Elfogadták a Máért zárónyilatkozatát

"A törvénymódosítás parlamenti elfogadása után a szomszédos országok tudomásul fogják venni a jogszabályt és az európai intézményeknek sem lesznek kifogásaik ellene" - fogalmazott Kovács László külügyminiszter az esti sajtótájékoztatón.

A nap folyamán felszólalásában a köztársasági elnök az első magyar igazolványok parlamenti átadását felidézve kiemelte: gyakorlati haszna mellett a magyar igazolvány már ereklyévé, a személyes identitástudat kifejezésének formájává is vált.

A kedvezménytörvény kapcsán Magyarországot ért diszkriminációs vádakra reagálva Mádl Ferenc kiemelte: ebben az esetben nem hátrányos megkülönböztetésről, hanem pozitív diszkriminációról van szó.

Mádl Ferenc hozzáfűzte: pozitív diszkrimináció nélküli kedvezménytörvény fából vaskarika. Magyarország uniós csatlakozásáról szólva megjegyezte, az európai integráció a trianoni traumától való szabadulás egy nagyon fontos állomása lesz. A Máért ülése kapcsán az államfő hangsúlyozta: bízik abban, hogy a tanácskozás résztvevői képesek lesznek harmonizálni, integrálni nézeteiket.

Elérhető közelségben a szlovákiai magyar egyetem

Medgyessy Péter miniszterelnök a megbeszélésen arra szólította fel a parlamenti pártokat: ne helyezzék a napi politikai érdekeket az összmagyarság érdekei fölé. Magyarország közelgő uniós csatlakozása kapcsán a kormányfő kiemelte: uniós tagállamként is segíteni kívánja az ország a határokon túl élő magyar közösségeket magyarságuk megőrzésében, az e célt szolgáló anyagi eszközöket a jövőben a lehetőségekhez mérten növelni kívánják.

A támogatások közül Medgyessy Péter kiemelten szólt az Ady Endre ösztöndíjról, amely szeptembertől mintegy ezer határon túli magyar nyelvű oktatásban részesülő középiskolás diák részére lesz elérhető, s amelyre december végéig 50 millió forintot fordítanak.

A miniszterelnök beszélt a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás és szakképzés fejlesztéséért tevékenykedő Apáczai Közalapítvány munkájáról is, amely az idén 1,2 milliárd forintos összegből gazdálkodik. Mint mondta a megemelt költségvetésnek köszönhetően az előző évekhez képest kiemelkedő informatikai fejlesztés indulhat el, s a korábban elhanyagolt felnőttképzés is forrásokhoz jut.

Medgyessy Péter örömének adott hangot, hogy végre elérhető közelségbe került az önálló szlovákiai magyar egyetem alapítása, amelyet mint mondta a kormány a nemzeti újraegyesítés egyik szimbólumának tekint, s amelynek beindítását támogatni fogja.

"A "haza és haladás" jelszava ma is érvényes, sőt az és-en nagyobb hangsúly van ma, mint valaha. A magyarságot - határon innen és túl - tehát nemcsak szellemi, lelki értelemben kell felvértezni, fontos az innováció, a kreativitás a bátor vállalkozói szellem erősítése is" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Hozzátette: a kormány ezért támogatja a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kialakítását, fejlesztését. Ezt a célt szolgálja a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. alaptőkéjének 2,5-rol 10 milliárd forintra történő emelése is.

Medgyessy Péter jelezte: az elmúlt hetekben újraindult az élet a közalapítványi támogatáspolitika terén is, megkezdődött a kedvezménytörvényben biztosított nevelési, oktatási támogatások kifizetése, s a tavaly beadott pályázatok feldolgozása is.

A kormányfő elmondta azt is: Ukrajna és Szerbia-Montenegró vonatkozásában a vízumkényszer bevezetése után Magyarország kész minden olyan kedvezményt megadni, amelyet a schengeni szabályok, a magyar és a nemzetközi jogrendszer megenged.

