Jolán
2 °C
4 °C

Az egész világ egy nagy Cserni János

2007.05.17. 11:04
1997-ben a szocialista-liberális parlamenti többség elfogadta a bírók jogállásáról és a bíróságok szerkezetéről szóló törvényeket. A nagyvonalú törvény gyakorlatban is függetlenítette a bíróságokat a végrehajtó hatalomtól. Ünneplésre azonban nincs okunk. A létrejött rendszerben a bíróságok gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné és kritizálhatatlanná váltak.

Cserni János bíró 2004. január 19-én tíz hónap börtönre ítélte Bencsik Andrást, mert az újságíró az általa szerkesztett lapban a bíró megállapításai szerint szándékosan rágalmazta meg Mécs Imrét azzal, hogy az 1957-ben halálraítélt politikus négy társára is terhelő vallomást tett, akiket ez alapján ki is végeztek. Az ítélet után a jobboldali média durva támadásokat intézett a bíró ellen, akit az amúgy szorosan záró bírói kar nem védett meg. És bár Cserni a jogi diplomája mellé kommunikációszakos diplomát is szerzett, a sajtókampány hatására elöljárói úgy döntenek, a jövőben nem ítélkezhet média- és sajtóügyekben.

Cserni nem nyilatkozhatott, magát nem védhette meg. Ahogy nem bírálhatta a Legfelsőbb Bíróság szerinte törvénysértő ítéletét sem. Cserni bíró 2007. január 14-én nyílt levélben is közzétette alkotmánybírósági beadványát, amiben a bírák jogállásáról szóló, 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.) három passzusának megsemmisítését kéri. A kifogásolt passzusok - a 28. paragrafus második, illetve a 29. paragrafus első és második bekezdése - aránytalanul korlátozzák a szólásszabadság alkotmányos alapjogát, írta. Cserni bíró beadványában kifogásolta, hogy a hatályos törvényi szabályozás alapján bíróként nem nyilatkozhat sem folyamatban lévő, sem lezárt ügyekről, különös tekintettel azokra, amikben ő maga járt el. Így például nem kommentálhatta a Legfelsőbb Bíróság azon döntését sem, amiben az első fokú ítélet indoklásának fenntartása mellett hatvanezer forintos pénzbírságra mérsékelte Bencsik András újságíró tíz hónapos letöltendő börtönbüntetésének mértékét, amit Cserni bíró Mécs Imre megrágalmazása miatt szabott ki.

Pedig kritizálni lenne mit. Utalhatunk az ártatlanul elítélt, öngyilkosságba menekült Pusoma Dénes esetére, vagy id. és ifj. Burka Ferencre, hogy a móri ügy jól mediatizált összeomlásáról már ne is beszéljünk. Nyilvános vizsgálat egyik ügyben sem zajlott, nem hogy fejek nem hullottak, de még egy ejnyebejnye sem hangzott el. De ennél is nagyobb probléma talán a nyilvánosság kizárása a magyar igazságszolgáltatásból.

Súlyos hibák

Az Országgyűlés tíz éve fogadta el a Bjt-t és a bíróságok szerkezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvényt (Bszit.). A két törvény eredeti szándéka szerint a bírói függetlenség védelmét és a hatékonyabb igazságszolgáltatást szolgálnák, azonban "tízévnyi működés után világosan látszanak e törvények súlyos következményekkel fenyegető hibái" - áll a Joggal a Jogállamiságért Egyesület (ajaj) és a Nyilvánosság Klub évfordulós nyílt levelében.

Intézményesített kontraszelekció

Az ajaj kritikája szerint a magyar igazságszolgáltatás egyik legnagyobb problémája az ellenőrzési rendszer. A Bszit. a politikai hatalomtól való függetlenség zálogaként létre hozta az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT), ennek felépítése és megválasztásának módszere azonban "a korporatív önvédelemnek és a partikuláris érdekek képviseletének kedvez". Magyarul, a bíróságok saját munkájukat ellenőrzik, önmaguk felügyeletét látják el. Az OIT elnöke a törvény szerint a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A tagokat az összbírói konferenciákon megválasztott küldöttek választják. Így a rendszer a megyei bírósági elnökök túlhatalmának záloga, hiszen a bírói jelöléseket is a megyei elnökök teszik meg, és ők azok, akik aztán az OIT-ban döntenek a források kiutalásáról - ezzel bebiztosítva megyei elnöki hatalmukat. A rendszer körbe ér.

