Ilona
17 °C
32 °C

Soha nem mentek ilyen rosszul a dolgok

2007.10.18. 09:21
Újból szélesebbre nyílt az olló a vezető Fidesz és a gyengélkedő MSZP között, amit alighanem a romló gazdasági és politikai közhangulat magyaráz elsősorban, egyebek mellett ezt mutatja ki a legutóbbi HVG-Medián-felmérés.

A két "nagy" közötti különbség szeptemberi csökkenését legalább részben a Magyar Gárda megalakulásával és az azt övező rendkívüli médiafigyelemmel lehetett magyarázni, amely valószínűleg mozgósította a tétovázó MSZP-szavazók egy részét, és elriaszthatott egynémely mérsékelt jobboldali szavazót a vonakodva elhatárolódó Fidesztől.

Október elejére nagyjából visszaállt a korábbi hónapokban tartósan tapasztalt Fidesz-előny, bár a nagyobbik ellenzéki pártnak nem sikerült beállítania idén márciusban kimutatott rekordját: akkor a teljes szavazókorú népességre vetítve 43:21 volt a Fidesz és az MSZP szavazótáborának egymáshoz viszonyított aránya, most ugyanez az arány 41:21.

A két tábor éles szembenállását jelzi, hogy mindkettőnek egyaránt négyötöde utasítja el kategorikusan a riválist.

Jelentősen romlott viszont az MSZP-sek "harci morálja": korábban nem látott, 50 százalékos mélypontra esett vissza azon szocialista szavazók aránya, akik pártjuk győzelmére számítanának, ha a közeljövőben lenne választás.

A Fidesz szavazótábor önbizalma töretlen: hónapról hónapra 90 százalék fölött van a sikerben bízók aránya.

A Medián felméréseinek történetében rekordmagasságra, 75 százalékra szökött azoknak az aránya, akik szerint az országban "rossz irányba mennek a dolgok". Az eddigi csúcs a tavaly szeptemberben és idén márciusban mért 73 százalék volt.

A politikusok népszerűségi listáját tekintve a leginkább szembetűnő Sólyom László köztársasági elnök elfogadottságának jelentős növekedése.

Ez hónapról hónapra, fokozatosan következett be, és különösen figyelemreméltó, hogy az őt korábban is nagyra becsülő Fidesz-szavazók és a kritikusabb MSZP-szavazók körében egyaránt végbement: júliusról októberre az előbbiek körében 71-rôl 76 százalékra, az utóbbiakéban 32-ről 42 százalékra javult az államfő népszerűségi mutatója.

Dávid Ibolya javuló megítélése viszont elsősorban a Fidesz-szavazók véleményváltozásának tulajdonítható, hiszen júliusról októberre ebben a körben 45-ről 52 százalékra nőtt azok aránya, akik az MDF elnökét szívesen látnák a jövőben "fontos politikai szerepben". Ez azonban még mindig elmarad az MSZP szavazók értékelésétől, akiknél Dávid Ibolya szimpátiamutatója ezúttal is 62 pontot ért el.

A Marketing Centrum októberi felmérése alapján a választásra jogosultak 38 százaléka érzi kedvenc pártjának a Fideszt, míg az MSZP-t csak 22 százalékuk, a válaszadók 18 százalékának viszont nincs kedvenc pártja.

A Századvég októberben publikált felmérése szerint az ősz eleji politikai aktivitásnövekedés inkább a Fidesznek kedvezett, szeptember közepén az összes megkérdezett 31 százaléka támogatná a nagyobbik ellenzéki pártot, eközben az MSZP támogatottsága egy százalékponttal bővült, így 18 százalékon áll.

A Tárki őszi felmérése alapján a Fidesz kivételével minden parlamenti párt támogatottsága csökkent szeptemberben.

A Magyar Gallup Intézet szeptemberben azt közölte: a nagyobbik ellenzéki párt, a Fidesz támogatói változatlanul kétszer annyian vannak, mint a szocialisták, ők szeptember elején a teljes népesség egyharmadát tették ki a Gallup felmérése szerint.

A biztos pártválasztóknál ez a különbség ennél is nagyobb, az MSZP 27 százalékával szemben a Fidesz támogatottsága 60 százalékos.

A Szonda Ipsos felmérése szerint szeptemberben megállt az MSZP támogatottságának elmúlt hónapokban tapasztalható lassú emelkedése, sőt némileg visszájára fordult a folyamat, a Fidesz pedig 2 százaléknyi szimpatizánst veszített.

A Szonda Ipsos adatai szerint a teljes választókorú lakosság 32 százaléka a Fideszre, 18 százaléka az MSZP-re szavazna. A biztos pártválasztók körében 59 százalékos a Fidesz támogatottsága, az MSZP-é pedig 30 százalékos.