Jelezte: tervezik a vízumdíjak csökkentését, a hivatalos útiokmánnyal utazók vízummentességét és a lehető leghosszabb érvényességű, többszöri beutazást és tartózkodást lehetővé tévő vízumok kiadását. Hozzátette: az új utazási rendet még szeptember végéig meghirdetik.

Anti-státustörvényt szagol a Fidesz

A Fidesz úgy ítéli meg, hogy a kormány által a Máért ülésén előterjesztett módosítócsomag egy anti-státustörvény. Erről Németh Zsolt, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese nyilatkozott szombaton Budapesten újságírók előtt, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén.

Németh Zsolt komoly problémának nevezte, hogy az egységes magyar nemzetre való hivatkozás kikerülne a kedvezménytörvény preambulumából, amivel szerinte a jogszabály-módosítás orientációját, értelmét veszítené. "Ha a helyzet nem rendeződik az ülés hátralévő néhány órája alatt, és néhány kulcskérdésben továbbra is ellentétesek maradnak az álláspontok, akkor félő, hogy a Fidesz nem tudja majd aláírni a Máért zárónyilatkozatát sem" - fogalmazott a politikus.

Úgy vélekedett, hogy a kormány tehertételként éli meg a határon túli magyar közösségeket és csak "szóbeszédnek" nevezte azt, hogy a kormány támogatná a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés programját.

A politikus kiemelte: a magyar igazolvány szerepét, a kedvezménytörvény EU-csatlakozást követő alkalmazását, illetve a jogszabály érvényességi területét illetően egyaránt kifogásai vannak az ellenzéki pártoknak, valamint a határon túli magyar szervezeteknek is.

Németh Zsolt szerint a kormány részéről semmiféle rugalmasság nem tapasztalható a magyar igazolvány kérdésében és elfogadhatatlan, hogy a dokumentumot "kizárólag Magyarország területére és csak egyes kedvezmények igénybevételére akarják leszűkíteni".

"A törvénymódosítás jelenlegi formája azt is eredményezheti, hogy az EU-csatlakozást követően a kormányzat bizonyos viszonylatokban hatályon kívül helyezheti az egész törvényt" - mondta Németh Zsolt.

Az ellenzéki politikus attól is tart, hogy a kormányzat a törvény támogatási rendszerét az oktatási és nevelési területre kívánja leszűkíteni. Hozzátette: fontos lenne, hogy fennmaradjanak az egészségügyi támogatások és a hátrányos helyzetben lévő településeket is támogatni lehessen a kedvezménytörvény által.

Az MDF a parlamentben is igennel szavaz majd

A Magyar Demokrata Fórum aláírja a kedvezménytörvény módosítását is tartalmazó zárónyilatkozatot, amelyet a Máért ülésén adnak ki. Erről Csapody Miklós, az MDF képviselője beszélt újságírók előtt szombaton Budapesten, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) üléséről kijőve.

"Az MDF mindig a konszenzus híve volt, nem pedig a nemzeti egység szétszedője" - fogalmazott Csapody Miklós. Az ellenzéki képviselő leszögezte: a kormány által előterjesztett módosításcsomag nem tetszik az MDF-nek, de ha a határon túli magyar szervezetek azt el tudják fogadni, nincs erkölcsi joguk megbontani ezt az egységet.

"Az MDF a parlamentben is igennel szavaz majd a kedvezménytörvény módosítására" - fűzte hozzá Csapody Miklós. A képviselő utalt arra, hogy két határon túli szervezetnek továbbra is vannak fenntartásai a még zajló ülésen a módosítás jelenlegi formájával kapcsolatban.

Az MTI információi szerint a Fidesz mellett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) sem fogja aláírni a Máért zárónyilatkozatát. Csapody Miklós szerint a törvénymódosító csomag nem üti meg azt a szintet, amely egy működőképes törvénytől elvárható lenne. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy az Európai Unióban sokan mintatörvénynek tekintik ezt a javaslatot.