Zártak a kritikára

Az ajaj és a Nyilvánosság Klub nyílt levelében követeli a bíróvá válás rendszerének kiigazítását is, mivel véleményük szerint a rendszer "ma áttekinthetetlen, nem a legrátermettebbek kiválasztását segíti elő". A bírói jelölés joga a megyei bíróság elnökéé. Elvileg a megyei bíróság elnöke a szakmai kollégium meghallgatásain létrejött sorrend figyelembe vételével jelöl, de arra semmilyen jogi garancia nincs, hogy ne változtassa meg a sorrendet. Nemrégiben előfordult, hogy a fővárosban négy megüresedett bírói helyre 26-an pályáztak. A jelölteket egy délután hallgatták meg.

A bírói munkát jelenleg a megyei bíróságok vezetői értékelik. Egyes megyékben tényleges értékelés zajlik, másutt viszont, a főnök jelleméből adódóan mindenki mindig kitűnő értékelést kap. Jellemző, hogy a Bjt. szabályai szerint a bíróvá választást pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak kéne megelőznie, az OIT azonban az elmúlt tíz évben nem állította össze a vizsgálat követelményeit.

Korlátozott nyilvánosság

A Bszit. 12. paragrafusának első bekezdése szerint "a bíróság tárgyalása - ha a törvény kivételt nem tesz - nyilvános", a második bekezdés szerint pedig "a bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki". Ehhez képest Magyarországon a bíróságok gyakran olyan ügyekben is zárt tárgyalást rendelnek el, ahol mindkét peres fél nyílt tárgyalást szeretne. Arról nem is beszélve, hogy hány tárgyaláson tiltották meg munkatársainknak a hangfelvételek, fényképek, mozgóképek rögzítését, egy ítélethez pedig a legjobb esetben is csak a kihirdetés után hetekkel lehet hozzáférni.

A nyilvánosság hiányában pedig nincs nyomás a bíróságokon az ítéletek kritikai elemzésére, a sajtónak pedig nincs eszköze erre. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke szerint ez tulajdonképpen rendjén is van. Szerinte a kritikáknak a - minimálisan hozzáférhető - szaksajtóban lenne a helye, mivel a magyar lappiac politikailag determinált. Azaz "a bírók a laikus lapokban megjelenő kritikákat a közlő újság politikai hovatartozásának tükrében értelmeznék".

Cserni János az ügyben, a vonatkozó törvényi szabályozás miatt, nem nyilatkozhatott. Fegyelmi eljárás ugyan nem indult ellene, de a Magyar Bírói Egyesület elítélő etikai állásfoglalást adott ki ténykedésével kapcsolatban. Az OIT hivatalos lapjában, a Bírósági Közlönyben is megjelentetett, a Legfelsőbb Bíróság honlapjára is feltett, a bírósági belső hálózaton a Fővárosi Bíróság - Cserni munkahelye - összes bírójához eljuttatott állásfoglalás szerint etikátlanul jár el egy bíró, ha az alkotmánybírósághoz benyújtott beadványában tövénysértéssel vádolja a Legfelsőbb Bíróságot. A határozat egyértelműen Cserni esetéről szól. Pedig a Magyar Bírói Egyesület elnöke szerint "az Etikai Tanács soha nem a bíró személyéről mond "ítéletet", hanem egy bírói magatartást bírál el".

Ideje váltani

A Bjt. és a Bszit. tehát távolról sem tökéletesek, nem mindenben tükrözik az eredeti törvényhozói szándékot. Talán a tizedik évforduló lehetőséget teremt az értékelő áttekintésre és a hibák kijavítására. A Nyilvánosság Klub és az ajaj mindenesetre bízik benne, hogy a parlament összes frakciója azonosul az eredeti törvényhozói szándékkal és együtt fog működni a problémák megoldásában. Reményeiket kicsit ronthatja, hogy 1997-ben, a 72 százalékos kormánytöbbség idején fogadták el a kétharmados törvényeket - a Fidesz, az MDF, az MDNP és a KDNP java a Bszit. és a Bjt. ellen szavazott -, a jelenlegi politikai klíma pedig nem kedvez a kétharmados tövények módosításának.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?