Nem ebédel Sólyommal a Mazsihisz
További Belföld cikkek
- Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
"Legnagyobb sajnálatunkra ebben az évben, a kialakult helyzet miatt, nem tudunk meghívásának eleget tenni." - írta levelében az államfőnek Feldmájer Péter Mazsihisz-elnök, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Zoltai Gusztáv, a hitközség ügyvezető igazgatója. A magyarországi zsidó közösség három vezetője a gyűlöletbeszéd elleni törvény elutasítása miatt mondta le a négy történelmi egyház vezetőinek szóló protokollmeghívást.
A hitközség honlapján közzétett levél szerint a Mazsihisz nem is a köztársasági elnök elutasítása miatt döntött a távolmaradás mellett. Mint írják: "elfogadjuk Öntől, mint az Alkotmánybíróság volt elnökétől, a kiváló jogtudóstól, hogy szakmai lelkiismeretére hallgatva a legnagyobb gondossággal vizsgálta meg e jogszabály szakszerűségét."
Azt viszont nem tudják elfogadni, amivel Sólyom László döntését indokolta. "Az a tény azonban, hogy az aggályai között Ön azt is kifejtette, hogy fontosabbnak tűnik a gyalázkodók vagyoni viszonyainak védelme, az esetleges nagyszámú pertől való megóvása, mint a megalázottak és megszomorítottak méltóságának védelme, odavezetett bennünket, hogy ezen emelkedett ünnepi alkalmon ebben az évben nem áll módunkban megjelenni."
A zsidó közösség vezetői azt is kifogásolták, hogy a köztársasági elnök nem hallgatta meg a Mazsihisz véleményét.
Sólyom november közepén küldte normakontrollra a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos Ptk.-módosítást. A köztársasági elnök akkor azt mondta, hogy a törvény elrettenthet a demokratikus társadalomban szükséges, nem sértő vélemény-nyilvánítástól is, és akadályozza a szabad, érvelő közvélemény működését.
Az államfő közleményben kifejtett magyarázata szerint egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek tömegét indíthatják, sőt, erre jogvédő szervezetek is jogosultak. Több tízezer polgári per lehetősége, és az ezekben kiszabható kártérítések teljes összege, olyan aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát, ami büntetőjogi szankciókat is meghaladó súlyú.
Sólyom a lemondó levél megjelenése után sajnálatát fejezte ki, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége nem fogadta el meghívását a történelmi egyházak vezetőivel történő közös találkozásra. Az elnöki hivatal válasza szerint azonban a Mazsihisz levele nem indokolta meg kellően a program lemondását. A hivatal közleménye azt hangsúlyozza, hogy a találkozó "az összetartozást és a kölcsönös megértést" kifejezése évről évre. A közös ebéd célja, hogy "az egyházak vezetői elmondhassák álláspontjukat aktuális ügyeikről, közérdekű kérdéseikről a köztársasági elnöknek, és egyúttal egymásnak is" - írta Tari Sándor hivatalvezető a Mazsihisz vezetőségének.