Lamperth a sajtóból értesült Medgyessy múltjáról

Semmiféle törvényi szabályozás sincs arról, hogy a miniszterek betekinthetnek-e az egykori titkosszolgálati dokumentumokba, közölte bizottsági meghallgatásán Lamperth Mónika belügyminiszter. Tájékoztatása szerint nincs felhatalmazása az iratokba való betekintésre - de nem is tiltja azt semmilyen szabály.

Balogh László MDF-es bizottsági elnök nehezményezte, hogy Lamperth Mónikának írt megkereséseit csak 4 nap alatt kézbesítette a posta, ezért interpellálni kíván az illetékes miniszterhez.

Lamperth is a sajtóból értesült

Simicskó Istvánnak arra a kérdésére, hogy mikor ismerte meg Medgyessy Péter múltját, Lamperth azt válaszolta, hogy 2002. június 18-án. A sajtóban megjelent dokumentum alapján még azon a napon felmentést adott Medgyessynek a titoktartási kötelezettség alól. A felmentés azonban nem vonatkozott a miniszterelnök titkos tiszti tevékenységére, erre ugyanis csak a nemzetbiztonsági hivatal főigazgatója adhat felmentést.

Azokra a képviselői felvetésekre, hogy miért nem találták meg mindjárt Medgyessy Péter kinevezési parancsát, Lamperth Mónika elmondta, hogy az irattárban nem név szerint, hanem a kódszámuk alapján tartják nyilván a titkos tiszteket, így amíg nem derült ki számára, hogy a D-209-es titkos tiszt Medgyessy Péter volt, addig nem mondhatta azt, hogy megvan a kormányfő dossziéja. Amikor azonban Medgyessy jelezte, hogy a sajtóban megjelent információ valós, akkor már elő lehetett venni az irattárból a dokumentumot.

Ki járt a "trezorban"?

Balogh Lászlónak, a bizottság MDF-es elnökének kérésére reagálva Lamperth lehetőséget adott a testületnek arra, hogy az irattárban tartsanak majd ülést, ahol a szakemberek biztosítják számukra, hogy betekinthessenek azokba az iratokba, amelyekre kíváncsiak. A miniszter először azt javasolta: a bizottság tagjai a parlamentben egy ülés keretében tekintsék meg a Medgyessy Péterre vonatkozó parancsok eredeti példányát úgy, hogy azok az ülést követően visszakerülnek a Belügyminisztériumba, ám Balogh László kérésére az iratokat fénymásolatban bocsátják a bizottság rendelkezésére.

A belügyminiszter elmondása szerint ő maga nem járt még a "trezorban", viszont tudomása szerint Pintér Sándor korábbi belügyminiszter és Demeter Ervin korábbi titokminiszter 2000-ben együttesen látogatást tett a BM irattárában. Lamperth szerint erről a látogatásról jegyzőkönyv készült, de nem hozta magával a dokumentumot, így részletekkel nem tudott szolgálni. A testület ellenzéki tagjai úgy foglaltak állást, hogy a miniszterek irattári látogatásának nincs köze a Medgyessy ügyhöz. Lamperth Mónika utasította apparátusát arra, hogy térképezzék fel, a rendszerváltás óta hány politikai vezető járt a BM irattárában.

Balogh László azt kérte Lamperthtől, hogy bocsássa rendelkezésre a Belügyminisztérium 1860 utáni belső telefonkönyveit.

Boross kitárta lelkét

Boross Péter egykori belügyminisztert zárt ülésen hallgatta meg a bizottság. A meghallgatás után a volt miniszter kijelentette, hogy "csinosak voltak a hölgyek, nagyon jó volt a hangulat, kitártam a lelkem, de a zárt ülésen elhangzottakról nem kívánok nyilatkozni". Ezt követően szintén zárt ajtók mögött a négy volt nemzetbiztonsági hivatalvezetőt - Somogyi Tamást, Dobokay Gábort, Nagy Lajost és Rawelhoffer Antalt - hallgatja meg a bizottság.