!
  • Olcsóbban juthatunk ingatlanhoz az agglomerációban, érdemes megnézni az eladó házakat.