A külügyminiszter szerint bővülnek a lehetőségek

A külügyminiszter szerint a kedvezménytörvénynek a kormány által előkészített, és minden érdekelt féllel több fordulóban egyeztetett módosítása nem támadható a szomszédos országok részéről, a változtatások nem ellentétesek az Európai Unió (EU) szabályaival, így Magyarország EU-csatlakozása után sincs szükség a jogszabály esetleges újabb módosítására.

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szombati budapesti ülésén a külügyminiszter a kormány nevében arra kérte a résztvevőket, hogy pártpolitikai érdekeiket rendeljék alá a határon túli magyarság tényleges támogatását biztosító kedvezménytörvény módosításának elfogadása érdekében.

Kovács László leszögezte: a módosítás a kedvezményezettek és a kedvezmények körét egyaránt bővíti. A Máért legutóbbi, tavaly novemberi ülésén elfogadott módosítási változathoz pedig nem lehet visszatérni, mivel az EU annak több pontját határozottan ellenezte.

Kifejtette, hogy a kedvezménytörvény nem státuszt ad, hanem kedvezményeket biztosít a határon túli magyaroknak, emellett pedig nem kisebbségvédelmi törvény, mivel mások a céljai: a magyar közösség lehetőségeinek bővítése.

A külügyminiszter kitért arra, hogy az Európai Unió nem kifogásolja Magyarország támogatását a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulásához, nyelvének, kultúrájának megerősítéséhez, az anyaországgal történő kapcsolattartás könnyítéséhez, valamint a kisebbségi jogok érvényesítése érdekében való fellépéshez.

Ki kell zárni a feszültségeket

"Az EU ugyanakkor elvárja tőlünk, hogy mindezt az unió jogrendjével összhangban tegyük, és egyetlen tagállam se okozzon feszültséget szomszéd kapcsolataiban" - közölte Kovács László. Egyértelműen Szlovákiára célozva említést tett arról ugyanakkor, hogy Magyarország egyik szomszédja esetleg nem támogatja a kedvezménytörvény módosítását.

Kovács László leszögezte: egy ilyen magatartás elszigetelődéshez vezethet Európában. A külügyminiszter szerint nemcsak a tavaly novemberi Máérten elfogadott variációhoz, hanem az eredeti törvényjavaslathoz sem lehet visszatérni a szomszédos országok, az európai intézmények kemény, elutasító bírálata miatt.

A kormány ragaszkodik a kedvezménytörvény eredeti céljaihoz, vagyis a határon túli magyarság támogatásához a szülőföldön boldogulásban a magyarság, a kultúra és a nyelv megőrzésében, valamint az anyaországgal való kapcsolattartás zavartalan fenntartásában.

Nem alakulhatnak ki új választóvonalak

Kovács László véleménye szerint a szomszédos országok nem fogják akadályozni a kedvezménytörvény módosításnak fenti elvek szerinti érvényesülését, így - fűzte hozzá - a jogszabály megváltoztatása semmiféle problémát nem okoz majd Magyarország és az EU, illetve más szomszédos országok és az EU kapcsolatában.

Kovács László hangsúlyozta: Magyarország sem érdekelt abban, hogy az EU-bővítéssel új választóvonalak alakuljanak ki Európában. "Magyarország jobb feltételeket, új lehetőségeket teremt uniós csatlakozásával a határon túl élő magyarság számára" - mondta Kovács László.

Utalt arra is, hogy az RMDSZ, az MKP és a VMSZ romániai, szlovákiai és jugoszláviai kormányzati tényezővé válásával is ahhoz járul hozzá, hogy az említett országok demokratikus fejlődése jó irányba haladjon. Külön kiemelte, hogy bár az RMDSZ jelenleg nem tagja a bukaresti kormánynak, kívülről támogatja a kabinetet, és ezzel jelentősen segíti a romániai magyarság helyzetét is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!