A móri útvesztő öt éve

2007.02.20. 19:41
Bár számos jel mutatott arra, hogy a rendőrség rossz nyomon jár, mégis jogerős ítélet született a móri mészárlás ügyében. Tévutak és zsákutcák, igazmondó bankrablók, és hamis tanúzással vádolt család a nyolc áldozatot követelő ügy felderítésében.

Bár a rendőrség már szűk egy héttel a 2002. május 9-ei móri mészárlás után azt állította, hogy megtalálta a bankrablók DNS-mintáját, évekig rossz nyomon járt a nyolc életet követelő bankrablás ügyében. Az azóta eltelt öt évben több mint két tucat személyt gyanúsítottak meg azzal, hogy részt vettek a vérengzésben.

Már két órával a vérengzés után melléfogtak

A rendőrség két órával az Erste bank brutális kirablása után körözést adott ki Horváth Szilárd és Farkas Róbert ellen. Utóbbi azóta sem került elő, a feltételezések szerint megölték, Horváth Szilárd azonban négy nappal később feladta magát. A rendőrség három nappal később belátta, hogy a kivégzésekkel mégsem gyanúsítható Horváth Szilárd.

2002. július 24-én kapott új lendületet az ügy, ekkor fogták el ugyanis az idegenlégiót megjárt Hajdú Lászlót. A francia zsoldos kézenfekvő gyanúsított volt, a rendőrség ugyanis leszerelt kommandósok, katonák között kutatott a profin kivitelezett mészárlás ügyében. Nem sokkal később a rendőrség elfogta Kaiser Edét is.

Kaiser és Hajdú képbe kerül


Kaisert elítélik 2004-ben
Fotók: Nagy Attila

A két férfit - más rablásokban Kaiser társául szegődő - Kiglics Attila információi alapján kapták el. Ő végül meg is kapta a móri mészárosok kézre kerítéséért felajánlott 25 millió forintos nyomravezetői díjat.

Kaiser Edére azért terelődött a gyanú, mert Kiglics azt állította, a móri mészárlás után Kaisernek sok pénze lett, "sokat kokainozott", és arról beszélt, meg akarja ölni Hajdút. Kiglics és Kaiser szembesítése azonban sikertelen maradt.

A rendőrség még 2003 elején is azt gyanította, hogy nemcsak Kaisernek és Hajdúnak, de Horváthnak és Farkasnak is köze van Mórhoz, a két banda közötti összekötő szálat egy közös barátnőben sejtették. A rendőrség akkor azt mondta, a móri mészárlás hátterében egy alkalmakra szerveződő 5-6 fős banda áll.

Az ügyben 2002 és 2003 folyamán legalább 10, bűnpártolással gyanúsított embert fogott el a rendőrség. Ha a móri ügyben mellé is fogtak, a hajsza arra jó volt, hogy több Kaiser Edével, illetve Horváth Szilárddal kapcsolatba hozható bűncselekménynek is a végére jártak.

Kaiser alibijét többen megerősítették

A szemtanúk azonban egy esetben sem voltak minden kétséget kizáróan biztosak abban, hogy Kaisert látták a móri Erste bank ajtajában, Kaiser pedig alibivel is szolgált 2004 áprilisában: egy osztrák pénzszállító autó feltörésén dolgozott, ezért lett sok pénze nem sokkal Mór után. Ezt az osztrákok állítólag a magyar rendőrséggel is közölték.

Kaiserre móri barátnője miatt vetült a gyanú árnyéka. A volt barátnő és családja egyébként alibivel is szolgált Kaiser számára, ám ezt a bíróság olyannyira nem vette komolyan, hogy 2006 szeptemberében hamis tanúzással vádolta meg őket az ügyészség.

Hajdút Lászlót egy zárkában végzett lehallgatás alapján gyanúsították meg a gyilkosságokkal. A hangfelvételeken szó volt egy Skorpió géppisztollyól és "nyolc lelőtt birkapásztorról" is, bár, hogy konkrétan Hajdú lőtte le őket, a felvtelekből nem derült ki egyértelműen.

Már az ügyészség sem igazolta a rendőröket

A rendőrség 2003 decemberében zárta le a nyomozást, a bankrablással és a vérengzéssel Kaiser Edét és Hajdú Lászlót vádolta meg a 2004 februárjára elkészült vádemelési javaslatban.

A perben csak sejteni lehetett, hogy valami nem volt rendben a nyomozással: az ügy főnyomozóját ugyanis a vádirat elkészülésekor felmentették beosztásából, akkor még a felderítés sikerével magyarázták a döntést.

A másik furcsaság az volt, hogy az ügyészség vádirata már nem varrta egyértelműen Kaiser és Hajdú nyakába a nyolc ember megölését. Hajdú már nem is társtettesként, csak bűnsegédként szerepelt a vádiratban, őt ekkor már csak a fegyverek beszerzésével és elrejtésével gyanúsították. Kaiser társtettesként szerepelt a vádiratban, azzal vádolták - és ítélték el végül életfogytiglanra -, hogy ő állt a bank bejáratában biztosítva titokzatos társa akcióját.

Jóllehet a móri mészárost nem találták meg, a rendőrség 2006 januárjában már nem köröztette.

Ítélet gyilkos fegyver nélkül

A móri per 2004-ben egész évben folyt. Bár a védők szerint megalapozatlanok voltak az ügyészség állításai, az év végére már mindenki ítéletet várt. Egy furcsa eset borzolta a kedélyeket novemberben, máig sem tudni, mi történhetett: eltűnt a rendőrségről egy laptop, amin állítólag a móri ügy pótolhatatlan bizonyítékai is voltak, ám ezt később a rendőrség tagadta.

Noha a bankrablásnál használt fegyverek egészen 2007 januárjáig nem kerültek elő, 2004 végén a rendőrség egy tanúvallomás alapján elvándorolt a százhalombattai temetőbe. 2005-ben újra megtalálni vélték a fegyvereket, de a diósdi kettősgyilkosság gyanúsítottjainál végül nem a Móron használt Skorpió géppisztolyt találták meg.

2004. december 23-án a Fővárosi Bíróság első fokon életfogytiglanra ítélte Kaiser Edét, amit az ítélőtábla 2005. októberében jogerőre emelt, Hajdú László esetében azonban új eljárást rendelt el, mivel úgy látta, a Fővárosi Bíróság szabályt sértett, amikor bizonyítékokat zárt ki az eljárásból.

Gazdasági bűncselekmény, orosz szál

Bár hivatalos forrás sosem erősítette meg, a móri mészárlással kapcsolatban az is felmerült, hogy nem is a bankrablás, hanem egy gazdasági bűncselekmény nyomainak eltűntetése volt a cél. Erre utalna, hogy a tettesek a bank számítógépeit is szétlőtték, illetve feltűnt egy magyar és szlovák tanú is Hajdú megismételt eljárásában. Ők azt állították, oroszok gyilkoltak Móron egy biztosításai csalás részeként. A két tanú azonban konkrétumokat nem közölt, állításaikat nem találták megalapozottnak.

Nem hitték el?

Bár a rendőrség az ügyben több, később tévesnek bizonyult nyomon is elindult, amikor először lehetett kapcsolatba hozni a veszprémi postásgyilkosság és a móri mészárlás ügyét, nem feltételezték, hogy ez történt volna.

Erre utal ugyanis, hogy az idén januárban szakértők megállapították, a Tatabánya és Tarján között novemberben talált fegyvereket mindkét bűncselekményben használták. A rendőrség ekkor sem az elkövetők azonosságát feltételezték, hanem csupán azt, hogy a fegyvereket mindkét helyszínen használták.